Magyarország élelmiszer-exportjának 75 százalékát a feldolgozatlan termékek teszik ki, szemben a 20 évvel ezelõtti 50 százalékkal. Az ipar leépülésével több 10 ezer munkahelyet veszített el az ország.
Az Élelmezésbiztonság címû tanulmány szerzõi összefüggéseiben veszik sorra a vidék, az agrárium és az élelmiszertermelés kérdéseit, rámutatnak az elmúlt húsz év hibás döntéseire, és megoldási javaslatokat vázolnak fel a felelõs döntéshozók számára, vagyis az élelmezés- és az élelmiszer-biztonság megteremtésének hazai feltételrendszerét foglalja össze az Akadémia Köztestületi Stratégiai Programjainak legújabb kötete.
- A természeti erõforrások feletti rendelkezési jog megtartása nemzeti érdek- e szavakkal nyitotta meg az Akadémia elnöke az Élelmezésbiztonság címû stratégiai programot bemutató sajtótájékoztatót. Pálinkás József az új kötetrõl szólva megerõsítette: a Köztestületi Stratégiai Programok kiemelkedõ jelentõségû kérdéseket vetnek fel, és az Akadémia köztestületében és kutatóintézeteiben rendelkezésre álló szellemi erõforrások mozgósításával olyan hiteles és mértékadó dokumentumok készülnek, amelyek a döntéshozókat is segítik. - Cél az is, hogy fórumot teremtsünk a méltányos és elõítélet-mentes szakmai párbeszédhez - tette hozzá az MTA elnöke, hangsúlyozva, hogy az Akadémia nem kinyilatkoztat, hanem szolgál.
Pálinkás József lényegesnek minõsítette, hogy az ország kihasználja a mezõgazdaságban és az élelmiszertermelésben rejlõ lehetõségeit. Az elnök szólt arról, hogy az élelmezésbiztonság nem pusztán technikai kérdés, hanem össztársadalmi ügy, és a gondok egy része a vidék eltartó képességének nagymértékû csökkenésébõl adódik. - Magyarországon az állatitermék-elõállítás mindössze 35 százalékban részesedik a mezõgazdaság bruttó termelésébõl a növénytermelés 65 százalékával szemben, holott ez az arány épp fordított az Európai Unióban és a fejlett országokban - mutatott rá egy súlyos problémára az elnök, aki a szerzõkkel egyetértve úgy vélekedett: hiba volt átengedni az élelmiszer-kereskedelmet a multinacionális áruházláncoknak. Pálinkás József sajnálattal jegyezte meg, hogy Magyarországon a fogyasztói tudatosság is elégtelen. Az elnök fontosnak tartotta, hogy olyan együttmûködés valósuljon meg a kereskedelmi láncokkal, amelyben a magyar élelmiszertermelõk érdekei is érvényesülnek.
- Magyarország területének 75 százaléka alkalmas mezõgazdasági termelésre, nem mindegy tehát, hogy hogyan hasznosítjuk ezt az erõforrásunkat - mutatott rá az MTA fõtitkára, hozzátéve: az ország szerepe felértékelõdhet az élelmiszer-termelés nyomán annak tükrében, hogy az évszázad felére a Föld lakossága várhatóan eléri a 9 milliárd fõt, így a jelenleginél mintegy 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség. Németh Tamás az elmúlt 20 év hibás döntései között említette, hogy sokan a termõföld elvesztésétõl féltek, ám nem az, hanem a feldolgozóipar került nagyrészt külföldi tulajdonba. Példaként vetette fel, hogy míg az 1980-as években a fémelõállítás után a második legmagasabb bevételt a növényolajipar produkálta, mára ez az ágazat jelentõsen összezsugorodott. A problémák között az elmúlt idõszak gazdasági válsága és az idõjárási katasztrófák mellett a fõtitkár a spekulatív tõke megjelenését hangsúlyozta a mezõgazdaságban. - A birtokviszony rendezésébe minden kormány belefogott, ám feladta - vetett fel egy újabb megoldásra váró kérést Németh Tamás.
Csáki Csaba akadémikus, az Élelmezésbiztonság címû kötet szerkesztõje azt hangsúlyozta, hogy az ország számára szükséges élelmiszereket alapvetõen itthon kell elõállítani. Ehhez a vidéki környezet megfelelõ fejlesztésére is szükség van, azaz az élelmiszerbiztonság megteremtése mellett egy agrár- és vidékstratégia is szükséges. Az agrárstratégiáról szólva elmondta, hogy a magyar mezõgazdaság az adottságaihoz képest alulteljesít, és az ország az Európai Unió által kínált lehetõségekre sem készült fel megfelelõen, így sok országtól elmarad a teljesítménye. Magyarország élelmiszer-exportjának 75 százalékát jelenleg a feldolgozatlan nyers termékek teszik ki, szemben a 20 évvel ezelõtti 50 százalékkal. A feldolgozóipar leépülésével több 10 ezer munkahelyet veszített el az ország - hangsúlyozta az akadémikus.
Csáki Csaba a beruházás mellett az oktatás, a szaktanácsadás és a kereskedelem újragondolását is fontosnak tartotta, és felhívta a figyelmet arra, hogy a termelõknek össze kell fogniuk, mert az élelmiszer-kereskedelmi láncokkal csak így mûködhetnek együtt. Meg kell állítani a város és a vidék jövedelemkülönbségének növekedését, és elõtérbe kell helyezni a vidéki munkahelyteremtést.
A Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi Stratégiai Programjai kiemelkedõ jelentõségû, az ország jövõjét meghatározó kérdésköröket tartalmaznak, amelyekben az intézménynek közfeladataiból adódóan állást kell foglalnia. A Köztestületi Stratégiai Programok keretében kiadott tanulmánykötetekben a szerzõk stratégiai célokat és programokat fogalmaznak meg és ezek megvalósítása érdekében érvényesítik befolyásukat, mozgósítják az elõttünk álló kihívások megválaszolásához nélkülözhetetlen szellemi kapacitásokat, hogy fórumot teremtsenek a különféle meggyõzõdések és szakterületek képviselõi között zajló méltányos, elõítélet-mentes szakmai párbeszédhez.
A Csáki Csaba akadémikus vezetésével készült Élelmezésbiztonság címû kötet az MTA elnöke által 2008-ban elindított Köztestületi Stratégiai Programok keretében látott napvilágot, az MTA Élelmezésbiztonsági Munkabizottságának gondozásában készült. Az Udovecz Gábor, Rechnitzer János és Bánáti Diána kutatók által vezetett szakértõi csoportok munkájában a Fiatal Kutatók Testülete tagjainak javaslatai is helyet kaptak.
Forrás: MTA kommunikáció
Link