Az üzbég állami televízió fiataloknak szóló csatornája a szadizmus, a drogfüggõség és az erkölcstelenség melegágyaként bélyegezte meg a rock- és rapzenét, az AFP hírügynökség tudósítása szerint. Az üzbég vezetés már több beavatkozást kísérelt meg a nyugati kulturális befolyással szemben a médián keresztül – de vajon hová vezethet ez az elzárkózás?


Teljes erkölcsi romlás?

A „Dallam és sorscsapás” címû dokumentumfilm szerint „a nyugati rock- és rapzene veszedelmes befolyása fekete felhõként tornyosul az üzbég fiatalok feje felett.” A filmben megszólaló szakértõk úgy vélik, ha a klasszikus zene gyógyító hatású lehet, akkor a nyugati liberális társadalmak ezen dallamai akár halálhoz is vezethetnek. Bár elismerik, hogy ez nem minden esetben igaz, a mûsor szerkesztõi meggyõzõdéssel vallják, hogy a rock- és rapzene mindenképpen tönkreteszi hallgatói életét, és „teljes erkölcsi romlást” eredményez, ahogyan az a nyugati társadalmakban jól megfigyelhetõ. A narrátor arra is kitér, hogy az erkölcsi romlás ellen az egyetlen megoldást a klasszikus üzbég zene jelentheti.
Nem ez az elsõ eset a közelmúltban, hogy az üzbég állami vezetés külföldi médiatermékeket ítél el erkölcstelenségük miatt. Az orosz televíziós csatornák által közvetített tartalmak már számos alkalommal kivívták az üzbég kormányzat elítélését, sõt, legalább öt-hat orosz csatorna adását be is tiltották a közép-ázsiai országban. Legutóbb egy hónappal ezelõtt történt ilyen, a DTV és a TNT adását többek között a Big Brother címû valóságshow orosz változata és különbözõ éjszakai mûsorok sugárzása miatt szüntették meg. Az uzmetronom.com szerint az indok az volt, hogy ezen mûsorok „nem felelnek meg a nemzeti mentalitásnak”.
A 28 milliós, döntõen muszlim többségû Üzbegisztán szekuláris kormánya, bár egyaránt bizalmatlan a vallási szélsõségekkel és a nyugati demokrácia terjeszkedésével szemben, az utóbbi idõben növekvõ intoleranciát mutat a külföldrõl érkezõ kulturális termékek irányába. Az üzbég állami mozi honlapja szerint eddig összesen 744 film került tiltólistára az országban, többek között a Tágra zárt szemek címû amerikai filmdráma, vagy a 300 címû, szintén amerikai történelmi film. Egyes híradások szerint a kormány bizonyos esetekben a weboldalak blokkolásától sem riad vissza. A nemzetközi emberi jogi szervezetek véleménye szerint Iszlam Karimov, az ország diktatorikus módszerekkel kormányzó elnöke sajátosan értelmezi a sajtószabadságot, és „szélsõséges nézetek”, vagy „becsületsértés” vádjával igyekszik elhallgattatni a kritikus hangokat.

Kattintson és nézegessen képeket
Közép-Ázsiából!
2010 szeptemberében, amikor az üzbég állam független újságírókat tartóztatott le hamis vádakkal írásaik miatt, a probléma az EBESZ figyelmét sem kerülhette el tovább. A szervezet figyelmeztette az üzbég vezetést, hogy a sajtószabadság helyzete folyamatosan romlik, és ellenirányú intézkedések megtételére, valamint a korlátozások felszámolására szólított fel. A találékony üzbégek azonban, úgy tûnik, nem várják meg, amíg kormányuk engedelmeskedik az EBESZ-nek: a Fergana hírügynökség szerint a külföldi csatornák betiltása óta folyamatosan növekszik a kereslet a mûholdas televíziózás kellékei iránt, amik segítségével a lakosság tovább élvezheti a tiltott mûsorokat.
Mivel Üzbegisztán a szénhidrogénekért folytatott „új nagy játszma” várható színterének, Közép-Ázsiának egyik jelentõs állama, egyáltalán nem közömbös, hogy lakossága milyen véleményt alkot az „idegen” kultúrákról. Ez a boszorkányüldözés az „idegen” kultúrákkal szemben egy 90%-ban muszlimok által lakott országban nem sok jót ígér a térségben befolyásra vágyó amerikai és európai vállalatok számára.
Link