A közüzemi tartozások 2008-tól kezdõdõen szaladtak el a kikapcsolási moratórium és a fizetési határidõ meghosszabbítása miatt. Az állomány azonban továbbra is nõ, annak ellenére, hogy 60 napra csökkentették a kikapcsolás határidejét, valamint az árverezési moratóriumnak sem volt mérhetõ hatása.

Az áram- és gázszolgáltatóknak nem jelentene nagyobb változást a kilakoltatási és végrehajtási moratórium esetleges eltörlése, a lakossági fogyasztók tartozásai - összegükbõl is adódóan - általában nem jutnak végrehajtási fázisba. Az áramszolgáltatásban eddig sem volt és ezután sem lesz jellemzõ, hogy a néhány tíz-, esetleg százezer forintos tartozások kilakoltatáshoz vezessenek, az ágazatban a szolgáltatás megszakítása jelenti a szolgáltatók legfõbb eszközét - mondta lapunknak Boross Norbert, az Elmû-Émász-csoport kommunikációs igazgatója. Erre az érvényes szabályozás szerint 90 nap után van lehetõsége a szolgáltatóknak. Boross szerint a kintlévõségek 2008-tól kezdõdõen szaladtak el, a fizetési határidõ meghosszabbítása, illetve a védett fogyasztók téli kikapcsolási moratóriuma miatt, kilakoltatásra azonban még nem volt példa.

Hasonló véleményen van Kutas István, az E.On Hungária Zrt. kommunikációs vezetõje is, aki szerint az energiaszámlákból adódó lakossági tartozások nem vagy csak nagyon ritkán végzõdnek végrehajtással. Az utóbbi idõben folyamatosan nõttek a lakossági kintlévõségek, amelyek több tíz milliárd forintot tesznek ki. A kormányzati tervek szerint 60 napra csökkentett kikapcsolási idõ azonban hosszabb távon visszavetheti ezek gyarapodását - tette hozzá Kutas.

A Tigáz Zrt. tapasztalatai szerint a késedelembe esõ ügyfelek többsége rövid idõn belül rendezi elmaradását. A társaság tartozás miatti kintlévõségeinek átlaga 2010-ben elérte a 12 milliárd forintot, a 90 napon túli lakossági fogyasztói tartozásoké pedig a 4,5 milliárd forintot. A Tigáz szerint a hátralékok alakulását nem befolyásolta mérhetõen az árverezési és kilakoltatási moratórium. A tartozások jelentõs csökkenésére a gyorsabb kikapcsolási lehetõség esetén sem számít a társaság, de hatására az elmaradás görgetésébõl fakadó egyéni "felhalmozás" szinten maradhat vagy csökkenhet.

Folyamatosan növekszik a tavalyi év hasonló idõszakához képest a GDF Suez Energia Magyarország Zrt. lejárt fizetési határidejû, de a fogyasztók által be nem fizetett számláinak összege, az ügyfélkör több mint fele csúszik a fizetéssel hosszabb-rövidebb ideig - tudtuk meg a társaságtól. A kintlévõségek között a hosszabb ideje fennálló tartozások aránya növekszik, jelentõsen megnõtt a 90 napon túliak aránya. A szolgáltatók elmondásuk alapján késedelmes fizetés esetén a kikapcsolás elõtti megegyezésre törekednek, rendszerint részletfizetési vagy átütemezési lehetõséget ajánlanak fel, többek megfogalmazása szerint ugyanis a végrehajtás egyik félnek sem lenne érdeke.

Nem megoldás a részletfizetés sem

A lakossági tartozások esetében a részletfizetési engedmények eredménye csekély - nyilatkozta lapunknak Kovács Zoltán, a saját követeléskezelõ céget fenntartó Díjbeszedõ Holding Zrt. vezérigazgatója. Az ügyfelek ugyanis legfeljebb egy-két részletet fizetnek be rendben, majd újra megcsúsznak - mondta a szakember, aki szerint ez leginkább a banki fogyasztási hiteltartozást felhalmozó ügyfelekre jellemzõ. A Díjbeszedõ Faktorház csak ilyen típusú követeléseket vesz át pénzintézetektõl, lakáshitelek behajtására, állományának megvásárlására nem vállalkozik.

A közüzemi tartozások zöménél a szolgáltatók azt várják el az adóstól - a késedelmi kamat és a kezelési költség legalább egy részének elengedése fejében -, hogy az elsõ törlesztõrészlet a fennálló tõketartozás legalább 50 százaléka legyen, ezzel bizonyítva a valós fizetési hajlandóságot. Ez magas arány, ám Kovács Zoltán szerint a fõ gondot az jelenti, hogy a tartozásba esett ügyfeleknek jellemzõen több, párhuzamosan futó elmaradásuk van - s csak egy darabig tudják legalább ott oltani a tüzet, ahol nagyon ég a ház.

Forrás: Link