Elméláztam, hogy miért jönnek így direktben Liszttel, amellett, hogy a kenyérre asszociáltatnak vele, amivel ugyi most egyre több lesz a gond. Aztán beleolvastam a nemzetiségét vitató kérdésbe. A válasz több rétegû, de én most azon az állásponton vagyok, hogy pont azért tolja a zsidó most maga elõtt, mert hivatalosan a magyarságát sokáig vitatták. Ma már mindenki „újmagyar” az Új Magyarországon, akire „Magyarország Kormánya” –ami fajzsidó ellensége a magyaroknak, - azt mondja, hogy „magyar”, pedig nem az. Ez nem zenei kérdés, sem a valódi, megkérdõjelezhetetlen hovatartozását vitató állítás, hanem politikai nyilatkozat a beáramlókkal kapcsolatban.
Az Alábbi „kubikus” ábrázolásmód a héber írást szimbolizálja, nem a hegedû és zongora húrokat és a tambura billentyûzetét.



A cikkíró nem ismeri fel a tényt, csak sejt valamit.: Link

„Liszt Ferenc nemzetiségét számos életrajzi tanulmány tárgyalja.[1] Míg a legtöbb életrajzi mû azt boncolgatja, hogy Liszt német vagy magyar nemzetiségû volt-e, olyan tanulmányokkal is találkozhatunk, amelyek azt állítják, hogy Liszt szlovák nemzetiségû volt.[2] A zeneszerzõ nemzetiségének hovatartozása csak 1918 után lett vita tárgya, 1918 elõtt Lina Ramann három kötetes életrajza (Franz Liszt als Künstler und Mensch [Liszt Ferenc – a mûvész és ember]) teljesen elfogadottnak számított. Ramann – aki mûvében levezette a Liszt család eredetét, családfáját – állítása szerint Liszt „apja magyar volt, anyja osztrák”.[3]
Liszt nemzeti hovatartozása a trianoni békeszerzõdés után vált igazán viták tárgyává. Ekkor lett Doborján Ausztria része, nem sokkal ezután került Liszt szülõházára a német nyelvû emléktábla is. Ezt követõen, 1931-ben, Peter Raabe megjelentetett egy kétkötetes Liszt-életrajzot Liszt Ferenc címmel, amelyben kijelentette, hogy a zeneszerzõ német eredete nem bizonyított.[4] A nemzetiszocialista idõszak (1933–1945) német szerzõi mind Liszt Ferenc német származását hangsúlyozták. A vita a Liszt-emlékévben, 1936-ban csúcsosodott ki: számtalan cikk és tanulmány jelent meg, könyveket is írtak róla. Ekkor történtek az elsõ tudományos próbálkozások is: anyakönyvi kivonatok tanulmányozása, családfák felállítása. Bár a kutatók ugyanazokat az iratokat vizsgálták, az eredmények ellentmondásosak voltak. Ennek oka a kutatók politikai pártállásával magyarázható. Liszt Ferenc doborjáni szülõházán ma két márványtábla található. Az egyiken, magyar nyelven, a következõ olvasható: „Itt született Liszt Ferenc 1811. október 22-én. Hódolata jeléül a Soproni irodalmi és mûvészeti kör.” Ezt a táblát a zeneszerzõ jelenlétében leplezték le, 1881. április 7-én. A másik táblán német nyelvû felirat olvasható: „Itt született 1811. október 22-én Liszt Ferenc. Ezt az emléktáblát a német nép állította a német mesternek.” E táblát 1926-ban a német birodalmi kormány, az osztrák szövetségi kormány és a burgenlandi tartományi kormány állította.[5]
Liszt Ferenc magát magyarnak tartotta, ezt számos kijelentésében meg is erõsítette. Az egyik legjelentõsebb bizonyíték az, hogy bár hosszú ideig élt Párizsban, Weimarban és Rómában, soha nem vette fel sem a francia, sem a német, vagy az olasz állampolgárságot. Liszt soha nem volt osztrák állampolgár sem. Utazásai során minden alkalommal magyar útlevelet használt, az illetõségi hely, amely útlevelében szerepelt, Sopron volt.[6] Továbbá Liszt gyermekei is magyar állampolgárok voltak, ez egy 1845-ös levelébõl derül ki: „Mivel az én gyermekeim apjuk állampolgárságát … követik, tehát akár akarják, akár nem, magyarok.” (Liszt, Lammenais abbénak írt levele).[7]
Liszt Ferencet akkor is magyarnak nevezhetnék, ha õ maga nem tartotta volna magát annak, ugyanis az apja, Liszt Ádám magyar volt. Erre több bizonyíték is van: Liszt Ádám családnevét a pozsonyi gimnázium anyakönyvébe Lisztnek és nem Listnek írták be. 1823-ban kiállított útlevele is magyar volt, és saját magát magyarnak vallotta. Nem maradt fenn egyetlen olyan feljegyzés sem, melyben azt állította volna, hogy osztrák, vagy német lenne, ugyanakkor ismeretes többek közt az 1823. május 1-jei pesti koncert plakátja, melyet saját kezûleg készített.[8] De erre utalnak az 1839. évi pesti árvíz kapcsán tett cselekedetei és nyilatkozatai, melyben magyarnak vallotta magát.[9][10]”

Forrás: Link