Szlovákiába látogatott múlt héten Philip H. Gordon, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának Európáért felelõs államtitkára. Az amerikai diplomata a Global Security 2011 konferencián elmondott beszédében kiemelte: továbbra is számítanak Közép-Európára, elsõsorban a NATO-ban és az energiabiztonság területén, de szót ejtett a Keleti Partnerségrõl és a régió gazdasági helyzetérõl is.
Nagyra becsülik a NATO-felajánlásokat
Az államtitkár beszédében sorra vette az Egyesült Államok közép-európai külpolitikájának legfontosabb elemeit. Biztosította a hallgatóságot arról is, hogy Amerika továbbra is támogatja a térség gazdaságait és a válságból való kilábalást; ennek keretében nemrég 310 millió dollárt hagyott jóvá a washingtoni kormány, amelyet a Keleti Partnerség keretein belül lehet majd felhasználni. Természetesen a biztonságpolitika is kiemelt témája volt a rendezvénynek, így Gordon aláhúzta: a közép-európai szövetségesek NATO-felajánlásaik által jelentõsen hozzájárulnak a globális biztonság megteremtéséhez.

Kattintson és nézzen szét Pozsonyban!
„Most olyan új és nagyon komoly fenyegetésekkel kell felvennünk a küzdelmet, mint például a veszélyes rezsimek kezében lévõ, esetlegesen nukleáris töltetekkel is felszerelt ballisztikus rakéták”, reagált az amerikai diplomata arra a vitára, amelyet az észak-atlanti szervezet új stratégiai koncepciójának kidolgozásakor folytattak le.
A közép-európai országok NATO-feladatokban való részvételének egyik ékes példája az új amerikai rakétavédelmi tervekhez való hozzáállás. A javaslat szerint egy amerikai légitámaszpont létesülne Lengyelországban, illetve a rakétavédelmi pajzs több elemét is az országba telepítenék. A témáról Hillary Clinton amerikai és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter múlt heti megbeszélésein is szó esett. Mint ismert, a korábbi terveket, melyek szerint az elfogó rakétákat Lengyel-, míg a tûzvezetõ radart Csehországba telepítették volna az Obama-adminisztráció 2009 õszén vetette el.
Fontosak a gázvezetékek

Clinton és Sikorski múlt heti találkozója:
jól áll a rakétavédelem szénája
A NATO mellett az Egyesült Államok számára kiemelt fontossággal bír Közép-Európa energiabiztonságának kérdése is. A külügyminiszter-helyettes errõl a Magyar Rádiónak adott interjújában is beszélt: „(…) az energiabiztonság a magyar EU-elnökség egyik prioritása, és számunkra is rendkívül fontos kérdés. Aktívan részt veszünk az energiabiztonság megerõsítését célzó megbeszélésekben”, mondta Gordon. Washington a múlt hónapban két egyezményt is kötött az energetika területén: egy tiszta energiafelhasználásról szóló megállapodást a lengyelekkel, míg egy polgári atomenergiai szerzõdést a csehekkel. Gordon ezen felül kifejezte az USA támogatását a közös magyar-szlovák gázvezeték tervei iránt is, amelyek csökkentik majd a két ország függõségét az orosz forrásoktól.
A térség energiabiztonsága továbbra is rendkívül fontos az Egyesült Államok számára, nem csak a klímaváltozás miatt, hanem azért is, mert Washington így is támogatni kívánja a Közép-Európa demokratikus államait. Az amerikai vélemény szerint az új gázvezetékek nem csak a gazdasági növekedést segíthetik elõ, hanem nagyobb függetlenséget biztosíthatnak majd a térség kormányainak döntéseik meghozatalánál. Közép-Európa országai az utóbbi húsz évben nagyszerû teljesítményt nyújtottak, és mára az EU tagjaivá váltak, azonban az USA továbbra is kiemelt figyelmet fordít a térség demokratizációs folyamatainak elõsegítésére.
Napirenden a belarusz ellenzék ügye

Kattintson és nézze meg, hogyan tiltakozott
a nép Belaruszban a választások után!
Jelenleg a belarusz helyzet a térség egyik legfontosabb kérdése, amely foglalkoztatja az amerikai döntéshozókat. Washington már elítélte az elnökjelöltek letartóztatását, és együtt kíván mûködni az EU-val annak érdekében, hogy szankciókkal gyakoroljanak nyomást a minszki kormányra. Gordon elismerõen szólt a február elején Varsóban megtartott donorkonferenciáról, amely 87 millió eurót gyûjtött össze a belarusz ellenzék számára. Az Egyesült Államok azonban nem csak az EU segítségére számít a civil társadalom megerõsítésében, hanem a közép-európai országok tapasztalatira is, amelyet a térség polgárai az utóbbi húsz év demokratikus átalakulásai során halmoztak fel.
Az államtitkár beszédében a következõképpen foglalta össze az Egyesült Államok regionális céljait: „Nem számít, hogy a demokrácia kelet-európai elterjesztésérõl, az EU globális kihívásokra adott válaszairól, vagy az afganisztáni NATO-erõfeszítésekrõl van szó, továbbra is számítunk Közép-Európa ötleteire, energiájára és elkötelezettségére közös céljaink megvalósításában”.
Mariska Kecskes a Seattle University hallgatója, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemen tanul a CIEE öszöntdíjasaként.
Link