Az „eladósodási fék” olyan szigorú az alkotmány tervezetében, hogy annak Magyarország középtávon sem tud megfelelni. Kivételt viszont csak háború, fegyveres lázadás vagy természeti katasztrófa esetén lehet tenni. A most hatályos költségvetési felelõsségi törvény egyébként megfelel az alkotmányozók céljának.

Büdzsémegállító joga lesz a Fidesz alkotmánytervezete szerint a Költségvetési Tanácsnak. A szöveg szerint ugyanis „A központi költségvetés elfogadásához a 36. Cikk (4) és 37. Cikk (2) bekezdésében foglaltak betartása tekintetében a Költségvetési Tanács elõzetes hozzájárulása szükséges”, vagyis a költségvetési törvény tervezete addig nem kerülhet az Országgyûlés elé, amíg két, a Költségvetési Tanács által ellenõrzött feltételt nem teljesít.
Lássuk, melyek ezek. Az elsõ szerint „Az Országgyûlés csak olyan központi költségvetésrõl szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését”. A második szerint „A központi költségvetésnek – a 36. Cikk (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel – biztosítania kell, hogy az államadósság szintje ne haladja meg a megelõzõ naptári év bruttó hazai terméke értékének felét”.

Most hazánk GDP-arányos államadóssága 80 százalék. A mutatót egyik évrõl a másikra 50 százalék alá tornázni lehetetlen, a kabinet sem kísérletezik ezzel: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Széll Kálmán Terv bemutatásakor azt mondta, hogy 2014 végére 65-70 százalék lesz az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, cél pedig belátható idõn belül az 50 százalékos szint elérése. A hatályos költségvetési törvény kitekintése ennél optimistább, abban a kabinet úgy véli, hogy 2014 utolsó napján 57,7 százalék lesz a GDP-arányos államadósság.

A számokból az következik, hogy elõször 2015-ben lehet reális esély arra, „hogy az államadósság szintje ne haladja meg a megelõzõ naptári év bruttó hazai terméke értékének felét”. Viszont a Fidesz-KDNP tervei szerint 2012. január elsejétõl életbe lép az új alkotmány, így ha az idézett passzusok szerepelnek a végleges szövegben, akkor 2013-ban és 2014-ben nem lehet költségvetése Magyarországnak. Hacsak…

Háború, forradalom, katasztrófa kell

A figyelmes olvasó a második feltételben már észrevette: vannak kivételek. Ezek szó szerint a következõek: „A (4) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, valamint a nemzetgazdaság tartós és jelentõs visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni”.
Tartós gazdasági visszaesésrõl nyilván nem lehet szó, mert a magyar GDP már 2010-ben is 1,2 százalékkal nõtt, idén 3, a következõ években pedig rendre 3,5, 5, 5,5 százalékos bõvülésre számít a kormány.

Felmentést így már csak a különleges jogrendtõl remélhetünk. Az új alaptörvény tervezetének 47. cikke szerint háború, az alkotmányos rend megdöntésére irányuló fegyveres cselekmény, fegyveres támadás veszélye, vagy elemi csapás esetén lehet különleges jogrendet bevezetni. Így ezen katasztrófák valamelyike kell ahhoz, hogy reális költségvetése legyen Magyarországnak - ha a tervezet nem változik.

Most jó a szabályozás

A most hatályos költségvetési felelõsségi törvény a reáladósság szinten tartását célozza, vagyis gazdasági növekedés esetén a GDP-arányos államadósság mutatója automatikusan csökken; ez a szabályozás tökéletesen megfelel az alkotmány céljának – mondta lapunknak a Költségvetési Tanács szerepérõl komolyan szólva Oblath Gábor, a december végén megszüntetett régi tanács egyik tagja.
A bebetonozott szabályok prociklikus (a válságot mélyítõ, vagy a fellendülést erõsítõ) gazdaságpolitikához vezetnek, ami kártékony. A most hatályos törvény szerint például 3 éves kitekintésben kell megfelelni a szabályoknak, ami gazdaságpolitikai mozgásteret biztosít a kormánynak – érvelt az fn.hu-nak a közgazdász.


Link