(Kicsit sokat van mostanság emlegetve az a háború. A többi meg önmagáért beszél.)
Megerõsítették a líbiai szankciók kiterjesztését az uniós állam-, illetve kormányfõk a 2011. március 11-i rendkívüli brüsszeli találkozójukon. Orbán Viktor magyar kormányfõ az Európai Tanács ülése után üdvözölte az elfogadott „óvatos” nyilatkozatot, és kijelentette, hogy az Uniónak tartózkodnia kell minden olyan katonai jellegû mûvelettõl, amely az arab népek bizalmának elvesztéséhez vezethet.
„Hosszú és kimerítõ vitán vagyunk túl” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök rövid sajtónyilatkozatában, miután véget ért az Európai Tanács rendkívüli ülése március 11-én, Brüsszelben. A tanácskozáson sikerült egységes álláspontot kialakítani, „amit minimumnak tekintünk, amiben mindenki egyetért”, de „fönnmaradtak természetesen különbségek is” – értékelte a történteket a magyar kormányfõ.
Vannak tagállamok – köztük Magyarország is –, amelyek szerint „semmi olyannak nem kell történnie, ami háborúba sodorná Európát az arab országokkal” – közölte Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy „tartózkodni kell az olyan katonai jellegû mûveletektõl, amelyek azt eredményezhetik, hogy elveszítjük az arab népek bizalmát”.
Orbán: az arab világ sorsáról maguknak az araboknak kell dönteniük
A kormányfõ szerint „komoly kihívás Európa számára” mindaz, ami az Európai Unió déli szomszédságában történik. Orbán utalt arra a veszélyre, hogy megnõhet az Európára nehezedõ migrációs nyomás. „Demokratikusabbá válik-e a tõlünk délre fekvõ világ, a menekültáradat megáll-e, és képesek lesznek-e az arab országok otthon tartani a saját fiaikat?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök. Másfelõl emlékeztetett arra, hogy „az arab világ sorsáról maguknak az araboknak kell dönteniük, ehhez segítséget tudunk nyújtani, de helyettük nem mondhatjuk meg, hogy hogyan éljenek”.
„Nagyon óvatosnak kell lenni minden olyan mozdulattal, sõt mondattal, amelyet úgy értelmezhetnek az arabok, hogy a keresztény világ, vagyis Európa valahogyan be akar avatkozni, és katonai eszközöktõl sem riadna vissza” – figyelmeztetett Orbán Viktor. Ezzel a dilemmával magyarázta, hogy „nagy vita volt az elfogadott nyilatkozat óvatosabb és a kevésbé óvatosabb szövegezése között”. A magyar kormányfõ szerint a vita végeredményeként óvatosabb nyilatkozat született. „Én ennek örülök, azt gondolom, hogy nekünk most alapvetõen a békét kell szolgálnunk a diplomáciánkkal” – tette hozzá.
Van Rompuy Budapesten tájékoztatja az elnökséget az eurócsúcsról
Az Észak-Afrikának szentelt rendkívüli csúcs után másik – ugyancsak rendkívüli – tanácskozást kezdtek az euróövezet országainak kormány-, illetve államfõi. Ezzel kapcsolatban Orbán úgy fogalmazott, hogy az eurócsúcs részvevõinek „nagyon nehéz dolgot kell megoldaniuk”.
A magyar kormányfõ szerint az egész nap sikere „azon áll vagy bukik, hogy mire jutnak találkozójukon az eurózóna állam- és kormányfõi”.
Orbán közölte, hogy Herman Van Rompuy, az EiT elnöke március 12-én Budapestre látogat, és tájékoztatja a magyar elnökséget az euróövezet csúcstalálkozójának döntéseirõl.
Barroso: Kadhafinak mennie kell
A Líbiának szentelt EU-csúcs után Kadhafi távozását sürgette Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. "A problémát úgy hívják: Kadhafi. És Kadhafinak mennie kell" – mondta Barroso az Európai Tanács elnökével, Herman Van Rompuy-jel közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Van Rompuy kiemelte: már önmagában is erõs jelzés, hogy az uniós állam-, illetve kormányfõk eljöttek a Líbiával foglalkozó rendkívüli EU-csúcsra, ehhez hasonlóra ugyanis eddig csak három alkalommal került sor: a grúziai, illetve az iraki háború, valamint a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás idején.
Megosztani a terheket a tagállamok között
A líbiai rezsim saját népe ellen alkalmaz erõszakot, a felelõsök súlyos következményekkel számolhatnak, figyelmeztetett Van Rompuy. Az Európai Tanács politikai tárgyalófélként ismerte el a Bengáziban megalakult átmeneti tanácsot, mivel a testületet „kielégítõen megbízhatónak” tartja – tette hozzá. Van Rompuy szerint a helyzet rendezésére az Európai Unió minden lehetõséget megvizsgál. Az elnök leszögezte, hogy, a további lépésekhez bizonyítható szükséghelyzet, megfelelõ jogi felhatalmazás és a régió részérõl megnyilvánuló támogatás is szükséges.
Barroso és Van Rompuy is aláhúzta, hogy a humanitárius válság és a menekültügyi helyzet kezelésére a tagállamok között valódi szolidaritásra, a terhek megosztására van szükség.
Az EU minden lehetséges opciót fontolóra vesz
Az Észak-Afrikának szentelt csúcstalálkozó eredményeként az Európai Tanács nyilatkozatot fogadott el, amely kimondja, hogy a líbiai civil lakosság védelmében az EU tagállamai a jövõben „minden lehetséges opciót fontolóra fognak venni”. „Ennek az a feltétele, hogy bizonyítható legyen a beavatkozás szükségessége, legyen rá világos jogalap és támogatottság a régió részérõl” – áll a dokumentumban. A deklaráció leszögezi továbbá, hogy az EU a válsággal kapcsolatos lépésekben együtt fog mûködni az ENSZ-szel, az Arab Ligával, az Afrikai Unióval és a nemzetközi partnerekkel.
A dokumentum kimondja, hogy „Kadhafinak azonnal le kell mondania, rezsime elveszítette minden legitimitását, és nem tárgyalófél többé az EU számára”.
A nyilatkozat csúcstalálkozót sürget az Arab Liga, az Afrikai Unió és az EU részvételével.
Aggasztó humanitárius helyzet
Aggasztónak minõsítik az uniós állam-, illetve kormányfõk a líbiai határon kialakult humanitárius helyzetet, és ezzel összefüggésben felkérik a Bel-és Igazságügyi Tanácsot, hogy „haladéktalanul üljön össze”, továbbá júniusi csúcstalálkozóra terjesszen elõ a Bizottsággal együttmûködve tervet a menekültáradat kezelésére.
Elnökség: felül kell vizsgálni az Európai Szomszédságpolitikát
A magyar elnökség március 11-én közzétett nem hivatalos munkadokumentuma (non paper) szerint teljes mértékben felül kell vizsgálni az Európai Szomszédságpolitikát, amelynek hosszú távú szempontokon kell alapulnia, és amelyet nem vezérelhetnek kizárólag rövid távú megfontolások. Az EU-nak átfogó, következetes és hiteles regionális stratégiára van szüksége az észak-afrikai és közel-keleti térségre vonatkozóan.
A külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõ jóváhagyása esetén Budapest javasolni fogja egy informális miniszteri találkozó összehívását a fejlesztéssel foglalkozó miniszterek számára Budapesten a magyar elnökség alatt, az Európai Szomszédságpolitikáról szóló átfogó közös gondolkodás elõmozdítása érdekében.
Bár a mostani drámai fejlemények az Unió politikai figyelmét az EU déli szomszédsága felé irányították, az EU-nak továbbra is teljes elkötelezettséget kell tanúsítania a Kelet-Európai Partnerekkel fennálló kapcsolatok erõsítése iránt is – mutat rá az elnökségi munkadokumentum.
Link