Ezrével utasítják el a nyugdíjkérelmeket Magyarországon!
(Négy hír csak úgy! Amikor én mondtam, hogy felejtõs lesz a nyugdíj, sokan csóválták a fejüket. Most már meg is írják, de ott a tendencia is, ami még hátra van, ha nem teszünk valami konzervatívat ellene!
Az Országos Nyugdíjbiztosító Fõigazgatóság közzétette az elsõ félévre vonatkozó ágazati feladatellátási mutatóit. A 2010-es év elsõ hat hónapjában összesen 280 265 igénybejelentés érkezett, ami az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva 3,4%-os csökkenésnek felel meg. Bár még nem minden igénylést zártak le, eddig összesen 61 509 elutasító határozatot hoztak.

Az elsõ félévben 8,9%-kal 45 950-re emelkedett a szolgálati idõ számítások száma, ugyanakkor a nyugdíjasként végzett keresõtevékenység alapján számított nyugdíjnövelésre 17,6%-kal kevesebb, összesen 78 383 kérelem érkezett. A nyugdíjellátások és egyéb ellátások iránti igények száma összességében 2,22%-kal emelkedett, ezen belül a rehabilitációs járadék iránti igények emelkedtek a leginkább (41,9%-kal).

Az elsõ félévben 271 409 kérelmet zártak le, ebbõl 209 900-an teljesítõ-, míg 61 509-an elutasító határozatot kaptak.

A rokkantsági és baleseti rokkantsági ügyek kapcsán majdnem kétszer annyi, az egészségkárosodott személyek szociális járadékai tekintetében több mint dupla annyi elutasítás született, mint jóváhagyás. Egészségkárosodáson alapuló ellátásra 317 elutasítás mellett mindössze 19-en jogosultak az év elsõ hat hónapjában.
http://penzcentrum.hu/cikk/1024897/1/tizezrevel_utasitjak_el_a_nyugdijkerelmeket_magyarorszagon


Itt a legújabb: 70 éves nyugdíjkorhatár jöhet


Egyre kevésbé valószínû, hogy megérjük a nyugdíjat: Brüsszel már 70 éves nyugdíjkorhatárt fontolgat.

Hamarosan eljöhet az idõ, amikor a nyugat-európai nyugdíjasoknak nem az lesz a legnagyobb gondjuk, hogy idõs éveiket a napfényes Spanyolországban, Olaszországban vagy inkább az egyesült államokbeli Floridában töltsék el koktélozással.
Ha a jelenlegi folyamatok nem változnak, az európaiak 73 százaléka számíthat arra, hogy kevesebb nyugdíjat kap, és késõbb mehet nyugdíjba - figyelmeztet az Európai Bizottság. Úgy látszik, túl sokáig élnek az emberek: Németországban például a hatvanas években egy-egy nyugdíjasnak átlagosan nyolc éven át folyósított járadékot az állam, míg 2008-ban már 18 év volt az átlag. A jelenlegi tendenciákból kiolvasható, hogy Európában 2060-ra megkétszerezõdik a nyugdíjasok száma, és minden 65 éves vagy annál idõsebb lakosra már csak két munkaképes korú (15-64 éves) polgár jut majd. ( Ma ez az arány még 1 : 4.)
A munkaképes korú lakosság arányának csökkenése kettõs kihívást jelent az egyes államháztartásoknak: egyfelõl kevesebb nyugdíjbevétellel gazdálkodhatnak, másfelõl egyre több nyugdíjast kell eltartaniuk. A 2008-as gazdasági válság tovább súlyosbította a helyzetet, mivel növelte a tagországok költségvetésére nehezedõ terheket, és számos uniós állam indult el az eladósodás útján.
Mindebbõl az is következik, hogy az öregkori megélhetés biztosítása érdekében egyre több pénzt kell megtakarítaniuk az embereknek - ha tudnak. Egy felmérés szerint az uniós lakosság 54 százaléka tart attól, hogy nyugdíjas éveit szegénységben kell majd leélnie. Mindezek alapján az Európai Bizottság felveti: középtávon lehet, hogy hetven évig kell kitolni a nyugdíjkorhatárt az Európai Unióban ahhoz, hogy a rendszer a jövõben is fenntartható legyen.
A nyugdíjkorhatár emelésén túl további javaslatai is vannak az Európai Bizottságnak: köztük szerepel például az idõskori és a külföldi munkavállalás ösztönzése, a nyugdíjprogramok kínálatának bõvítése. De a bizottság a lakosságtól is várja a véleményeket, ezért nyilvános konzultációt indított, melynek határideje november 15.
A tagállamok egy része, a problémákat látva, már lépett: Görögország és Olaszország nemrégen döntött a nyugdíjkorhatár 65 évre emelésérõl. Németországban már ma is 65 év a korhatár, de az aktív keresõk tekintélyes hányada (több mint 20 százaléka) már 58-64 éves korában felhagy a munkával valamilyen betegségre hivatkozva, vagy pedig törvényben biztosított kedvezmény alapján. E kiskapuk miatt is határozta el a német kormány, hogy 2012 és 2029 között fokozatosan 67 évre emeli a korhatárt. Nagy-Britanniában és Franciaországban 66, illetve 62 éves küszöb bevezetését fontolgatják.
Ami Magyarországot illeti, a Bajnai-kormány 2009-ben döntött a korhatár emelésérõl: 2014-tõl fokozatosan 65 évre nõne a jelenlegi 62 évrõl. Az Orbán-kormány ezen annyiban finomított, hogy jövõ januártól elmehetnek nyugdíjba azok a nõk, akik 40 év szolgálati viszonnyal rendelkeznek. Számítások szerint ez az intézkedés évente hatezer nõt érinthet.
Nálunk is érik egy újabb nyugdíjreform: tavaly már a magyar GDP 11,5 százaléka ment el nyugdíjcélú kiadásokra. Különösen elgondolkodtató tény, hogy jelenleg több mint 560 ezer rokkantnyugdíjas van hazánkban. Szakértõk szerint sok közülük az álrokkant, aki a munkanélküliségtõl való félelmében, vagy más okokból él vissza az állami ellátórendszerekkel.
http://hetivalasz.hu/itthon/itt-a-legujabb-70-eves-nyugijkorhatar-johet-31421/



Kösd fel a gatyád! - Õsszel jön a fekete leves

Tovább folytatódhat a csökkenés a hazai parketten, a nehezék vélhetõen az OTP lesz a roppant erõs svájci frank következtében - véli Farkas Róbert, a Strategon ügyvezetõje.


Maradhat a mínuszos irány a pesti parketten, az indexet vélhetõen ma is az OTP húzza majd le, melyet a jelenlegi svájci frank árfolyam láttán várhatóan megtalálnak majd az eladók.

A MOL viszont egyelõre sötét ló, nem tudni, miért van ilyen magasan a papír. A szakértõ szerint a jelenlegi árfolyamszinteket sem a fundamentális, sem a technikai oldal nem indokolja.

Farkas szerint elõbb utóbb a MOL is elgyengül majd, ez pedig komoly esést eredményez a tõzsdén. A befektetõket óvatosságra inti a szakértõ, szerinte ugyanis õsszel jön majd a fekete leves.


http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?hn=2&k=1&i=137564&is=1


Az USA romló gazdasági helyzete gyengíti a tõzsdéket

Rossz hangulat uralkodott kedden az ázsiai értéktõzsdéken, mert a befektetõk aggódnak az amerikai gazdaság kilátásai miatt. Hasonló okok miatt Európa ás Amerika is visszalépéssel kezdhet.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerõseivel

Tokióban a 225 válogatott részvényt tartalmazó Nikkei index 1,3 százalékkal esett és 8995,14 ponton zárt, mert csökkent a befektetõk kockázatvállalási hajlandósága, és aggódnak a jen erõsödése miatt. A mutató tizenöt hónapja elõször került 9000 pont alá.

A többi fontosabb ázsiai mutató közül a szöuli Kospi 0,41 százalékos veszteséggel zárt, a hongkongi Hang Seng mutató 0,20 százalékos csökkenésben volt, míg a sanghaji összetett mutató a regionális tendenciával ellentétben 0,90 százalékkal emelkedett.

A tokiói tõzsde zárásakor a kereskedõk változatlanul csökkenõ nyitást valószínûsítettek Európában: szerintük a londoni FTSE-100 0,5 százalékos, a frankfurti DAX-30 0,3 százalékos, a párizsi CAC-40 0,6 százalékos visszalépéssel kezd. Hétfõn a három mutató 0,10-0,76 százalékkal erõsödött záráskor.

Amerikában a hétfõi gyenge zárás után kedden reggel lefelé tartottak a határidõs indexek: a DJIA 0,36 százalékkal, az S and P és a Nasdaq 0,35-0,35 százalékkal esett. Hétfõn a három mutató 0,38-0,92 százalék közötti visszalépéssel zárt. Az olaj ára hat heti mélypontra süllyedt kedden kora reggel: a nyugati féltekén irányadó WTI olajfajta ára 56 centtel 72,54 dollárra csökkent az ázsiai elektronikus kereskedésben, az északi-tengeri Brent könnyûolajé 35 centtel 73,27 dollárra esett.

Az euró árnyalatnyit gyengült a dollárhoz és a jenhez képest: 1,2644 dollár volt a nemzetközi bankközi devizapiacon, míg hétfõn este 1,2655 dollár. Egy euró 107,41 jent ért, szemben a hétfõn késõi 107,80 jennel.

http://www.mno.hu/portal/732206