(Miért nem vagyok meglepve?)
Nagy csalódást okozott a miniszterelnök
A NATO fõtitkára Brüsszelben fogadta Montenegró miniszterelnökét. Anders Fogh Rasmussen méltatta a délszláv ország által végrehajtott reformokat, melyek minden bizonnyal hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatal állam mielõbb teljes jogú tagja lehessen a szövetségnek. Ugyanakkor annak is hangot adott a találkozót követõ sajtótájékoztatón, hogy a pozitív eredmények ellenére egyelõre korai lenne kitûzni a csatlakozás dátumát.

Montenegró 2009 decemberében kapott úgynevezett MAP (Membership Action Plan) státuszt, mely lényegében a teljes jogú tagság elõszobájának tekinthetõ. A fõtitkár értékelése szerint a délszláv állam kitûnõ partner a Balkánon, sõt az ország elkötelezettségét az is jelzi, hogy Podgorica aktív szerepet vállal a NATO afganisztáni missziójában.
Igor Luk¹iæ Montenegró miniszterelnöke egyetértett Rasmussen azon kijelentésével, miszerint globalizált világunkban ma már egyetlen ország sem képes önmaga garantálni saját biztonságát. Éppen ezért hangsúlyozta, hogy az alig néhány éve független állam célja sem lehet más, mint a NATO, majd pedig az uniós tagság elérése. Viszont arra is rámutatott a fiatal kormányfõ, hogy ehhez még sokat kell tennie a kabinetnek. Elsõsorban meg kell mutatni az ország lakosságának, hogy az integráció milyen elõnyökkel és lehetõségekkel jár majd.
Montenegró esetében a NATO népszerûsítése kulcsfontosságú feladat lehet, hiszen az ország a mai napig különleges kapcsolatokat ápol északi szomszédjával, s a magukat szerb nemzetiségûnek vallók sok esetben még mindig ellenségként tekintenek az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezetére.
Link