Emlékeztet ez a helyzet a 2002 -évire. Akkor is sikerült a mieinknek viszályt szítani a szomszédainkkal.

Nekem van egy elméletem.
Nos. Megy a hajcihõ a Szent Koronával, az új alkotmánnyal, Nagy-Magyarország vízióval. A környezõ országok "rettegnek" a Trianon revíziója miatt. Kellõen felspannolt állapotban, amikor ne adj' Isten hazánkba kell jönniük békefenntartani, a lehetõ legrosszabbul viszonyulnak majd a helyiekhez.
Ugye katonaságunk, gazdaságunk nincsen, így amit Orbánék tesznek, az csak játék marad.

Pisti,

nagyjából hasonló következtetésekre jutottam én is a szlovákiai tapasztalatim alapján. A probléma term. nem ma kezdõdött (és még csak nem is trianonnal) de a kisantant népeiben immáron 100 építgetnek egy mesterségesen magyargyûlölõ tudatot. Ebben az a legparadoxabb, hogy a környezõ népek minden régi torzsalkodás ellenére testvérnépeink és az egész húrfeszítgetés arra van kihegyezve, hogy erre rá ne ébredjenek véletlenül és észre ne vegyék az igazi ellenséget - ami ugyanaz mindenhol. Ha meg egy Orr-bán kifejezetten zsizsik agendát követ, ami kifejezetten számol is ezzel az effektussal, akkor baj van, mert minden Orbán által kijelentett baromságra rá tudják vágni - és a maga módján joggal - hogy trianon-revizionista meg magyar-soviniszta. Az más kérdés, hogy se a románoknál, se a szlovákoknál, se a szerbeknél NEM a feleszmélkedõ igazi nemzetiek hõbörögnek, hanem a helyi soviniszták (minálunk ennek ékes példája Tutsek ügynök vagy Zazri) akiket a rendszer ezért nagyon jól eltart, sõt annak elmaradhatatlan részei. Vagyis soviniszta szócsöveken keresztül a zsidók akarják összeveszejteni a Kárpátok népét - õk meg hivatalosan itt sincsenek, csupán mint szegény holokauszt-túlélõ kisebbség. Ez eddig sajnos elég jó hatásfokkal megy is nekik, bár ebben is lassacskán bomlik a rendszer (MNA - Pospolitost - Nac. Stroj atd. együttmûködés) csak sajnos az események tempójához képest túl lassan szerintem. És igen, ennek lehet az a vége, hogy Magyarország esetleg háborúba keveredik a Kisantanttal - és itt csakis a magyarok szophatnak, nomeg a román, szlovák bakák, akiket kivezényelnek az elsõ vonalba a zsidó generálisok. Egy ilyen forgatókönyv tökéletesen magán viselné a zsidó módszerek minden jegyét. De ez lehet akár csak egy alternatív "B" variáns is, ha Orbánnak nem sikerülne jó szóval összefércelnie Új-Izraelt, mert ebben a kontextusban tilos Nagy-Magyarországot még csak említeni is. És akkor végre újra együtt szophat a Kárpátok népe és verheti a hülye fejét a falba, hogy na megint jól átkúrtak minket - de amennyiben itt mégis bekövetkezne a leplezetlen zsidó-uralom (jelenleg még valamennyire leplezett) akkor tesznek róla, hogy több esély ne legyen a felkelésre. Most kell cslekedni és keresni minden utat a testvérnépek megszólítására - és EZT IS CSAK MAGYAROK TEHETIK MEG, mert õk teljesen más koordináta-rendszerekben élnek. Nem gonoszok, sõt az elterjedt nézet sem igaz, hogy alapból utálnák a magyarokat, de 4 generáción át baromságokat és gyûlöletet sulykolnak az emberekbe. Ennek persze megvan a tükörképe is magyar oldalon, és ez is '90 körül kezdõdött: trianonozás meg ez a sajátos "mi vagyunk a magyarok és úgyis minden magyar volt..." rendszerû önimádat meg a hozzá tartozó önsajnálat. Nem mindenben baromság még az sem, amit Spiró leír, csakhát persze nem úgy, ahogy leírja. Ez az önmagunkba süppedés - és most direkt NEM mélyedést írtam, gondolom érezni a különbséget - az egyik leggátlóbb tényezõ, ami mindenféle ködökbe temeti és ellustítja az igaz magyar elméket és szíveket. Nem attól leszünk magyarok és a "MAG népe", hogy ezt mantraként ismételgetjük meg elmegyünk rovásírás-szakkörbe meg oda-vissza fújjuk a Szántai összest. Hanem attól a tiszta helyzetfelismeréstõl és elementáris tenni- és élni akarástól, ami mondjuk Hunyadiban vagy Rákócziban megvolt. És a nem besz.rástól - ez is egy igen fontos dolog és a magyarok - ha már itt tartunk - a történelem folyamán éppen arról voltak híresek, hogy nem fostak harcolni, ha kellett. Ezt nevezték hajdan külföldön "büszke magyarok"-nak és csodálták és gyakran nem is nagyon értették a lényegét. Ezt a forrást kéne újra megtalálnunk és nem fosni és nem pótcselekedni.

na jó, bocs, ha hosszú lett

- és saját maguknak egy icipici valóságmagon felépített