(Palikám, mikor kerül már elõ a dossziéd a beszervezési nyilatkozatoddal? Gondolom, még csak bemelegítenek, hogy ne légy nagyon hülye, mert megmogyoróznak. Köztársaseggi elnök mi? Viccnek is rossz.)
Schmitt Pál életrajzában nem szerepel az a több mint egy évre tehetõ, 1980-81-es idõszak, amikor már megvált az Astoriától, de még nem ült át a Népstadion és Intézményei fõigazgatói székébe. Fenyvesy Csaba, a háromszoros olimpiai bajnok csapattárs ekkoriban, Schmitt révén, ismerkedett meg Csima Ferenccel, a Fórum Szálló Szervezõ Iroda mûszaki igazgatójával. Csima ellen „Angyal” fedõnéven akkor már egy éve nyomozás folyt. Az 1982-es perben „vesztegetés és devizabûncselekmény elkövetése” miatt Csimát 5 és fél éves szabadságvesztésre ítélték, Fenyvesy felfüggesztettet kapott, Schmitt kihallgatásának nincs nyoma.
Az SZT-tiszti adatbázist és Schmitt Pál ezzel kapcsolatba hozható adatait értelmezve Ungváry Krisztián Schmitt hivatalos önéletrajzából indult ki. Mint írja, az 1976 és 1981 között az Astoria szállóban igazgatóhelyettesként dolgozott Schmitt Pálról életszerûtlen feltételezni, hogy „fogalma sem volt arról, mit mûvelnek az állambiztonság emberei munkahelyén”. A Wikipedia is arról tud (több hivatalos forrásra hivatkozva), hogy Schmitt Pált „1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgatóhelyettesévé. A turisztikai szakmából 1981-ben került ki, amikor a Népstadion és Intézményei (NSI) fõigazgatójává nevezték ki. Ezt a tisztségét 1983-ig töltötte be.”

Schmitt Pál, az Astoria egykori igazgatóhelyettese
Fotó: MTI

Érdeklõdésre tarthat számot az az iratanyag, amely az osztrák hitelkonstrukcióval épülõ budapesti és vidéki szállodák kivitelezésével kapcsolatos, nagyarányú korrupciós bûncselekmények felderítésére indított bizalmas nyomozás dokumentumait tartalmazza az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti levéltárában (O-18396/1-3). Ebbõl kiderül, hogy a Fórum Szálló Szervezõ Iroda, amely az épülõ szálloda ügyeit bonyolította, átmenetileg a Hotel Duna Interkontinentál üzletsorán, a fodrászat és a Pan Am kirendeltség között mûködött. Egy 1980. július 9-i jelentés szerint „többször elõfordult, hogy dr. Niklai Ákos igazgató, Csima Ferenc mûszaki igazgató, Schmitt Pál igazgatóhelyettes a késõ esti órákban egyedül vagy barátaik társaságában felkeresik az irodát”.
Fotó: Révész Béla

A Fórum Szálló Szervezõ Iroda titkárnõje – tanúvallomása szerint – Fenyvesy Csabát onnan ismerte, hogy az irodában gyakran meglátogatta Schmitt Pált. Fenyvesy „1981 februárjától, Schmidt Pál (sic!) elkerülése után Csimát több alkalommal is felkereste”. Egy 1981. március 4-i állambiztonsági jelentés szerint (a jelentést szignáló D-107-es ügynök kiléte máig ismeretlen), Csima Ferencnek „igen érdekes kapcsolata Dr. Fenyvesy Csaba, aki köztudott, hogy sportpályafutása alatt együtt küzdött Schmitt Pállal, aki jelenleg a Fórum Szálló Szervezõ Iroda igazgatóhelyettese”. A szervek Fenyvesy Csaba büntetõeljárás keretében történõ felelõsségre vonását 1981. június 8-án kezdeményezték, mint a hivatalos iratokból kiderül, megjegyezve, hogy „ebben a kérdésben eddig felsõbb szinten állásfoglalás nem történt. Javasoljuk, hogy a nyomozást a III/1. folytassa le”. Csima 1980 végén és 1981 elején Adler Tibor bécsi közvetítõnek összesen mintegy 150 ezer shillinget adott át, amelyet Fenyvesi forintban fizette ki neki Budapesten.

Az 1981. október 15-én keltezett jelentés szerint „Fenyvesi a valutáért nyakkendõselymet vásárolt az NSZK-ban, amit édesanyja üzletében (Rákóczi . 27/b) késztermékként értékesített, illetve más üzleti vállalkozásba fektetett be…Fenyvesi Csabát 1981. szeptember 7-én gyanúsítottként hallgatta ki a III/1. osztály. Szóban elismerte, de a jegyzõkönyv aláírását megtagadta. Kihallgatását követõen kapcsolatot keresett a III/III-5. osztályon, melynek korábban hálózata volt. [Ezt a tényt a Schmitt Pál 1964-es elítélésével kapcsolatos dokumentumközlés is megerõsíti.] Volt kapcsolattartójától azt kérte, hogy érdemeire tekintettel vonják ki a fenti ügybõl. Miután elutasító választ kapott, illetéktelen személyekkel közölte az operatív tiszttel folytatott megbeszélését, amelynek során becsmérelte a BM beosztottait. Ismerõsei körében mártírnak tünteti fel magát, mint aki ellen jogtalan eljárás folyik. Ugyanakkor cinikusan elmondja, hogy ’bombákat helyez el’ befolyásos személyeknél, akik majd az eljáró szerveket visszavonulásra kényszerítik. Elképzelésének magvalósítására újságírók, riporterek, élsportolók körében keres patronálókat, akik személyét népszerûsítõ riportok közlésével pozitív közhangulatot teremtenek irányába. Ennek alapján Kõ András újságíró 1981. október 30-án cikket jelentetett meg a Népsportban Fenyvesi Csabáról. Dr. Hegedûs Csaba olimpikon és más személyek segítségével lépéseket tett hasonló cikkek megjelentetésére a Magyar Ifjúságnál András Emil, és Kocsis Levente Mihály újságírók felé…Meghallgatást kért továbbá az OTSH elnökétõl is annak érdekében, hogy saját érdemeire hivatkozva közbenjárását kérje. Az információkat továbbítottuk a BM III/III-5. o. részére. A BM III/1. osztállyal egyetértésben nem tartjuk célszerûnek Fenyvesi személyét népszerûsítõ újságcikkek megjelentetést, illetve riportok közlését” – áll a jelentésben.

A bírósági tárgyalás 1982. május 25-én kezdõdött a Fõvárosi Bíróságon. Csima Ferencet, mivel „a budapesti szállodák beruházási munkálatai során az osztrák Neokommerz cégtõl schillingben kapott jutalékait illegálisan forintosította”, vesztegetés és deviza bûncselekmény elkövetése miatt halmazati büntetésül 5 év hat havi börtönre, Adler Tibort egy évi szabadságvesztésre, Fenyvesi Csabát 1év 2 havi felfüggesztett börtönre ítélték.

Az ügy egyéb részletei és a Legfelsõbb Bíróság másodfokú ítélete pillanatnyilag még nem ismerhetõk meg, mivel „Csima Ferenc és tsai.” vizsgálati dossziéinak öt kötete (V-164140/1-5) minõsítését az NBH 2012-ig fenntartotta.

Egyelõre nincs nyoma annak sem, hogy Schmitt Pált a három évig tartó eljárás során kihallgatták volna. Pedig a négy helységbõl álló iroda ötfõnyi személyzete – benne három vezetõvel – az együtt töltött egy év alatt sok mindent megtudhatott egymásról (ahogyan a többiek kihallgatási jegyzõkönyveibõl ez ki is derül). Ráadásul a tárgyalási jelentések tanúsága szerint Schmitt Pál és Csima Ferenc 1980 során rendszeresen közösen vettek részt a külföldi beruházókkal folytatott tárgyalásokon. (A nyugati, elsõsorban német és osztrák lapok már 1980 elejétõl tényként tálalták a magyar beruházásokat körüllengõ korrupció híreit.)

Ha tehát Schmitt Pálról életszerûtlen feltételezni, hogy – amint Ungváry Krisztián írja – fogalma sem volt arról, mit mûvelnek az állambiztonság emberei az Astoria szállodában, ugyanígy nem valószínû a Fórum-ügyben való teljes tájékozatlansága sem. Miközben – teszi hozzá Ungváry – felfüggesztett börtönbüntetéssel végzõdõ korábbi bûnügyére a Köztársasági Hivatal mind a mai napig nem adott választ. De ezek az adatok már valóban nem férnek bele a hivatalos életrajzokba.
Link