A szlovák kormány 30 évre bérbe adja a pozsonyi repülõteret
Magánbefektetõnek adják bérbe a pozsonyi repteret, a bérlõt nemzetközi versenypályázaton választják ki.
A szlovák kormány döntése értelmében egy magánbefektetõnek harminc évre bérbe adják a pozsonyi repülõteret.
A bérlõt nemzetközi versenypályázaton választják ki, ennek 2012 közepéig kell lezárulnia. A szlovák közlekedési minisztérium szerint a koncesszióba adás több elõnnyel jár, mint a közvetlen eladás, vagy a bécsi repülõtérrel való partnerség. Ján Figel közlekedési miniszter elmondta, hogy néhány európai és Európán kívüli repülõtér is érdeklõdött a pozsonyi légikikötõ iránt, konkrét neveket azonban nem említett.
A repülõtér állami tulajdon: a részvények 50,3 százaléka a nemzeti vagyonalap, 49,7 százaléka a közlekedési minisztérium kezében van. A reménybeli befektetõtõl több száz millió euró befektetést várnak, egyebek között a felszálló és leszállópálya felújítását és az új terminál befejezését. A pozsonyi repülõtér tavaly 1,67 millió utast szolgált ki, ebbõl 1,1 millió az ír Ryanair utasa volt.
Tavalyról a légikikötõ veszteségét 4,4 millió euróra várják, a 2009-es 2,7 millió euró veszteség után. A visszaesés fõ oka a SkyEurope szlovák-osztrák diszkont légitársaság és a charterjáratokra szakosodott szlovák Seagle Air korábbi csõdje volt. Ezekbõl a mai napig nem tért magához a repülõtér, amelynek a két fizetésképtelen cég több millió euróval tartozik.
Link

Népszámlálás-turné kezdõdött Szlovákiában
Idén májusban kerül sor a 10 évente esedékes népszámlálásra, most elõször az Európai Unió 27 tagállamban azonos idõpontban. Szlovákiában kampány indult annak érdekében, hogy meggyõzzék a magyar kisebbség tagjait: merjék vállalni nemzeti hovatartozásukat.

Szlovákiában 1715-tõl végeznek a mai népszámlálások elõdjének tekinthetõ összeírásokat, statisztikai összesítéseket. Az idei népszámlálás a 2011. május 21-i állapotot tükrözi majd, és 30, 6 milliárd koronájába kerül az államnak, azaz, egy személyenként 5,64 euróba. A népszámlálás idõpontja 2011. május 21-e lesz, ténylegesen azonban május 13-a és június 6-a között gyûjtik össze az adatokat. A népszámlását követõen az elsõ összesített adatokat 2011 õszére ígéri a Statisztikai Hivatal, a különbözõ bontásokban készülõ értékeléseket pedig folyamatosan teszi majd közzé egészen 2014 márciusáig- olvashatjuk a felvidek.ma-n. Az adatgyûjtést kérdezõbiztosok végzik majd, fontos azonban tudni, hogy mindenkinek joga van önállóan kitölteni a kérdõívet. Sõt, idén elõször elektronikus formában is kitölthetõek az ívek. A kérdõíveket pedig a lakosok az adott kisebbség nyelvén is kérhetik. A kérdések magyar változata már olvasható a népszámlálás hivatalos honlapján, a scitanie2011.sk-n.
Az "évtized eseménye"
Fontos információk a szlovákiai népszámlálásról:
- május 13-a és június 6-a között keresik fel majd Szlovákia lakosait a kérdezõbiztosok
- önállóan — a kérdezõbiztos segítsége nélkül — is jogunk van kitölteni az íveket
- a kérdések elektronikus úton is megválaszolhatóak
- 52 kérdésre kell válaszolni
- a nemzeti kisebbség szempontjából a kettõ helyett három fontos kérdés is lesz: rákérdeznek a a nemzeti hovatartozásra, az anyanyelvre ás a leggyakrabban használt nyelvre is.
A népszámlálás fontos esemény lesz a szlovákiai magyar kisebbség számára a "nemzetiségi szempontból ugyanis nem mindegy, mennyien fogják magukat idén májusban magyarnak vallani. Szüleink, nagyszüleink örökségérõl, szülõföldünkrõl van szó. Helyi és regionális önkormányzataink a felmérés ismeretében juthatnak különbözõ támogatásokhoz, a népszámlálási adatok elengedhetetlenül fontosak az adónkból befolyt összegek visszaigényléséhez. Külön figyelmet érdemelnek azok a települések, ahol a magyarság aránya a 20 százalékos kisebbségi nyelvhasználati küszöb környékén mozog"- olvasható a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala és a Magyar Koalíció Pártja közös nyilatkozatában.
A Kerekasztal 2010. októberében zajlott harmadik országos konferenciáján indította útjára azt a kezdeményezést, miszerint kampányt kellene kezdeményezni a magyar kisebbség tagjainak ösztönzésére, hogy merjék bevallani nemzeti hovatartozásukat (az eseményrõl itt részletes beszámolót olvashat). Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülõk Szövetségének elnöke akkori felszólalásában az "évtized eseményének" nevezte a népszámlálást kihangsúlyozva súlyát a magyar kisebbség sorsának alakulása tekintetében.
A kampány
A népszámlálási kampány kezdeményezõjévé tehát a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, egy civil szervezeteket tömörítõ intézmény vált. Az Magyar Koalíció Pártjával (MKP) már októberben megegyezés született arra nézve, hogy a népszámlálási kampányt koordináló szervezet a Kerekasztal, mint nem politikai szervezet lesz.

A népszámlálási kampány logója
A Kerekasztal március elején felhívást tett közzé, amelyben a felvilágosító kampány lefolytatásához adományozók segítségét kéri. "Az adakozásokból a következõket szeretnénk megvalósítani: plakátok, felvilágosító füzet megjelentetése, TV-spotok, kisfilm, hirdetések készítése a lokális médiában, helyi és regionális televíziókban, matrica és bannerkampány"- olvashatjuk a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottságának felhívásában. Ennek megfelelõen a szervezet létrehozott egy honlapot, amelyen a késõbbiekben elhelyezik azokat az információkat, amelyek segíthetik a kérdõívek kitöltését (jelenleg azonban még "elõkészítés alatt áll").
Az eseménnyel kapcsolatos információk megosztására hozták létre még januárban több szervezet kezdeményezésére a "Népszámlálás 2011- Vállald önmagad!" facebook-profilt, amelyen ugyancsak tájékozódhatunk a népszámlálással kapcsolatban.
Pártok
A népszámlálás megfelelõ esemény lehet arra, hogy a sokszor megosztottnak titulált felvidéki magyarságot egy táborba tömörítse. A népszámlálás ugyanis olyan ügy, amelyet a szlovákiai magyar politikai erõk egyaránt fontosnak tartanak. Így a kibékíthetetlennek látszó ellenfelek — az MKP és a Most-Híd — sem zárkózott el a Kerekasztal népszámlálási kampányán való részvételtõl. A két párt közös szerepvállalásának bizonyítéka a március 5-én Érsekújváron megrendezésre került Népszámlálás és asszimiláció címû konferencia, amely az MKP, a Híd, a Csemadok és a Kultúrkorzó közös szervezésében valósult meg. Az eseményen Rudolf Chmel nyitóbeszédét követõen neves felvidéki társadalomtudósok tartottak elõadást.
Az MKP tehát -- az eddigi állás szerint -- nem folytat önálló kampányt, hanem csatlakozik a Kerekasztal kezdeményezéséhez. A párt honlapján külön dossziét hozott létre a népszámlálással kapcsolatos hírek számára, ám abban eddig mindössze négy hírt osztott meg.

A Most-Híd saját logója
A Híd ezzel ellentétben önálló kampányba (is) kezd. Az önálló kezdeményezésnek eddig még csak a logója ismert (amely a párt honlapján megtekinthetõ). A kampány májusban veszi majd kezdetét, "központi gondolata rámutatni arra a tényre, hogy a kisebbségi hovatartozás többlet, és gazdagítja nem csak az egyént, de a szélesebb közösséget és a társadalmat is“- olvashatjuk Czuczor Nórának, a párt szóvivõjének közleményében. További sajátosság, hogy a Híd kampánya nemcsak a magyarokat célozza meg, de a többi kisebbséget is meg óhajtja szólítani, így ruszin és roma nyelven is állítanak majd óriásplakátokat, juttatnak el a lakossághoz tájékoztató anyagokat. Bugárék saját kampányuk mellett támogatják az Ifjú Szivek turnéját is, mely március 15-e és április 15-e között zajlik majd. A párt honlapján a népszámlálás kérdõíveit is megtekinthetjük (szlovákul), a korábban itt elhelyezett "kitöltési útmutatót" több támadást követõen eltávolították.
"A 22-es csapdája"
A nemzeti kisebbség szempontjából 3 fontos kérdést fog tartalmazni a népszámlálási kérdõív. Újdonság, hogy a nemzetiség és az anyanyelv (a 20-as és 21-es kérdés) mellett a leggyakrabban használt nyelvre is rákérdeznek a 22-es kérdésben. A Kerekasztal októberi konferenciáján több felszólaló "a 22-es csapdája"-ként definiálta az új kérdést, mondván: abból a társadalomtudósok téves következtetést vonhatnak le. Bár az azóta napvilágot látott részletes kérdõívben lehetõség van a leggyakrabban használt nyelvnél megjelölni a nyilvános érintkezésben és az otthon használt nyelvet, a 22-es kérdés még így is jó alapot szolgáltathat a kisebbségek nyelvi jogainak "befagyasztására".

A nemzeti kisebbségeket érintõ három kérdés (scitanie2011.sk)
Mi várható?
A népszámlálási tájékoztató kampányban amellett, hogy felhívják a figyelmet a magyarság (illetve más nemzetiséghez való tartozás) megvallásának fontosságára, olyan elõadások korútja is zajlik, amelyek a várható eredményeket prognosztizálják és a magyarság csökkenésének okait keresik. Gyurgyík László, szociológus több településen is bemutatta az elmúlt tíz év demográfiai változásait, és ismertette az ebbõl levonható következtetéseket.
Két prognózist is felállított arra nézve, hogy milyen mértékû fogyás várható a szlovákiai magyarok tekintetében. Míg az elsõ esetben a magukat magyaroknak vallók számát 486 701-re becsüli, a csökkenés mértékét pedig 33 827 fõre, addig a második -- negatívabb -- elõrejelzésében már 461 241 magyart vár, vagyis a várható népesség-fogyást jóval nagyobb értékben, 59 287 fõben határozza meg.
Hogy melyik jóslat fog beteljesedni, azt — elmondása szerint — két tényezõ befolyásolhatja, mégpedig, 1. hogy a déli területrészen élõ roma lakosság milyen mértékben vallja magát a magyar kisebbséghez tartozónak, 2. mekkora nagyságúnak bizonyul a rejtett migráció.
Vádak
A népszámlálási kampányt már most több fórumon támadják. A legsúlyosabb kritikák eddig a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) részérõl érkeztek. Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetõje szerint a kormánypárti Híd megengedhetetlen módon befolyásolja a népszámlálást- olvashatjuk a bumm.sk-n. „Ez a népszámlálás módszereiben arra a népszámlálásra emlékeztet, melyet 1910-ben tartottak Magyarországon, s az adminisztrációs machinációk révén varázsütésre 20 százalékkal több magyar lett, mint azelõtt“ – jegyezte meg.
Rafaj szerint ez a kérdés túlmutat az Európai Parlament ide vonatkozó ajánlásain. „Különös egybeesés, de Szlovákiában már harmadszor rendezik meg a népszámlálást akkor, mikor egy etnikai párt van hatalmon, mely a kisebbségi magyarokat képviseli“ – jelezte Rafaj. A képviselõt zavarja a Híd és az MKP népszámlálási kampánya is. Szerinte ezek abban a szellemben zajlanak, hogy jó dolog vállalni a magyarságot Szlovákiában. Ezzel szerinte bizonyítást nyer, hogy a kisebbségi lét Szlovákiában konkrét pártok politikai témája, melyet kihasználhatnak és mellyel visszaélhetnek.
Korábban Ján Slota is bírálta a kampányt-olvashatjuk a parameter.sk-n. A szlovákiai magyar politikai erõk „hihetetlen módon“ dinamizálták munkatempójukat, „kampányokat hirdetve csúsznak-másznak Dél-Szlovákiában“ a szlovákiai magyarok számarányának megtartása érdekében- jelentettek ki az SNS elnöke.
Link

Szlovákia hazarendelné ciprusi békefenntartóit

Lubomír Galko szlovák védelmi miniszter javasolni készül a pozsonyi kormánynak a Cipruson mûködõ ENSZ-békefenntartó misszióban (UNFICYP) szolgáló szlovák katonák visszahívását, mert megítélése szerint a misszió kevéssé szolgálja a honi hadsereg fejlesztését és túl költséges.



Galko szerdai pozsonyi sajtóértekezletén ismertette szándékát.

Azzal érvelt, hogy a szlovák katonák UNFICYP-részvétele "minimálisan fontos" a szlovák hadsereg fejlesztése szempontjából, az ENSZ-missziók ugyanis - a NATO- és az EU-missziókhoz képest - alig járulnak hozzá a katonai képességek erõsítéséhez.

Galko országa méreteihez és lehetõségeihez képest túl nagynak tartja a szlovák UNFICYP-kontingens 200 fõs létszámát. Megjegyezte: Csehország például mindössze tíz katonát állomásoztat Cipruson, Lengyelország tizenötöt, Magyarország 88-at.

A tervezett visszahívás további okaként említette a miniszter, hogy az ENSZ nem téríti meg a ciprusi misszióban való részvétel minden költségét Szlovákiának.

A javaslatot még a szlovák kormánynak és a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az elképzelés már a kormányon belül ellenállásba ütközhet, mert például Mikulás Dzurinda külügyminiszter máris jelezte: helyteleníti a visszavonást.

Link