Vége a dalnak: most megbukhat a kormány
A szász-anhalti választások után soron következõ egyik tartományi voksoláson nagy a tét: a hagyományosan kereszténydemokrata tartományban a legújabb felmérések szerint a választóknak elegük van a most kormányzó CDU-FDP koalícióból. Több forog azonban kockán, mint a presztízsveszteség: Baden-Württembergben hat szövetségi tanácsi mandátum kerül kiosztásra, amely a 2011-es tartomány választások során a kiosztandó képviselõi helyek között a legnagyobb számot jelenti, az összes többi tartományban ennél csak kevesebb mandátum szerezhetõ.

A felmérések szerint számszerûleg bármilyen jellegû koalíció esélye fennáll, a két ellenzéki párt, az SPD és a Zöldek között hajszálnyi a különbség, hogy ki kivel lesz és hogy sikerül-e a CDU-FDP koalíciónak megtartani a hatalmát, a március 27-i választások fogják megmutatni.

Bundesrat-arányok
A Szövetségi Tanácsban elfoglalt képviselõi helyek szempontjából kulcsfontosságú a baden-württembergi választások kimenetele: a Bundesrat 69 helyébõl a szövetségi szinten kormányzó CDU/CSU-FDP koalíció a februárban elveszített hamburgi választások után már csak 31 mandátummal rendelkezik. Annak érdekében, hogy a szövetségi kormány a Szövetségi Tanácsban ismét egyedül cselekvõképes legyen, nem kerülhet sor kormányváltásra Baden-Württembergben és meg kell nyernie a választásokat a szintén március 27-én tartandó rajnavidék-pfalzi választásokat is, ahol négy mandátum sorsa dõl el.

Felmérések
Baden-Württembergben a legújabb ZDF-politbarométer szerint a választók egy SPD-Zöldek koalíciót részesítenének elõnyben – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Zöldek népszerûségnövekedésüket, akik 25 százalékkal a szociáldemokraták 22,5 százaléka elõtt állnak, az atomenergiával kapcsolatos újból kirobbant vitában való szereplésüknek köszönhetik. A most koalícióban kormányzó CDU 38 százalékon áll, a kisebbik koalíciós partner FDP jelenlegi öt százalékával pedig akár el is bukhat a parlamenti küszöbben. A baloldal Linke a felmérések szerint 4,5 százalékkal nem kerülne be a tartományi gyûlésbe. A felmérés szerint a választók 46 százaléka örülne egy vörös-zöld koalíciónak, miközben csak 31 százalékuk preferálna egy CDU-FDP alkotta kormányt. A miniszterelnök jelöltek esetében hasonló a helyzet: a baden-württembergi polgárok 37 százaléka látná szívesen Nils Schmid szociáldemokrata politikust a tartományi kormány élén, a kihívó Stefan Mappus kereszténydemokrata jelölt esetében ez az arány 33 százalék. A Zöldek jelöltjét, Winfried Kretschmant a szavazók 32 százaléka ültetné a miniszterelnöki székbe.

Vitás ügyek a tartományban

Atomenergia
Mivel Baden-Württembergben két régi atomreaktor is található, a CDU és Angela Merkel Németországot érintõ válasza a japán atomhelyzetre méltán foglalkoztathatja a lakosságot. A kancellár és kormánya a múlt héten döntött arról, hogy a japán események hatására az CDU/CSU – FDP kormány felfüggeszti azt a tavaly az ellenzék ellenállása ellenére meghozott, törvényt, amely szerint meghosszabbítják az atomerõmûvek mûködésének idejét. Merkel és Guido Westerwelle kancellárhelyettes emellett arról is tájékoztatott, hogy a három hónapos „moratórium” ideje alatt a hét legrégebbi atomerõmû egyelõre leállításra kerül és minden német atomerõmûvet biztonsági szempontból ellenõrizni fognak.
Stefan Mappus, a jelenleg kormányzó kereszténydemokrata miniszterelnök szempontjából a legrosszabbkor jött az atomenergia jövõjét érintõ vita: a tavalyi évben Mappus volt az atomerõmûvek futamidejének meghosszabítását lehetõvé tevõ törvény egyik élharcosa. Ráadásul Mappus hatására tavaly decemberben a tartomány 45 százalékkal beszállt az ENBW energiavállalatba, amely az elõállított áram több mint felét atomenergiával nyeri – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A miniszterelnök ötmilliárd eurós üzletrõl állítólag nem egyeztetett a parlamenttel, ezért aztán az „akció” nem is aratott túl nagy sikert. Mivel az atomenergiával kapcsolatos tematizáció hagyományosan a Zöldek ügye, ezért talán nem meglepõ, hogy a felmérések a Zöldek felzárkózását, mi több a szociáldemokraták megelõzését mutatják.

"Stuttgart 21"

Stuttgart 21
A Stuttgart 21 (S21) egy több, mint négymilliárd euró (1086 millárd forint) költségvetésû városépítési és közlekedési projekt. Lényege, hogy Stuttgart vasúti csomópontjait a jelenlegi központi pályaudvar lebontásával és egy új, földalatti tranzit-pályaudvar, illetve három új felszíni állomás építésével szerveznék újra. A Deutsche Bahn vezette projekt finanszírozásában részt vesz a német állam, Baden-Württemberg tartomány, Stuttgart és az Európai Unió is. Az S21 hosszú ideje a német belpolitikai és közéleti viták egy legfontosabb témája, legutóbb 2010 õszén több tízezres, vízágyúkkal oszlatott demonstrációk keretében tüntettek a projektet többek között ökológiai, mûemlékvédelmi, finanszírozási és politikai szempontok miatt is ellenzõ stuttgartiak. A téma belpolitikai hatását jól mutatja, hogy a projekt ellen nyíltan kiálló Zöld Párt folyamatos erõsödése és a sárga-fekete koalíció népszerûségvesztése Stuttgartban nagy mértékben az S21 körül kialakult helyzetnek köszönhetõ.

Nem segít a kormányzó kereszténydemokratáknak a „Stuttgart 21” ügye sem: a német belpolitikai életben évek óta nagy vihart kavaró, több mint négymilliárd eurós közlekedési projekt szintén a Zöldek malmára hajtja a vizet. A CDU-FDP kormányzat által támogatott„Stuttgart 21” elnevezésû projekt a stuttgarti vasúti csomópont átépítését és újrarendezését tûzte ki céljául, melynek finanszírozásában a projetkvezetõ Deutsche Bahn mellett a német állam, Baden-Württemberg tartomány, Stuttgart és az Európai Unió is részt vesz. A 2010-ben már megkezdett építkezést ellenzõk több, nagyobb tüntetést szerveztek, melynek keretében a projekt-ellenességüket szorosan összekapcsolták a jelenlegi kormány leváltására irányuló törekvéseikkel.
A fent említett két ügy mellett a tartományban a választási kampány témáját jelentette még az oktatási reformról szóló vita, amelyben a kereszténydemokraták a jelenlegi rendszert, a szociáldemokraták pedig az oktatási rendszer átalakítását támogatják.

Pártok és jelöltek
A kereszténydemokrata jelölt Stefan Mappus, aki jó egy éve a tartomány miniszterelnöke, hivatalát az energiaügyi biztosként Brüsszelbe küldött Günther Oettingertõl vette át. A 45 éves és ezzel a jelelnleg legfiatalabb tartományi miniszterelnök Mappus nehéz helyzetben van: a „Stuttgart 21” és az atomenergia ügyi vita komoly népszerûségvesztést okoztak a kormánynak. Amennyiben a CDU a jövõ vasárnapi választásokat elvesztené, véget érne a közel hat évtizedes kereszténydemokrata uralom Baden-Württembergben.
Azzal a lehetõséggel, hogy a Mappust kihívó 37 éves Nils Schmid, aki 2009 óta a párt tartományi elnöke, a tartomány elsõ szociáldemokrata miniszterelnöke lehetne, komolyabban senki nem számolt. A felmérések a japán katasztrófa elõtt azonban elõnyt mutattak a Zöldekkel szemben és a legutóbbi közvéleménykutatások sem mutatnak behozhatatlan különbséget a két párt között. Schmid választási ígéretei közé tartozik az oktatási politika reformja és az óvodai – és tandíj eltörlése, amelyek finanszírozása érdekében a mezõgazdasági támogatásokon takarékoskodna, és több adóhivatalnokot alkalmazna.
Bármi is lesz a tartományi választások végeredménye, egy CDU-Zöldek koalíció lehetõsége kizártnak tûnik. A „zöld õskövületnek” is nevezett 62 éves Winfried Kretschmann, a Zöldek miniszterelnökjelöltje szerint „a feketékkel való kormányzás lehetõsége kizárt” és errõl a CDU jelöltje Stefan Mappus is ugyanígy nyilatkozik – olvasható a Spiegel egy cikkében, annak ellenére, hogy pont Baden-Würrtembergben tûnt reálisnak hosszú ideig egy CDU-Zöldek alkotta kormány lehetõsége. A „Stuttgart 21” ügyében kirobban vita és sok esetben Zöldek vezette tüntetések során áthidalhatlan ellentét alakult ki a két párt között, amelyet a hatalomért folytatott harc érdekei sem befolyásolnak már.

Forrás: Link