Tovább nõ a nyugdíjkorhatár, egyre kevesebbet ér a nyugdíj, a most dolgozóknak a korhatár elérése után is munkát kell vállalniuk – derül ki az OECD elemzésébõl. A szervezet sem látja pontosan, mit is dolgozhatnának az idõs emberek.

A várható élettartam gyorsabban nõ, mint a nyugdíjkorhatár, így az OECD-tagországoknál a férfiak nyugdíjkorhatárát két, a nõkét pedig másfél évvel emelni kell – áll a szervezet Pillantás a nyugdíjrendszerre, 2011 címû kiadványában. A korhatár emelése megkerülhetetlen, miután az OECD-tagországok munkavállalási korban lévõ lakossága 2015-ben lesz a legnagyobb, majd 2050-ig tizedével csökken. Néhány tagország már összekötötte a várható élettartam és a nyugdíjkorhatár alakulását – hívja fel a figyelmet a kiadvány.

A magyar nyugdíjrendszer szigorúbb az OECD-átlagnál: míg a tagországokban 2050-ig emelkedik átlagosan 65 évre a nyugdíjkorhatár, addig a magyarok már 2022-tõl szembesülnek az új, szigorú renddel.

A munkával töltött évek számának növelésén túl a nyugdíjkasszák egyensúlya a járadék reálértékének csökkentésével is javítható, de a tanulmány arra figyelmeztet, hogy a társadalom jó részét ez egyre sebezhetõbbé teszi. Az elmúlt 20 év nyugdíjreformjai átlagosan 20 százalékkal csökkentették a nyugdíjak értékét, és például egy alacsony keresetû német, japán, brit és amerikai munkás mindössze fele akkor nyugdíjra számíthat, mint amekkora utolsó fizetése volt – olvasható a dokumentumban, amely szerint a legtöbb országban nõnek a társadalmi különbségek, ami meghatározza a leendõ nyugellátások különbségét is.
Az idõsek jövedelmének átlagosan 60 százalékát jelenti a nyugdíj; a maradék rész fele-fele arányban származik munkából és nyugdíj-elõtakarékosságból. Az OECD tanulmánya szerint ahogy csökken a jövõben a nyugdíjból származó jövedelem aránya, úgy kell növelni a másik két összetevõ arányát – másként elszegényednek az idõs korosztályok. A kormányok felelõssége az is, hogy munkaképes állapotban tartsák az érintett korosztályokat, véli a szervezet, ugyanakkor elismeri: az öregek számára megfelelõ számú állást kínálni „kihívás marad” a tagországok számára.

Magyarországon az emberek 88 százalékának nincs megtakarítása (adóssága viszont sokaknak van), így az elõtakarékoskodás lehetõsége a többség számára álom. Az OECD által felsorolt alternatíva szerint így marad a munka, mint az egyre kevesebbet érõ nyugdíj kiegészítésének lehetõsége.
Érdekesség, hogy a tanulmányból arról értesülhetünk, hogy hazánkban még mûködnek a magánnyugdíjpénztárak. A szervezet adatai szerint a magyarok éves átlagkeresete 2,34 millió forint, míg az OECD-átlagkereset 7 millió (!) forint. Az elöregedett lakosság miatt Magyarország éves GDP-jének 9,1 százalékát fordítja nyugdíjkiadásokra, míg az OECD-átlag 7 százalék.

Forrás: Link