Egy ügyes húzással mindenkit meglephetnek Orbánék
Török Gábor legfrissebb elemzésében egy esetleges elõrehozott választás esélyeit latolgatja. Azt mondja: vannak erre utaló jelek, és érvek is a parlament feloszlatása mellett.

Egy civil szervezet nemrégiben meghívta Makóra Török Gábor politológust. Érdekes kérdést kapott a fórumon: azt kérdezték tõle, hogy vajon a Fidesznek érdeke lenne-e feloszlatni a parlamentet és új választások kiírására kérni a köztársasági elnököt. Ezt a felvetést – írja Török Gábor – régebben elsõ hallásra elutasította, ám újabban valamiért egyre életképesebbnek kezdi látni.

Azzal kezdi a politológus, hogy bár a demokratikus világban nem újdonság, hogy az aktuális kormány kezdeményezi a parlament feloszlatását, de szerinte alapvetõen annyira kockázatos lépésrõl van szó, hogy csak kivételes esetekben érdemes alkalmazni.

„Sokan állítják például, mennyivel jobban járt volna az MSZP, ha mondjuk 2008-ban – ahogy akkor a Fidesz kérte-követelte – ehhez az eszközhöz nyúl. A számukra akkor 2010-hez képest még lényegesen kedvezõbb közvélemény-kutatási adatokra tekintve ez elméletileg igaz is lehet, ám az ilyen utólagos okoskodás nem számol azzal az ismeretlen hatással, amit a gyeplõ lovak közé dobása kiválthat. Ha egy párt a ciklus közben visszaadja a szavazóknak a mandátumát – hiszen az elõrehozott választás tulajdonképpen ezt jelenti -, vajon milyen hívószavakkal kér újra támogatást, mivel veszi rá megzavarodott szavazóit, hogy ismét benne bízzanak?” – mond példát a veszélyekre Török.

Mindazonáltal Török szerint mégsem ördögtõl való gondolat az elõrehozott választás. Mindössze – teszi hozzá – egy erõs indokra van szüksége a kormánypártnak, amirõl képesek elhitetni, hogy független a pártpolitikától. Török úgy látja: az új alkotmány elfogadását és hatályba lépését lehetne ebbe a körbe sorolni.

A helyes érvelés tehát ez lenne a politológus szerint: a kormány azt tartaná tisztességesnek, hogy az új alkotmány „jelentsen egyben minden politikai intézményt megújító cezúrát, s ezért kerüljön sor egyben elõrehozott parlamenti választásra is”. Ezzel a politológus szerint a szavazókat is meggyõzné arról a Fidesz, hogy nem gyávaságból, hanem tisztességbõl és lovagiasságból teszi meg ezt a lépést.

Persze a legfontosabb kérdés nem ez, hanem az: miért is érné meg ez a kétharmados többségû kormánypártnak? A politikai válasz könnyû Török Gábor szerint: csak akkor érdemes elõrehozott választásban gondolkodnia a Fidesznek, ha 2012-es esélyeit jobbnak látja, mint a 2014-est.

Érveket is felsorol erre a politológus.

Egyrészrõl szerinte a támogatottság „lassú erózióját” látva a kormánypártok joggal feltételezhetik, hogy bár jövõ évre csökken valamelyest a népszerûségük, még mindig sikeresek lehetnek egy választáson. Az viszont kiszámíthatatlan, hogy az idõ múlásával hogyan alakulnak majd a mutatók. „Ha 2011-ben minden kétharmados ügyet elrendez, s minden fontos mûvét és hivatalba helyezett emberét kétharmados védelem mögé helyez, már kétharmadra sem lesz szüksége, csak abszolút többségre.” – teszi hozzá a politológus.

Ráadásul nem elhanyagolható szempont az sem, hogy „2012 elején az ellenzék még biztosan nem lesz abban a felkészültségi állapotban, amiben 2014-ben lehetne”. Török szerint az ellenzéki pártok jelenleg úgy számolnak, hogy 2014-re rendezik soraikat, simítják el a belsõ konfliktusaikat.

Azt is megemlíti Török, hogy a Parlament új választási törvény elfogadására készül még idén. Azaz a Fidesz akár trükkhöz is folyamodhat: csak közvetlen a szavazás elõtt szivárogtat ki részleteket, miközben a párt maga pontosan tudja, hogyan készüljön a választásra. Nem túl elegáns – hangsúlyozza az elemzõ – de jó megoldás arra, hogy míg a többiek nem ismerik „sem a meccs idõpontját, sem a játék szabályait”, a Fidesz versenyelõnyt szerezzen.

Ezen kívül az is szempont lehet: míg 2014-ben számon kérhetõ a kormány, hogy megvalósította-e a beígért 400 ezer munkahelyet, 6 százalék körüli növekedést, 2012-ben még hárítható a választói követelés, mondván: még nem töltötték ki a ciklus végét.

Török végül így összegez: „természetesen nem azt állítom, hogy ezek az érvek azt jelentik, biztosra vehetõ a 2012-es voksolás. A politika nem csupán logikáról, taktikáról és rációról szól, a politikus nem egyenleteket old meg és a végeredmény alapján cselekszik – döntését millió kalkulálhatatlan tényezõ befolyásolhatja (ráadásul egy ilyen akciónak vannak ésszel is felmérhetõ súlyos kockázatai). Néhány „ráutaló jel”, többek között például az alkotmányozás elõrehozása 2012-rõl 2011-re, azonban azt sejteti, hogy még akár így is lehet – megeshet persze, hogy a kérdést még fel sem tették a Fidesz döntéshozói, de az is, hogy talán még nem is válaszolták rá elutasítóan.”

Forrás: Link