Borókai Gábor fõszerkesztõ-lapigazgató úr
részére

Heti Válasz Szerkesztõsége

1027 Budapest
Horvát utca 14-24.

Kecskemét, 2010. június 21.

Tárgy: Helyreigazítási kérelem

Hiv.: Tûzön-vízen át.

Tisztelt Fõszerkesztõ Úr, Tisztelt Heti Válasz Szerkesztõsége!

Újságuk 2010. június 17-én megjelent számának címlapján szereplõ „Átvilágítottuk a

Belügyminisztert” utcai óriásplakátokon is beharangozott interjúval „Tûzön-vízen át” címmel
közöltek a hetilap 22-24. oldalán írást.

A hivatkozott írás címlapon szereplõ elõzetese mellett látható még „Pintér Sándor a

kalózhasonlatról, az Eclipse-ügyrõl és az OTP-s kapcsolatról” témaközlés is.

A megjelölt írásuk a 23. oldalának 2-3. hasábjában Pintér Sándor magáncégébe 2002 utáni
50%-os állami beszállásról írtak, miszerint az állami forrást a Magyar Fejlesztési Bank
biztosította egy által kiírt nyilvános pályázat Pintér cég általi elnyerése nyomán.

A cikk végén beszámoltak arról, hogy Pintér Sándor úr már Orbán Viktor miniszterelnök-

jelölt úr általi felkéréskor tudott arról, hogy a 2006 õszi eseményekkel kapcsolatosan lesz
vizsgálóbizottság.

A 2010. április országgyûlési választásokat – fölényesen – megnyert FIDESZ elnökét, dr.

Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt úrnak és rajta keresztül a párt minden országgyûlési

képviselõjének a 2010. május 17. napján átvett csatolt megkereséssel és 51 lapból álló okirati

mellékletével hoztam a Btk. 137. § (1) bekezdése szerint minõsülõ hivatalos személyként

a hivatalos tudomására a 2004. évi XXIX. tv. hatálya alá tartozó közérdekû bejelentésként

a Legfelsõbb Bíróság 2009. december 02-án kelt Bkk.III.1.093/2009/2. számú jogerõs
végzésével azt, hogy dr. Pintér Sándor és társai ellen nyomozati szakban van folyamatban

büntetõeljárás sikkasztás és más bûncselekmények miatt.

Az eljárás most is folyik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendõrkapitányság elõtt 15000/
83/2009.bü. számon.

Annak ellenére, hogy dr. Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt úr országgyûlési képviselõi

minõségében a Btk. 137. § (1) bekezdése szerint minõsülõ hivatalos személyként vette át a

Legfelsõbb Bíróság fenti tárgyú jogerõs végzését közérdekû bejelentésként, a törvényben

meghatározott 30 napos ügyintézési határidõ lejárata ellenére nem járt el a 2004. évi XXIX.

tv-ben kötelezõ érvénnyel meghatározottak szerint, és köztudomású tény az, hogy a jogerõs

bírósági végzéssel is bizonyítottan súlyos bûncselekményeknek minõsülõ cselekmények miatt

folyamatban lévõ büntetõeljárással érintett személy került belügyminiszterként kinevezésre.

A dolognak külön pikantériája az, hogy a bírósági végzés és szabolcsi ügyszám szerint

folyamatban lévõ büntetõeljárás éppen az MFB által menekülési értéken közel egymilliárd

forint értékûre (a valós piaci érték ennek hozzávetõleg a kétszerese) felértékelt kecskeméti

ingatlanvagyont és az azon mûködött több száz embert foglalkoztatott komplett
bútorgyárat vásárolta meg Pintér Sándor és felesége tulajdonában, illetve a felesége

ügyvezetése alatt álló családi cég nyolcvanmillió forintért úgy, hogy idõ közben Pintér

Sándor tulajdonába került az egykori beosztott munkatársa Berta Attila tulajdonát képezõ

Berta Kft. Is, amely a kecskeméti cég õrzés-védelmét látta el, amely elvégzett munkáért 30
millió ki nem fizetett számla maradt.

A felszámolás elrendelését követõen az idõ közben Pintér Sándorhoz került Berta Kft.

– hitelezõ jogtalan elõnyben részesítése útján – megkapta a 30 millió forintot, amely

törvénysértõen megkapott összeg csökkentette a milliárdos vagyonért kifizetett 80 milliós
vételárat.
Az állami tulajdonú MFB által készített értékbecslésben meghatározott menekülési és

a valós piaci árhoz képest feltûnõen értékaránytalan alacsony áron a Pintér cég által
ekként megszerezett bútorgyári ingatlan ráadásul konkrétan annak a kecskeméti

székhelyû cégnek képezte a tulajdonát, amelyiknek a felszámolását az NBH lehallgatási

jegyzõkönyvekkel bizonyítottan a 2003-ban megbukott hivatalban lévõ dr. Varga

Miklós bíró és a Kossuth Holding Rt-s dr. Magyari József (Vértesi erõmû) hivatali
visszaélés és befolyással való üzérkedése nyomán lett irányított felszámoló kijelöléssel
felszámolás alá vonva.

Ez a dr. Varga Miklós bíró rendelte el a több kisemmizett hitelezõ halálával végzõdött
Hajdú-Bét Rt. felszámolását 2004.01.29-én Kecskeméten másod ízben akként, hogy
bizonyított tény, miszerint a felszámolás elrendelésekor egyrészt nem is voltak iratok
a kecskeméti bíróságon, másrészt pedig a Hajdú-Bét felszámolását 2003.12.12-én már

elrendelték Debrecenben, harmadrészt pedig az elrendelõ bíró éppen nyílt büntetõeljárás
(Nyom.396/2003.) hatálya alatt állt 2003.12.22. napjától, igaz köztársasági elnöki felmentvény
nélkül.

Az elsõ esetben az AFI Zrt-t jelölték ki felszámolónak, míg a büntetõeljárás hatálya alatt állt
bíró általi második esetnél pedig már a Hunyadi Rt-t, amely utóbbi társaságról az ügyészségi
nyomozás megállapította, hogy szintén a megbukott bíróval együtt lehallgatott dr. Magyari

József közvetlen befolyása és irányítása alatt álló felszámoló cég.
A Nyom.396/2003. számon dr. Varga Miklós hivatalban lévõ bíró és társai ellen 2003.12.22-

tõl 2009-ig folyt büntetõeljárás gyanúsítottjai között szerepelt Dózsa László is, akinek a neve
az ÁFI Zrt. cégmásolatában szerepel.

Azóta a közokiratokkal megcáfolhatatlanul bizonyított súlyos és kárt is okozott

bûncselekmények, így a hivatali visszaélés, a befolyással üzérkedés, a hitelezõ jogtalan

elõnyben részesítése, a büntetõeljárásban elõzõek leplezésére megvalósult hamis tanúzás

bûntette is a kógens törvényi következmények nélkül maradt, dr. Pintér Sándor egy 2002-es
belügyminiszteri válaszából idézettek szerint, „ismeretlen okok miatt”.

A Legfelsõbb Bíróság jogerõs végzésével és rendõrségi ügyszámmal is bizonyítottan Pintér

Sándor és társai ellen sikkasztás és más bûncselekmények miatt folyó büntetõeljárás tényérõl
nevem közlése mellett jelenetetett meg tudósítást 2010. áprilisában a HVG:

A fenti súlyos, a Btk. több §-ának a törvényi tényállását befejezett cselekménnyel kimerítõ

és az azokról az internet útján – akár Pintér Sándor, akár Borbély József nevére történõ

rákereséssel – bárki számára szabadon hozzáférhetõ adatokból kivilágló összefüggések, és a

2010.06.17-i Pintér Sándorról szóló írásuk riportalany személyét érintõ esetleges kellemetlen

ügyekre is feltett kérdések kendõzetlen tárgyilagossággal való megválaszolásával kiállított

pozitív kép azt a látszatot kelti rólam a nevem említése nélkül is, hogy a hivatalban lévõ
minisztert csupán rágalmazom a közokiratokon nyugvó tényállításokkal, hiszen a sajtóban is
rendszeresen hivatkozott köztudomású tény az, hogy bizonyos állami tisztségek betöltéséhez
az NBH által végzett un. „c” típusú átvilágítás is szükséges, amelynek Pintér Sándor 2010-ben
is megfelelt .

Fenti tényekbõl viszont az következik, hogy az általam megalapozott indokokon nyugvóan
Pintér Sándorral szemben – is – törvényesen tett és médiában is megjelent jogi lépések

miatt, a cikkük nyomán sérült a jóhírnévhez való jogom és a szavahihetõségem is, hiszen a

kényszerûen kifogásolt írásukban bemutatott Pintér Sándor belügyminiszterrõl olyan képet
adnak, miszerint a belügyminiszteri kinevezésével szemben nem volt és nincs aggály, ilyen
tény és körülmény nincs.

A sajtóhelyreigazítási kérelemre jogosultak körérõl a PK 13 kimondja; „Lehetséges az is,
hogy a sajtóközlemény név szerint vagy név nélkül határozatlan, burkolt utalásaival,
bizonytalan megjelölésével többeket is sért. Ilyen esetben az érintett személyek közül
bárki kérhet helyreigazítást, de csak a saját nevében, és a helyreigazítás tartalma
is csupán annak a személyre korlátozódhat, aki igényt érvényesített. Következik ez
abból, hogy a sajtóhelyreigazítás személyiségvédelmi eszköz, ezért csak azoknak a
tényállításoknak, tényközlésnek a helyreigazítását lehet kérni, amelyek az igényt

érvényesítõ fél személyére vonatkoznak.”
Ugyanakkor hivatkozom még a PK 12. I-II-re is, amely álláspontom szerint szintén
megalapozza a sajtóhelyreigazítási kérelmemet.

Fentiekben rögzített tényállás, a csatolt iratokkal bizonyítottak és a Ptk. 79. §-a alapján

tisztelettel kérem, hogy a Pintér Sándorral szemben is kényszerûen tett és a médiában,

interneten nagy nyilvánosságot kapott valós tényekkel ütközõ írásuk jóhírnévhez való

jogomat sértõ volta miatt,

A törvényben elõírt határidõben és módon jelentessenek meg közleményt a 2010. június

17-i számuk 22-24. oldalán megjelent „Tûzön-vízen át” címû írásukra hivatkozással, és

közöljék tényszerûen dr. Pintér Sándor riportalany személyét érintõ jogerõs bírósági végzés

és megadott ügyszámon rendõrségi szakban sikkasztás és más bûncselekmények miatt folyó
eljárás tényét, illetve azt is, hogy az eljárás a kifogásolt írásukban megjelölt Pintér Sándorral

szerzõdött MFB-t is érinti.

Fentiekkel összefüggésben tisztelettel hivatkozom a Polgári Perrendtartás 342. § (2)
bekezdésére.

Álláspontom szerint a „c” típusú átvilágításon elõ kellett kerüljön a jogerõs bírósági végzéssel
bizonyított fenti tény, amely valós tények elhallgatása, azzal ellentétes kép bemutatása a

közérdeket is sérti. Emiatt a Pp. 342. §-ához fûzött törvényi kommentárra analógiaként
hivatkozva jelen kérelmet a jogában sértett fél által megjelenített társadalmi szervezet, a

TEMPO Párt nevében is elõterjesztem, mivel Borbély József magánszemély mások általi
mikénti megítélése, jóhírnevének sérelme nyilvánvalómódon kihat az általa képviselt párt
megítélésre is.

Õszintén bízva abban, hogy a releváns okirattal bizonyított – médiában megjelent

tudósításokból ismert / ellenõrizhetõ - tények alapján a sajtóhelyreigazítási
kérelmem teljesítésének nem látják akadályát, ezért kérem, hogy a helyreigazítási

közlemény megjelentetése elõtt T. Fõszerkesztõ-lapkiadó Úr biztosítson számomra

személyes megbeszélés

-re lehetõséget.

Mob.: 06-20-417-5539

6000 Kecskemét, Tavaszmezõ u. 18.

Tisztelettel:

Borbély József sértett és károsult

helyreigazítást kérõ

Mellékletek: 1) LB Bkk.III.1.093/2009/2. számú 2009.12.02-i jogerõs végzése.

2) Dr. Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt úrnak írt 2010.05.15-i keltû

közérdekû bejelentés
3) Fõvárosi Bíróság elõtt 19.P.21.277/2010. számú per 2010.05.14-i kereset
Pontosítása

Fõvárosi Bíróság
részére

Budapest, 2010. július 12.

Tárgy: Kereset sajtóhelyreigazítás
iránt

1055 Budapest
Markó u. 27.

Tisztelt Fõvárosi Bíróság!

Alulírott Borbély József (6000 Kecskemét, Tavaszmezõ u. 18.) felperes, a Heti Válasz

2010. június 17-i számának 22-24. oldalain „Tûzön-Vízen Át” címmel – és a címlapon
pedig „Átvilágítottuk a Belügyminisztert” beharangozóval megjelent írás miatt, a PK.13.
számú állásfoglalás alapján – hivatkozva a PK 12/I. számú állásfoglalásra is – a Pp. 343. § (3)

bekezdése szerinti törvényes határidõn belül tisztelettel

kereset

-et terjesztek elõ a Heti Válasz Szerkesztõsége (1027 Budapest, Horvát u. 14-24., képviseli:

Bórokai Gábor fõszerkesztõ úr) alperes ellen az alábbi rövid tényállás alapján.

Az alperes által megjelentetett hetilap 2010. június 17-i számában jelent meg írás „Tûzön-
Vízen Át” címmel.

A riportalany dr. Pintér Sándor úr kapcsán közvetlenül a személyemet érintõ, a médiában

évek óta már eddig is nagy sajtónyilvánosságot kapott és több hivatalos szerv elõtt
is évek óta ismert valós tények azonban, több ponton is szöges ellentétben állnak
azzal a csatolt közokiratokkal is bizonyítottan, amit az alperesi újság a címlapján
közölt, és a kifogásolt írásában a riportalanyáról a széles nyilvánosság felé közvetít.
Az írás összességen ugyanis azt sugallja – a felperes jóhírnévhez való jogának sérelmét

eredményezõ, a mások általi mikénti megítélését negatív irányba befolyásoló módon –,
hogy a riportalany dr. Pintér Sándor úr kapcsán olyan adatok és körülmények, illetve olyan

állítások kerültek harmadik személyek által különbözõ fórumok útján és különféle formában

a széles nyilvánosság elõtt megfogalmazásra, amelyek mind a riportalany, mind pedig

az Õt a fontos tisztségbe delegált személyek kapcsán is a közvélemény rendkívül negatív
visszhangját válthatnák ki. Az alperes Heti Válasz – foghíjasra sikeredett – átvilágítása a
csatolt (köz)okiratokkal bizonyított valós tényekkel szemben azonban burkolt módon azt

sugallja valótlanul, hogy dr. Pintér Sándor házatáján – a Legfelsõbb Bíróság 2009. december

09. napján kelt jogerõs végzésének 2010 áprilisi nyilvánosságra hozatalából is ismert
aggályok ellenére – mind jogi, mind erkölcsi, mind morális alapokon is minden rendben volt
és van.

Az írásban lévõ burkolt utalásokkal, homályos megfogalmazásokkal a riportalanyról sugallt
pozitív kép alátámasztásaként került többek között a riport tárgyává tett állami tulajdonú

MFB (1) komoly tõkével történt beszállása felhivatkozásra dr. Pintér Sándor úr magáncégébe

akként, hogy az, az elsõ Orbán Kormány hatalomból történt 2002-es kikerülése után történt.
A – Pintér úr lányát is foglalkoztató – súlyos törvénysértések megalapozott gyanújával illetett

Eclipse Rt. ügy érintése, valamint az OTP tulajdonos Vezetõjéhez fûzõdõ rendkívül szoros
kapcsolaton át – a 2006. októberi 50 éves 1956-os évforduló méltóság teljes megünneplését
a közismert módon szétveretett – Gergényi Péter úr kapcsán történt 2010-es komoly

médiavisszhangot kiváltott belügyminiszteri nyilatkozatra is nyíltan rákérdezõ tudósítás
burkolt módon végig azt sugallja, hogy az idén újra hivatalos személlyé vált riportalany az
esetlegesen kellemetlen témák kapcsán is nyugodtan áll a belügyminiszteri tisztség mellett

felvállalhatónak tartott különbözõ megítélés alá esõ súlyos kérdések elé, mivel azokra a

Belügyminiszter Úr egytõl egyig õszinte, megnyugtató és elfogadható válaszokat tud(ott)
adni.
A kifogásolt írás kitér arra, hogy tegyünk-e feljelentéseket, amire a riportalany azt

mondta; aki bûncselekményt tapasztal és ezt jelzi, az nem spicli, tehát „fel kell szólítani a

rendõröket, hogy ilyen márpedig nincs”, illetve az is felhivatkozásra került, hogy bízni kell

a rendõrökben.
A nevezett dr. Pintér Sándor ügye kapcsán a személyes hitelességemet is érinti a téves
sajtóközlemény, mivel azt a látszatot kelti, hogy a más fórumokon következetesen
hangoztatott álláspontom – miszerint a nevezett miniszteri kinevezése szabályosan kizárt az –

olybá tûnhet, hogy az megalapozatlan, sõt rosszhiszemû, elfogult, stb.

Ugyanakkor szilárd meggyõzõdésem az, hogy

alátámasztottan tényszerû és korrekt, valós alapokon nyugvó, és pontosan az a bizonyított
tény, hogy az alperesi heti újság sugall téves, megalapozatlan, hamis képet a riportalanyáról
akként, hogy azzal a felperes mások általi mikénti megítélését negatívan befolyásolta, a
jóhírnévhez való jog megsértésre is alkalmas módon.

Elõzõekre tekintettel bír kiemelt jelentõséggel az a tény, hogy a jelen perrel érintett
eredményre nem vezetett helyreigazítási kérelem alperesnél történt június 22-i leadásának

másnapján a(z) – évek óta sikkasztás és más bûncselekmények miatt folyó és a riportalanyt

is érintõ csatolt jogerõs legfelsõbb bírósági határozattal érintett – büntetõeljárást elfektetõ

és az ORFK közelmúlt napokban átvett iratából következõen az eljárásból elve kizárt

szabolcsi rendõrhatóság az eljárást – nem jogerõsen – megszûntetni rendelte, a jogellenesen

vitt büntetõeljárásban – „ismeretlen okok miatt” – a mindenkire egyformán vonatkozó

hatályos törvényi következmények nélkül hagyva harmadik személyek általi nagy értékû
tudottan idegen dolgokról történt sajátkénti rendelkezéssel, annak eredményeként

szerzett jogosulatlan elõnnyel megvalósított büntetõjogi törvényi tényállások befejezett

cselekményû megvalósulását, számos más törvénysértéssel együtt.
Ezen a napokban történt jogon kívüli esemény szerinti tényen túl számtalan olyan további
és a csatolt (köz)okiratokkal logikailag is zártan bizonyított tényadat áll a felperesnek is a

Éppen az MFB által tett szerzõdési ajánlat felperes által vezetett cég általi aláírásával létrejött szerzõdés
megszegése vezetett oda, hogy a felperes által vezetett, az MFB által menekülési értéken 922 millió forintra
értékelt Euro Möbel-Line Kft. az ismert helyzetbe és az nyomán dr. Pintér Sándor és felesége családi
vállalkozásának tulajdonába került alig 50 millió forintért.

1

az én álláspontom közokiratokkal

rendelkezésére, amelyben a régi / új belügyminiszter kapcsán is bizonyított tény az, hogy

a Magyar Államnak is különösen jelentõs vagyoni és nem vagyoni kárt okozott és okozó

tendenciát mutató bûncselekmény-sorozat ismert személyek által elkövetett törvénysértéseirõl

való bizonyított tudomás ellenére a Belügyminiszter Úr, valamint az alá tartozó rendõri
szervek is jogellenesen nyugodnak bele a logikailag zártan a releváns dokumentumokkal
alátámasztottan feltárt törvénysértések törvényi következmény nélküliségébe.

A belügyminiszteri közlés szerint „ismeretlen okok miatt” meg nem indított jogerõs

rendõrségi határozattal ütközõen elmaradt dr. Pintér János elleni – törvényes és tisztességes

eljárás esetén minden esetben letöltendõ szabadságvesztés kiszabását maga után vonó

büntetéssel záruló – büntetõeljárás azt eredményezi a csatolt iratokkal bizonyítottan,

hogy az ekként a letöltendõ szabadságvesztés alól jogellenesen mentesített dr. Pintér
János azóta, sokkal súlyosabb, már Magyarország nemzetközi mikénti megítélését is

súlyosan veszélyeztetõ bûncselekményeknek minõsülõ láncolatosan egymásra épülõ
törvénysértéseket követhetett és követhet el jogkövetkezmények nélkül! Ennek keretében

a nyomozószervek és belügyi-, igazságszolgáltatási vezetõk orra elõtt 2003 óta

megszûnt, így fantom cég nevében milliós banki befizetések, milliárdos értékû állami

vagyon megvásárlása, törvénysértõen mûködtetett cégek konspiratív módú, de jogerõs

ítéletekkel megbukott eltûntetési kísérlete zajlott és zajlik az eljárásra kötelezett érintett

nyomozati szervek felróható módú eljárása, az ismert és súlyos bûncselekményekbe a hivatali

esküvel részrehajlás és feltétel nélkül betartani vállalt mindenkire kötelezõ alkotmányi és

törvényi rendelkezésekkel szögesen ütközõ törvénysértõ eljárás és belenyugvás miatt!

A Legfelsõbb Bíróság 2009. december 02-i jogerõs – az alperesi Heti Válasznak a
helyreigazítási kérelem mellékleteként becsatolt – végzése és egyéb csatolt iratokkal is igazolt

tény szerint Pintér Sándor és társai ellen sikkasztás bûntette és más bûncselekmények

miatt jelenleg is folyó büntetõeljárás ténye miatt külön kérdésként merül fel az, hogy a
2010-es belügyminiszteri jelölés miatt az NBH által automatikusan elvégzett „c” típusú

átvilágítás során, miként és miért nem merült fel értékelendõ tény- és adat a fentiekrõl,
ezen keresztül aggály az átvilágított riportalany / belügyminiszter-jelölt kapcsán, miközben

errõl a tényrõl még a média is közölt tényszerû és tárgyilagos tudósítást 2010.04.03-án?

Fentiek fokozottan kiemelt jelentõségét az adja, hogy köztudottan az elsõ Orbán Kormány

szóvivõje Borókai Gábor úr által vezetett alperesi szerkesztõség a jelenlegi kormánypárthoz
közeli sajtóorgánum, amely a kifogásolt írásának homályos és burkolt utalásaival
összességében azt sugallja, hogy a második Orbán kormány által – ismét – belügyminiszteri
posztra jelölt és tisztségbe is emelt riportalany kapcsán – a Balajti László altábornagy
úr irányítása alá tartozó NBH (jelenleg AVH) útján hivatalból lefolytatott és kizárólag
szakmai szempontokon nyugvó „c” típusú átvilágítás után – nem volt és nincs olyan tény és

körülmény, ami a „négy Jobbikos” képviselõ kapcsán éppen a Balajti úr által vezetett AVH
útján 2010 júniusában megfogalmazott nemzetbiztonsági kockázatot jelentett volna, vagy

jelenthetne a belügyminiszternek kinevezett dr. Pintér Sándor úr tekintetében.

A sajtóhelyreigazítási kérelemre jogosultak körérõl a PK 13 kimondja; „Lehetséges az is,
hogy a sajtóközlemény név szerint vagy név nélkül határozatlan, burkolt utalásaival,
bizonytalan megjelölésével többeket is sért. Ilyen esetben az érintett személyek közül
bárki kérhet helyreigazítást, de csak a saját nevében, és a helyreigazítás tartalma
is csupán annak a személyre korlátozódhat, aki igényt érvényesített. Következik ez
abból, hogy a sajtóhelyreigazítás személyiségvédelmi eszköz, ezért csak azoknak a
tényállításoknak, tényközlésnek a helyreigazítását lehet kérni, amelyek az igényt

érvényesítõ fél személyére vonatkoznak.”
Ugyanakkor hivatkozom még a PK 12. I-II-re is, amely álláspontom szerint szintén
megalapozza a sajtóhelyreigazítási kérelmemet.

Fentiekben rögzített hézagmentes csatolt iratokkal bizonyított tényállás dr. Pintér
Sándor riportalany érintettségét is vitán felül olyan körben tárja fel, ami az AVH által
végzett „c” típusú átvilágításnál fel kellett merüljön nemzetbiztonsági kockázatként. Ez
azonban „ismeretlen okok miatt elmaradt”, így fentiek összességére is figyelemmel a Ptk.

79. §-a alapján tisztelettel kérem, hogy a Pintér Sándorral szemben is kényszerûen tett és

a médiában, interneten nagy nyilvánosságot kapott valós tényekkel ütközõ helyzetet és

állapotot valótlanul sugalló alperesi írás felperes jóhírnévhez való jogát is sértõ volta miatt a

T. Bíróság kötelezze az alperest arra, hogy a kényszerûen kifogásolt írásából a riportalany

kapcsán a médiából ismert aggályt jelentõ tényekrõl kihagyott közléssel ütközõen, az

alperes általi átvilágítás eredményeként rendben lévõnek beállított dr. Pintér Sándor úr

kapcsán a valós tényekkel egyezõen közölni legyen köteles azt, miszerint a Legfelsõbb

Bíróság jogerõs végzésével bizonyított tény az, hogy a riportalany 2010-es miniszteri

jelölését és kinevezését megelõzõen is folyt az érintettségét felvetõen sikkasztás és más

bûncselekmények megalapozott gyanúja miatt büntetõeljárás, ami szöges ellentmondásban
áll a riportalanyról az alperes kifogásolt cikkében sugallt állapottal.

A fenti tényállást a csatolt releváns iratok álláspontom szerint teljes körûen alátámasztják.

A T. Bíróság hatásköre és illetékessége az alperes székhelyére figyelemmel a Pp. 23. § (1)
bekezdés j) pontján alapszik.

A Pp. 121. § (4) bekezdésre hivatkozással úgy nyilatkozom, hogy a felek közötti jogvitában

közvetítõi eljárás nem volt.

Kérem a T. Bíróságot, hogy az alperest marasztalja a perköltségeimben.

Tisztelettel:

Borbély József felperes

Mellékletek: 51 db (68 lap, 3 pld.)