Leírt a kormány 1-2 millió embert, valójában ez van a romakérdés mélyén. Nem fontosak a kormánynak az emberek, a közmunka átalakításával százezreket lehetetlenítettek el, mélyül a gyermekszegénység. Kemény és bátor szavak hangzottak el egy szociálpolitikai konferencián, amely azonban látványosan szemléltette azt is, hogy az általánosabb társadalmi érdekekért szót emelõk miért is nem képesek érdemben befolyásolni a közvéleményt.

Nem lehet a létminimum negyedébõl megélni, ezt kellene reggel, délben, este üvölteni – mondta Ferge Zsuzsa a „Megszólalunk” címû konferencián pénteken, az értelmiség felelõsségérõl szólva. Valahol ez van a romakérdés mélyén is – tette hozzá.

létminimum
75024 forint volt a létminimum 2009-ben a Központ Statisztikai Hivatal számításai szerint. Aki persze gyermeket is eltart, az nem jött ki ennyibõl: annak 123 790 forintra volt (lett volna) minimum szüksége (háztartás egy felnõtt egy gyermekkel). Egy 2 felnõtt, 2 gyermekes háztartás létminimuma 217 570 forint volt.

Ezekben az összegekben értelemszerûen nem szerepel a törlesztõrészletek tételei, illetve az azóta bekövetkezett pénzromlás hatása sem.
„A létminimum olyan értékösszeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel
kapcsolatos szerény – konvencionálisan alapvetõnek minõsülõ – szükségletek
kielégítését” – így szól a statisztikai hivatal meghatározása.

Korábban miért tudtak együtt élni a magyarok a cigányokkal Gyöngyöspatán, s más falvakban, és most miért nem? – kérdezte. A kutató válasszal is szolgált: ennek oka az állam által folytatott politika, amely leírt 1-2 millió embert. Ferge az alsó jövedelmi régiókra utalt, ahol a romák durván túlreprezentáltak. Hogy mi is a lényegi különbség a nem cigány és a cigány szegény között, arra Csongor Anna világított rá rendhagyó elõadásában: elõbbieknek nem kell félniük, hogy szélsõjobboldali rohamosztagosok zaklatják õket – amint az Gyöngyöspatán megtörténhetett.

Hogy hogyan is folyik az 1-2 millió ember leírása a gyakorlatban, abba betekintést nyújtott – többek között - Vucskó Bernadett elõadása a közmunka átalakításáról. Az új rendszerben több ember - mintegy 220 ezer – dolgozik kevesebbet (részmunkaidõben) kevesebb pénzért, és rövidebb ideig (általában 2-4 hónapig). Vucskó fölvetette: vajon megéri-e havi 33 ezer forintért ruhákat venni, bérletet váltani a munkába járáshoz? Az elõadó arra is fölhívta a figyelmet, hogy akadnak régiók, ahol az egyetlen munkalehetõség a közmunka, így pusztán ezzel az intézkedéssel – a családtagokat is számítva - százezrek megélhetését lehetetlenítették el.

Ehhez azonban társultak, társulnak más intézkedések is, mint például egyes szociális transzferek (például: családi pótlék) befagyasztása, a segélyrendszer eddigi – s a továbbiakban is várható – szigorításai, amelyek egyre mélyítik a gyermekszegénységet – derült ki Darvas Ágnes és Farkas Zsombor elõadásából.

A gyermekszegénységgel kapcsolatos kormányzati politika irányában világosan kivehetõ a büntetõ-rendszabályozó jelleg – mondta Farkas.

Ferge Zsuzsa késõbb a témához kapcsolódva elmondta: a legújabb számítások szerint a gyermekszegénység már közelít a 40 százalékhoz. Hozzátette: az a politika, amely a kötelezéssel és a büntetéssel igyekszik kezelni a szegénységet és a munkanélküliséget, azt mutatja, hogy nem az emberek a fontosak a kormány számára.

A kutató hangsúlyozta: a jelen társadalompolitikai irány nem az Orbán-kormánnyal kezdõdött, õ maga a korábbi kormányokkal is „perben-haragban” állt (a rokkantnyugdíj-rendszer felülvizsgálata, a segélyrendszer szigorítása a Bajnai- és Gyurcsány-kormányokhoz kötõdik – mint írtuk korábban.)

A tudós – egykori tanítványával, a társadalomkutatóból íróvá lett Závada Pállal beszélgetve – elmesélte: nem értett egyet Szelényi Ivánnal (az országból a 70-es években elüldözött, nyugaton viszont karriert csinált szociológussal), hogy mindig mindent ki kell mondani. Ferge visszatekintve úgy értékeli – bár idõrõl idõre mennie kellett egy-egy munkahelyérõl -, hogy a hatalommal együttmûködve próbált meg eredményeket elérni életútja során.

Kapcsolódó cikkek
• 09.09.10 Hogyan váltak bûnbakká a cigányok?
Persze gyakran nem sikerült eredményt elérni. Ha javasolt valamit, néha történt valami, de inkább nem. Valamiféle válasz azért volt – most már azonban válasz sem érkezik a felvetésekre, mintha csak a falnak beszélne – mondta a tudós.

nagy hatású apróságok
Egyes részérdekek képviselõi hatékonyabban megszervezik a kommunikációjukat, s így erõsebben képesek befolyásolni a közvéleményt, mint a szélesebb tömegek érdekeit képviselõk – ezen igazságot is szemléltette a szociálpolitikusok rendezvénye.

Egy vállalkozói érdekképviselet konferenciája, amely az adók csökkentése és az állam leépítése mellett tör lándzsát, szinte biztos, hogy sok és pozitív sajtómegjelenést kap.
Egy az állam leépítése elleni, a szegényekért szót emelõ konferenciánál erre már kevesebb az esély. Miért is?

A vállalkozói érdekképviselet konferenciája valószínûleg az átlagos újságírónak megfelelõ idõpontban és helyszínen történik, interjú készíthetõ az elõadókkal, és persze roskadoznak a büféasztalok. Borítékolható, hogy következõ nap megjelenik legalább egy-két olyan szalagcím, hogy terpeszkedik rajtunk a kövér állam – vagy valami hasonló.

A szociálpolitikusok viszont péntek délutánra szervezték a rendezvényüket, a külvárosba. Ennek általában annyi hozadéka van, hogy jó a parkolási lehetõség – itt ennyi sem volt. Az autók a járdán, a füvön várakoztak, az eseménynek helyet adó intézmény melletti (üres) parkolóba nem lehetett beállni – s lehetne sorolni tovább az „államleépítõ” rendezvénnyel szembeni különbségeket.

Nem pusztán errõl a rendezvényrõl van szó, általánosabb a jelenség. Míg egyes részérdekek képviselõinél van igény, pénz, szakértelem a közvélemény befolyásolására, az általánosabb érdekek megjelenítõinél nincs. Apróságokon is múlik, mi jelenik meg az újságokban, hogyan alakul a közvélemény, és miként mûködik a demokrácia.

Forrás: Link