Hajaj, a Pintér-klón narancsot kapott? Akkor megint mehet narancsbõr-kezelésre? Nem teljes a lista zsidók!
Katonai ruhába öltözött "véderõsök" és fokossal mászkáló "betyárseregesek" is vannak azon félkatonai szervezetek között, amelyek megállítására megbízást kapott Pintér Sándor belügyminiszter. Mintegy féltucat ilyen csoport létezik Magyarországon, köztük több kötõdik a betiltott Magyar Gárdához és a Jobbikhoz is. Összeszedtük, melyik szervezetrõl mit lehet tudni.

A Nemzeti Õrsereg újoncainak avatása
Pénteken a cigányság helyzetérõl tartott egyeztetést Orbán Viktor miniszterelnök Balog Zoltán romaügyi államtitkárral és Farkas Flóriánnal, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) vezetõjével, és mint arról az [origo] hírt adott, döntés született arról, hogy Pintér Sándor belügyminiszter megbízást kap a félkatonai szervezetek megállítására. A találkozóra az után került sor, hogy az utóbbi hetekben feszült helyzet alakult ki a Heves megyei Gyöngyöspatán, ahol a Jobbikhoz és a betiltott Magyar Gárdához kötõdõ polgárõrök jelentek meg, és járõrözni kezdtek a szerintük bûncselekményeket elkövetõ helyi romák utcáiban.
A kormány többszöri megkeresésre sem kommentálta a helyzetet, pedig korábban Pintér Sándor és Orbán Viktor is kijelentette, hogy nem fogják tûrni a Magyar Gárdához hasonló félkatonai szervezetek mûködését. Az [origo] összegyûjtötte, melyek azok a csoportok, amelyek ilyen tevékenységet végeznek.

Új Magyar Gárda
A mozgalom a Jobbik vezetõi által életre hívott, majd bíróság által feloszlatott és betiltott Magyar Gárda egyik utódja, amely az elmúlt években menetelésekkel és cigányellenes demonstrációkkal hívta fel magára a figyelmet. Miközben a Jobbik legfelsõ vezetése bíróságon igyekezett bizonyítani, hogy az Új Magyar Gárda nem a Magyar Gárda jogutódja, és ezért jogtalanok az ellene indított rendõrségi fellépések, a szervezet honlapjának fejlécében még mindig csak a Magyar Gárda név szerepel.
A szervezet a 2010-es választásokig volt kifejezetten aktív, de 2010 áprilisa óta szinte teljesen eltûnt a közéletbõl. A gárda honlapja a választások óta egyáltalán nem frissült, az utolsó híreket április 30-án töltötték fel rá. Az elsikkadni látszó szervezetet vezetõ Kiss Róbert Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom néven próbálta újjászervezni tavaly, ám 2010 augusztusában kénytelen volt lemondani, mert az interneten megjelent róla egy videó, amelyen a családos férfi egy ismeretlen lánnyal csókolózott.

Az új gárda új vezetõje szónokol március 15-én
Az Új Magyar Gárda december végétõl aktivizálta magát újra, a Jobbikhoz közel álló Barikád honlapja szerint ismét tagtoborzókat kezdett tartani, és demonstrációkat is szervezett az ország több pontján. Vona Gábor Jobbik-elnök egy januári naplóbejegyzésében azt írta, hogy "a Gárda szükségessége (...) a Fidesz kétharmados gyõzelmével nem szûnt meg, csupán ideiglenesen eltakarta a narancs ricsaj. A ricsajt követõ döbbenet, kínzó csend és fájdalmas kijózanodás horizontján pedig majd lassan újra látszani kezd az oroszlán".

Magyar Nemzeti Gárda
A Magyar Nemzeti Gárda vezetõi szerint szintén az eredeti Magyar Gárda örököse, és a Kiss Róbert lemondása utáni szakadás során jött létre. A mozgalom vezetõje Ináncsi József, akit egy januári írása szerint 7 megye gárdista szervezete jelenleg is támogat. A szervezet honlapja év elején kifejezetten aktív volt, a gárda hét megyében is toborzásba kezdett, és több rendezvényt, kisebb akciót tartott.

A Magyar Nemzeti Gárdát még Kiss Róbert kezdte újjászervezni
A Magyar Nemzeti Gárda március 15-én a budapesti Hõsök terén próbált avatási rendezvényt tartani, a rendõrök azonban feloszlatták azt, és a gárda több tagját õrizetbe vették, miután azok a rendõrökre támadtak. Az incidens után Novák Elõd, a Jobbik alelnöke az egyik radikális portálnak azt mondta, hogy bár nem a Vona Gábor által elismert Új Magyar Gárda embereit vitték be a rendõrök, a Jobbik jogsegély-szolgálata ezeknek a "meghurcolt gárdistáknak" is segítséget nyújt.

Õrzõ Magyar Gárda Mozgalom
A Magyar Gárda belsõ konfliktusai során egy harmadik ág is létrejött, amely még a Magyar Nemzeti Gárda elõtt, az elsõ, úgynevezett fõkapitány, Dósa István távozásával szakadt el. Dósa még 2008 szeptemberében mondott le, miután állítása szerint kiábrándult a Jobbikból: távozásakor azt mondta, hogy szerinte a Jobbik és annak vezetõi elárulták a mozgalmat, a pénz és a politikai hatalom megszerzésének lehetõsége többet ér nekik, mint a Magyar Gárda.

Az elsõ "gárdakapitány", Dósa István évek óta szakított a Jobbikkal
Mivel Dósa szerint a mozgalomnak pártok és határok fölött álló civil szervezetként, nem pedig a politika eszközeként kellett volna mûködnie, megalakította a Jobbiktól teljesen független Õrzõ Magyar Gárda Mozgalmat. A szervezet azonban nem tudott gyökeret ereszteni Dósa irányítása alatt: a fõkapitány 2010 májusában, egy a honlapjukon olvasható email szerint megállapította, hogy az õrzõkben "nincs valódi akarat a további mûködésre", ezért lemondott, és nem vállalt további szerepet a szervezetben.
A mozgalom országos szervezetet nem tudott tovább mûködtetni, de megyei szinten maradtak szervezetei, amelyek 2010 decemberében együttmûködést kötöttek a Magyar Nemzeti Gárdával. A Jobbiktól független szervezetek több más radikális csoporttal együtt létrehozták a Gárda Szövetséget, amely az egymással szövetséges félkatonai csoportokat koordináló testületként mûködik azóta.

Szebb Jövõért Polgárõr Egyesület
A Békéscsabán társadalmi szervezetként bejegyzett egyesület a bírósági nyilvántartás szerint polgári védelmi és tûzoltási tevékenységet végez. Tevékenységének hivatalos leírása szerint összefogja és összehangolja a bûncselekmények megelõzéséért dolgozó önkéntesek munkáját, de a lakosság biztonságérzetének növelése mellett célja a közösségi kapcsolatok erõsítése is.
A polgárõr egyesületet 2010 áprilisában alapították a feloszlatott Magyar Gárda korábbi tagjai, az egyesület vezetõje, László Attila a gárda Békés megyei fõkapitánya volt. A fekete mellényben, bakancsban, árpádsávos címerrel járõrözõ polgárõrök nem csinálnak belõle titkot, hogy "a Magyar Gárda által kitaposott úton" akarnak továbbmenni, és azt remélik, hogy ez a szervezeti forma megóvja õket a gárdisták ellen fellépõ rendõröktõl. A szervezet alapszabálya szerint pártoktól független, de mégis szoros kapcsolatot ápol a Jobbikkal. Vezetõje korábban a Jobbik színeiben indult a választásokon, és tavaly nyáron az [origo] riporterét is a Jobbik irodájában fogadta (A szervezetrõl szóló riportunkat itt olvashatja).

Radikális polgárõrök a cigánysoron
A szervezetet az Országos Polgárõr Szövetség nem vette fel a tagjai közé, de önkéntesei mégis egyre több településen alapítanak polgárõrségeket. A szervezet honlapja szerint alapító tagjai Dévaványa, Orosháza, Vésztõ, Mezõberény, Békés, Békéscsaba, Sarkad és Dombiratos településekrõl érkeztek, de nemrég a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Zagyvarékason és Mezõtúron, a Pest megyei Köröstarcsán, a Bács-Kiskun megyei Soltvadkerten és a Hajdú-Bihar megyei Hajdúhadházán is szervezetet alapítottak. Az egyesület legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy emberei megjelentek a Gyöngyöspata nevû Heves megyei településen, és járõrözni kezdtek a romák lakta környéken.

Véderõ
Gyöngyöspatán is feltûnést keltettek a Véderõ nevû szervezet katonai egyenruhában és piros sapkában megjelenõ tagjai. A szervezet honlapja szerint a Véderõ egy "a Magyar haza védelméért alakult mozgalom". A szervezetet egészen a közelmúltig vezetõ Eszes Tamás 2010 végi évértékelõjében arról írt, hogy a szervezet "nem politikai síkon fut, nem párt, vagy annak katonája", hanem egy olyan szervezet, amely "a haza védelmére készíti fel" tagjait "meghiúsított hadseregünk hiányában".
A véderõ megalakulását a "fõvezér" tisztséget viselõ Esze a sorkatonaság eltörlésével indokolta, a szervezet rendszeresen szervez katonai kiképzõtáborokat, amelyeken honlapja szerint a résztvevõket "megtanítja szinte mindenre, ami a honvédelemmel kapcsolatos, egy-egy hétvége alkalmával".

A Véderõ tagjai Gyöngyöspatán
A Véderõ honlapján azt állítja, hogy "próbál" a politikától távol maradni, de mozgalomként "a nemzeti oldal mellett kiállva" mûködik. Eszes Tamás decemberi értékelõjébõl úgy tûnt, a szervezet nem kötõdik szorosan a Jobbikhoz, hiszen a fõparancsnok nyíltan kritizálta a pártot, azt írta, hogy "a Jobbik a parlamentben elveszik szépen lassan, (...) kezdenek õk is beállni abba a sorba, amit mi sohasem szeretnénk". A Véderõ vezetõje, Eszes Tamás a szervezet honlapja szerint a gyöngyöspatai fellépés elõtt, február elején lemondott minden tisztségérõl, és új vezetõt nevezett ki Porubszky Zsolt személyében.

Betyársereg
A Betyársereg az egyik legújabb, 2010-ben alakult szervezet, amely a dél-alföldi évszázados betyárfolklórt felhasználva tevékenykedik. A Szeged környékén mûködõ szervezet többek között a Hatvannégy Vármegye Ifjusági Mozgalom (HVIM) korábbi vezetõjéhez, Toroczkai Lászlóhoz köthetõ, aki évek óta igyekezik ötvözni a betyáridentitást a nemzeti radikalizmussal. A HVIM már korábbi tüntetéseken is vonult fel ostoros, széles karimájú kalapot és fekete maszkot viselõ betyárkosztümös emberekkel, a Szent Korona Rádió pedig Toroczkait, Zagyva György Gyulát, a HVIM jelenlegi elnökét és a Jobbik parlamenti képviselõjét, illetve az õrizetben lévõ Budaházy Györgyöt rendszeresen mutatta be "betyárként" tudósításaiban interjúiban. A Betyársereg honlapján Budaházyt és Torockait is "híres mai betyárként" mutatják be, és Torockai egy kiáltványt is írt az oldalra.
A szervezet honlapja szerint a Betyárseregnek nincs egyszemélyi vezetõje, hanem tekintélyelvû, önszervezõdõ klánok laza szövetsége, amely "a puszta õsi magyar törvényei szerint mûködik". Példaképüknek Rózsa Sándor egykori seregét tekintik, és jelzik, hogy a törvények követését nem tartják feltétlenül fontosnak. A betyárok "nem szentéletû emberek és nem kiscserkészek, a mi szemünkben a köztársaság törvényei nem sokat érnek" - áll a honlapon. Eszerint a Betyárseregnek nem lehet bárki tagja, legfõképpen küzdõsportban jártas férfiakat, "igazi harcosokat" keresnek, a büntetett elõélet pedig "nem kizáró ok, hiszen a betyárok többségének van priusza".

Betyárok egy 2008-as HVIM-tüntetésen
Toroczkai 2009-es kiáltványa szerint a Betyársereg felállítása azért fontos, "mert fel kell készülnünk arra az idõre, amikor teljes anarchia lesz, s amikor a családunkat, vagyonunkat felfegyverzett hordákkal szemben kell megvédenünk". De szerinte "szükség lesz ilyen seregekre akkor is, amikor a dühös magyar tömegek élére kell állni". A Betyársereg eddig fõleg cigányok lakta környékeken zajló akciókban vett részt, tavaly Kunszentmártonban tartottak vonulást, idén ott voltak Gyöngyöspatán is. Honlapjukon nyíltan cigányellenes kijelentések is találhatóak, egy helyen azt írják, hogy "a cigányokkal szinte mindenhol gond van".

Nemzeti Õrsereg
A Nemzeti Õrsereg fõleg Kelet-Magyarországon tevékenykedõ szervezet, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében állt fel 2007-ben, de azóta több más megyében is alakított egységeket, és Budapesten is toboroz. A csoport jellegzetes, zöld katonai egyenruháján a tagok Árpád-sávos karszalagot viselnek, amelyben egy rovásírásos H betû található. Ez nagyon hasonlít az egykori Nyilaskeresztes Párt emblémájához, ezért a csoport néhány tagját 2008 végén Szlovákiában elõ is állították tiltott önkényuralmi jelkép viselésének gyanújával.
A Nemzeti Õrsereget Gyüre Csaba, a Jobbik alelnöke hozta létre a nyíregyházi és kisvárdai jobbikosokkal. Bár a szervezet ezáltal sok szálon kötõdik a Jobbikhoz, honlapján azt írja, hogy egyetlen politikai pártot sem szolgál, a sereg "alulról építkezõ, bajtársi közösség". Gyüre a Jobbik honlapján azt írja, hogy a Nemzeti Õrsereg "bajtársi szövetséget kötött" a Magyar Gárdával, amely kitûnõen, példaértékûen mûködik. Az õrsereg megalakulása óta a szervezet egyenruhásai állandó résztvevõi voltak a Magyar Gárda rendezvényeinek, ott voltak már a 2007-es tatárszentgyörgyi vonuláson, valamint több más tüntetésen, amelyen a szerintük létezõ "cigánybûnözés" ellen tiltakoztak. 2009 nyarán a rendõrség az akkori, úgynevezett fõkapitány autójában gépkarabélyokat, otthonában lõszert és gázálarcokat talált, ezért a vezetõ lemondott.

A szervezet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróságon Nemzeti Õrsereg Hagyományõrzõ és Polgárõr Egyesület néven bejegyzett társadalmi szervezet, amely a nyilvántartás szerint "kulturális tevékenységet folytat". A szervezet polgárõri tevékenységet is végez, vezetõke, Bodrog László 2010 februárjában jelentette be, hogy három szabolcsi önkormányzattal állapodott meg, így Vaja, Petneháza és Benk községben formális keretek között mûködhet. 2009-ben a Munkáspárt 2006 kezdeményezte, hogy a Magyar Gárdához hasonlóan a Nemzeti Õrsereget is oszlassák fel, a bíróság azonban ezt elutasította.

Forrás: Link