A magyar vezetés biztosítani szeretné, hogy ne legyenek félreértések az új alkotmánnyal kapcsolatban, miként a médiatörvény ügyében.
Magyarország változatlanul parlamenti köztársaság marad, amelyben a hatalmi ágak, valamint az állam és az egyház elkülönülnek egymástól, az új alkotmány szövege ugyanakkor elõre veszi az alapjogokat, és bírósági reformot indít el - hangsúlyozta washingtoni tárgyalópartnereinek Szájer József EP-képviselõ, az új alaptörvény elõkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultáció vezetõje, aki Csák János londoni nagykövettel együtt az elmúlt napokban a magyar alkotmányozás folyamatát ismertette amerikai döntéshozókkal.
Szájer József, aki az amerikai kongresszus, a sajtó és a külügyminisztérium képviselõvel találkozott, hétfõn az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy Washingtonban nagy az érdeklõdés a készülõ alaptörvény iránt. Mint rámutatott, a magyar vezetés egyúttal azt is biztosítani szeretné, hogy ne legyenek félreértések, miként a médiatörvény ügyében, amellyel kapcsolatban Budapestet nagyon sok tévedésre, félreértésre és félrefordításra alapozódó támadás érte.
"Azt tartom a legfontosabbnak, hogy világossá tegyem az amerikai partnerek számára: ez egy 21. századi alkotmány, amely azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek a jelen és a jövõ számára fontosak" - mondta Szájer József. "Ha Amerikában most írnák az alkotmányt, akkor hasonló elemeket tennének bele, mint Magyarország: biztosan benne lenne a költségvetési, a demográfiai és a környezeti fenntarthatóság elve, s bele lennének építve az eladósodással kapcsolatos korlátok, az ez ellen való védelem csakúgy, mint az emberek és a polgárok alapvetõ jogai".
Szájer József elmondta: amerikai partnereinek mindenütt hangsúlyozta, hogy az alapvetõ jogok a jelenleg hatályos magyar alkotmány végén szerepelnek, ami egy "sztálinista-szocialista koncepció", az új alaptörvény pedig európai mintára mindezt elõre hozza. Az új alkotmányunkban szereplõ emberi jogok listájának alapja a 21. század legfrissebb emberjogi dokumentuma, az Európai Alapjogi Charta.
"Azt is világossá szeretnénk tenni, hogy Magyarországon 20 éve mûködõ demokratikus rendszer van, amelyben mûködik a fékek és ellensúlyok rendszere, a hatalmi ágak szétválasztása. Nem kívánjuk felborítani a legalapvetõbb alkotmányos intézmények közötti viszonyt; Magyarország parlamentáris köztársaság marad, s lényegesen nem módosítjuk sem a parlament, sem a kormányzat, sem pedig a köztársasági elnök hatalmát. A bírósági rendszer tekintetében mind az alkotmánybírósági, mind pedig a bírósági mûködés tekintetében további sarkalatos, kétharmados törvények várhatók az elkövetkezõ hónapokban, vagyis az alkotmányozás szövege egy jelentõs bírósági reformot is elindít" - nyilatkozott Szájer József.
Azzal a gyakran hangoztatott elvárással kapcsolatban, hogy az alkotmánynak olyan helyzetben is garantálnia kell a fékek és ellensúlyok mûködésének rendszerét, amikor a kétharmados többség miatt egy párt túlsúllyal rendelkezik a demokratikus intézményekben, az alkotmányozó konzultáció vezetõje kijelentette:
"A mostani egy kivételes helyzet. Ebben próbáltunk úgy védekezni a bennünket érõ bírálatok ellen, hogy például megmaradtunk a jelenleg érvényes alkotmánymódosítási szabályok mellett. A kétharmados többség politikai tény, amit az alkotmányos rendszer kell hogy tudjon kezelni, de nem alkothatunk olyan alkotmányt, amely abból indul ki, hogy Magyarországon tartósan kétharmados többsége lesz bármely politikai erõnek. Tehát olyan rendszert kell kialakítani, hogy az intézmények garantálják a rendszerek megfelelõ mûködéséhez szükséges fékeket és egyensúlyokat" - mondta Szájer József, aki rámutatott, hogy a jelenleg hatályos alaptörvénnyel szemben a készülõ alkotmánytervezet kimondottan is tartalmazza a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.
Rámutatott, hogy a magyar alkotmánytervezet részben az amerikai és francia példát követte - amelyek magukban foglalják a függetlenségi, illetve az emberi jogok nyilatkozatát - amikor megfogalmazta a Nemzeti Hitvallást. Szavai szerint ez jelentõs részben összefoglalja azokat az értékeket, amelyek minden magyar számára fontosak és azokat az alapértékeket, amelyeket az államnak tiszteletben kell tartania, amikor saját polgáraival érintkezik, és tisztázza az alaptörvény viszonyát Magyarország ezeréves alkotmánytörténetéhez.
Az MTI felvetésére, miszerint az új alkotmány tervezetét gyakran kritizálják amiatt, hogy nem választja el egymástól elég határozottan az államot és az egyházat, Szájer József kijelentette: "Ez egy szekuláris alkotmány. Világosan tartalmazza, hogy az állam és az egyházak egymástól különváltan mûködnek. Az Alapjogi Charta alapján a vallásszabadság gyakorlása mindenki számára biztosított. Tehát a szövegben a legszigorúbb megfigyelõ sem fedezhet fel bármifajta összefonódást vagy az egyház és az állam szétválasztása elvének megsértését. Természetesen, ahogy azt az Európai Unió Lisszaboni Szerzõdése is tartalmazza, ma már nem csak az elválasztásról szokás beszélni ezekben a dokumentumokban, hanem az együttmûködésrõl is. Tehát ugyanúgy, ahogy az európai alapszerzõdés beszél az európai intézmények és az egyház közötti együttmûködésrõl, hasonlóképpen tesz majd a magyar alkotmány is, ez azonban nem írja felül azt az alapelvet, hogy az állam és az egyház nem gyakorolhat semmiféle befolyást az egyházakra, és fordítva sem".
Link