A katonák nagyokat kuncognak a holttest mellett, fényképeztetik magukat a véres húscafatokkal, talán még vicceket is mesélnek éppen agyonlõtt embertársuk porhüvelye fölött. Az amerikai katonák megint „kitettek” magukért. Vagyis: megint sikerült alaposan lejáratniuk - és alkalmasint bajba is sodorniuk - a hazájukat.
Rémálom vár az amerikai katonákra Afganisztánban, és valószínûleg kínos napjai lesznek az amerikai védelmi miniszternek is Washingtonban.

A Der Spiegel címû német magazin ugyanis hétfõn közzétett néhány olyan fotót, amely nevetgélõ-jópofizó amerikai katonákat mutat, amint afgán civilek holttesténél kellemkednek. Tisztára Abu Ghraib. Emlékeznek még, ugye? A bagdadi Abu Ghraib börtönében követték el, nyolc évvel ezelõtt, az amerikai hadsereg történetének egyik legszégyenletesebb bûncselekmény-sorozatát: arab foglyokat aláztak és gyaláztak meg. S bár a bûnös kínzók ellen pereket indított az igazságszolgáltatás, a fõkolomposokat el is ítélték, de az a szörnyûség azóta is kísérti Amerikát.
És most itt van az újabb. Sõt: azt mondják, ez még rosszabb. A NATO vezetõi szerint ezek a képek még tragikusabb következményekkel járhatnak, mint az Abu Ghraibban készültek. Az iraki képek ugyanis olyan amerikai katonákat mutattak, akik „csak" megkínozták és meggyalázták foglyaikat, ezek a mostani fotók viszont olyan egyenruhásokról adnak hírt, akik sorra-rendre legyilkolták meggyalázott civil áldozataikat. Ráadásul, mint kiderült, vagy négyezer ilyen visszataszító kép és videó lapul még - hasonlóan megdöbbentõ szörnyûségekrõl.
A németek által nyilvánosságra hozott képek (és hozzá a sztorik) a részleteket sem hallgatják el. A rémségek tavaly tavasszal és nyáron történtek, Afganisztán déli vidékein. Az egyik, fotóval „illusztrált" eset Kandahárban. A dél-afganisztáni városban járõrözõ amerikaiak elcsíptek egy mullahot, gödörbe térdeltették, és a járõr-egység vezetõje, Calvin Gibbs õrmester gránátot dobott rá, miközben megparancsolta, hogy lõjék is le. Gibbsnek elõtte még gondja volt arra is, hogy levágja az afgán férfi ujjait, és kiverje a fogát is. A vérbefagyott áldozat mellett aztán az amerikaiak jót nevettek, grimaszoltak, egyenesen bele a fényképezõgép lencséjébe. Egyikük, az idahói Andrew Holmes letérdelt az áldozat mellé és úgy mosolygott fényképezgetõ katonatársára, másikuk pedig, bizonyos Jeremy Morlock Alaszkából, még olyan képet is csináltatott magáról, amelyen megemeli a lemeztelenített halott férfi fejét, mintha gyõzelmi trófeát mutatna fel...
Egy másik fotó fiatal afgán parasztgyerek szintén vérbefagyott holttestét, és mellette integetõ katonákat mutat. Gul Mudint, az afgán fiatalembert, minden ok nélkül, „szórakozásból" lõtték le.
Holmes és Morlock ellen már vádat is emeltek gyilkosság miatt. Morlock három gyilkosságot már be is ismert. A kegyetlenkedõ és gyilkos katonák csapatában egyébként mintegy tucatnyian voltak, és több civil legyilkolása szárad a lelkükön. A tizenkét katona ellen már meg is indították a hadbíróságon a pereket: gyilkosság, holttestek meggyalázása, holttestekrõl készült fotók illegális birtoklása, kábítószer-fogyasztás, és bajtársaik terhére elkövetett súlyos testi sértés szerepel a vádpontok között.
Az Egyesült Államok bírósági végzéssel tiltotta meg a fotók közlését, s nem világos, hogy a németek hogyan jutottak hozzá. Mindenestre az amerikai hadsereg azonnal reagált: tegnap gyorsan bocsánatkérõ nyilatkozatot tett. Hillary Clinton külügyminiszter felhívta afgán kollégáját, és Joe Biden alelnök is tárgyalt Hamid Karzai afgán elnökkel. Akitõl meghallgatást kért David Petraeus tábornok, az Afganisztánban lévõ NATO-csapatok fõparancsnoka is.
Elképedés, döbbenet és felháborodás - Németországban és napokon belül valószínûleg szerte a világban. Ám a magát fõsodratúnak nevezõ amerikai liberális média hallgat, mint a csuka. Fülsiketítõ a csönd. Pedig amikor a bagdadi Abu Ghraib börtön skandaluma kirobbant, akkor azonnal az akkori elnök, George W. Bush felelõsségre vonását is követelték. Most viszont? Vajon ez a botrány nem az Egyesült Államok elnökének felelõssége is? Azé a Barack Obamáé, aki megválasztása után ékesszólóan kifejtette, hogy „az én kormányzásom idején az Egyesült Államokban nem lesz kínzás. Mi betartjuk a Genfi Konvenciót. Mi tiszteletben tartjuk a legmagasabb rendû eszméket".
Rendben. Ám a Fehér Ház egyelõre még nem adott ki nyilatkozatot az ügyben.

Forrás: Link