Rosszul döntött a kormány, amikor nemet mondott az európai adóharmonizációra, mert ezzel éppen a lemaradásunkat, versenyhátrányunkat betonozza be, miközben a növekedésünket, versenyképességünket félti. Semmilyen közgazdasági érv nem szól az elutasítás mellett – adóversennyel még egy gazdaság sem lett sikeres.
"Teljes nemzeti egység alakult ki arról, hogy Magyarország ne mondjon le a független adópolitikáról, gazdaságpolitikájának középpontjában ugyanis az áll, hogy Közép-Európa, majd egész Európa legversenyképesebb adórendszerét építse fel" - fogalmazott a miniszterelnök kedden.

Az fn.hu által megkérdezett szakértõk viszont úgy látják, a társaságiadó-harmonizáció kifejezetten hasznos lenne, több szempontból, Magyarországnak is.

nemzeti egység?
Nem felel meg a valóságnak Orbán Viktor azon kijelentése, miszerint az ellenzéki pártok is támogatják a kormány szándékát, hogy Magyarország egyelõre ne csatlakozzon az euróövezet versenyképességi paktumához - áll az MSZP lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Valójában csak egy tájékoztatás hangzott el a kormány álláspontjáról, melyet elõzetesen nem egyeztettek az MSZP-vel, a legnagyobb ellenzéki párttal.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivõje az MSZP állításaira szintén közleményben reagált: "a miniszterelnök a szokásoknak megfelelõen az Európai Tanács ülése elõtt
nagybizottsági ülésen tájékoztatta a magyar parlamenti pártokat a várható
témákról és a magyar álláspontról. Elmondta: Magyarország nem fogja feladni adófüggetlenségét. Ezzel szemben ellenvéleményt senki nem fogalmazott meg."
Többek között visszaszorítaná a feketegazdaságot, az offshore technikákat, többletbevételhez juttatná az államot, finanszírozhatóbbá a növekedéshez szükséges fejlesztéseket, mérsékelné a magyar cégek versenyhátrányát. A mostani döntéssel nemcsak ezektõl az elõnyöktõl esünk el. Az sem kizárt, hogy súlyos következményekkel kell számolnunk.

Rossz indok
Nagyon ostoba dolog, hogy a kormány, egyetértésben a többi parlamenti párttal ellenzi az adóharmonizációt, hiszen éppen hogy örülniük kellene – jelentette ki az oxfordi Blackfriars Hall egyetem tanára, Róna Péter közgazdász. Hiszen pont ettõl lehetne a magyar gazdaság versenyképes: ha mindenki csatlakozik az adóharmonizációhoz, akkor senki sem fog tudni a mi hátrányunkra nálunk nagyobb kedvezményt nyújtani a külföldi befektetõknek.

Közgazdasági szempontból érthetetlen a döntés, mert nem attól leszünk versenyelõnyben, ha a külföldieknek adókedvezményeket adunk. Hanem attól, ha a magyar és a külföldi szereplõk közötti megkülönböztetés megszûnik. Miért kedvesebb nekünk egy betanított munkás munkahelye egy multinál, mint egy magyar cégnél; annyival, hogy elõbbi létrehozására adunk 6 millió forintot, az utóbbiéra meg semmit?

Rossz indok, hogy a legjobb üzleti célponttá akarják tenni az országot. Ugyanis ezzel megfosztják a magyar gazdaságot a fejlõdéshez szükséges forrásoktól. Hiszen amit odaad az állam kedvezményben, azt el kell vennie valahonnan. Jellemzõen olyan helyekrõl (vállalkozások, infrastruktúra, oktatás), amelyek fejlesztése önmagában is vonzó befektetési célponttá tehetné Magyarországot.

Több lenne az állam bevétele
Az adóverseny azért folyik, hogy minél több tõke folyjon az országba, de eközben az adóztatás eltolódik: a tõke kevesebbet adózik, a munka pedig többet, hiszen valahonnan pótolnia kell az államnak a kiesést. Kelet-Közép-Európában nem kis részben ezért magasak a munkajövedelmek adói – hívta fel a figyelmet rá Pogátsa Zoltán közgazdász. Az adóharmonizáció ezeken az arányokon is változtathatna. Persze lehet egyre lejjebb menni a tõkevonzás érdekében, de ha azt nézzük, hogy Észtországban 0 százalék a társasági nyereségadó, akkor ebbõl az következik, hogy mindenkinek lassan a nullát kell közelítenie. Kérdés, kinek jó ez?

Másrészt, ha egységes lenne az adózás (megszûnne az adólefaragó verseny), akkor több pénz folyna be az államhoz, és több jutna a versenyképességi tényezõkre, így például az oktatásra is. Ma a kelet-közép-európai országok jóval kevesebbet költenek képzésre, mint a nyugatiak, ez is a versenyhátrányuk egyik oka. A magasabb adóbevételbõl arra is telne, hogy a jelenleg elhelyezkedni nem tudó embereket (50 év felettiek, alulképzettek, kistérségekben élõk) foglalkoztathatóvá tegyék. Infrastruktúra-fejlesztésre is többet költhetnénk, például a vasútra, ami többek között megkönnyítené a kistérségekbõl a munkába járást a városiasabb részekre.

Az egységes társaságiadóalap-számítás csak akkor jelentene hátrányt az országnak, ha az állam továbbra is az adók csökkentésével kíván versenyezni. Ha viszont a felelõsségteljes gazdaságfejlesztésre koncentrál, akkor nem – összegzett.

A legális utat is egyengetné
Ha az EU egységesíti a társasági adóalapot, akkor összehasonlíthatóbbak lennének a tagállamok produktumai (még különbözõ kulcs esetén is), valamint országon belül a kis és az egészen nagy (kedvezményt kapó) cégek teljesítményei is – közelítette meg számviteli szempontból az elõnyöket Zara László adószakértõ.

Másik elõny lehetne, hogy az anyacégek számára áttekinthetõbb lenne a különbözõ európai országokban lévõ leánycégeik eredményessége, valamint az adóellenõrzés számára is – említette meg a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos kutatója, Pitti Zoltán közgazdász. Ma az eltérõ szabályok miatt nincs átláthatóság, s nem véletlen, hogy a leányvállalatoktól kb. 20 százalék megy el ellenõrizetlenül offshore központokba, s a nemzeti adóhivatalok képtelenek ez ellen tenni.

Róna Péter azért is üdvözli a társaságiadó-rendszer egységesítését, mert ez szerinte jó eszköz lehet arra, hogy az EU-ban jelenleg dívó irdatlan mértékû adóelkerülés, a feketegazdaság visszaszoruljon. Ezzel ugyanis nem lennének átértelmezhetõ szabályok, bezárulnának a kiskapuk, az európai offshore-nak (Ciprus) is befellegzene – értett egyet Pitti Zoltánnal.

Mire mondtunk igent
Magyarország számára azért lenne különösen szerencsés az adóharmonizáció, mert kiutat jelentene a rendszerváltás óta követett téves nemzetgazdasági stratégia csapdájából – utalt ugyancsak az adókedvezményekre Róna Péter. Az állam ugyanis a tõke bevonzásához óriási támogatásokat adott a külföldi cégeknek, de ugyanezeket a kedvezményeket nem adta meg a hazai vállalkozásoknak, amelyek így sorvadásnak indultak.

A külföldi tulajdonú vállalkozások fele annyi adót sem fizettek azonos jövedelemre vetítve, mint a hazaiak – érzékeltette az eltérítést. Beszédes a másik általa említett mutató is, amely
szerint a Magyarországon tevékenykedõ külföldi tulajdonú befektetõk a visegrádi országok átlagos adókedvezményének 160 százalékát élvezik. Zara László adószakértõ 4 évvel ezelõtti számításokra hivatkozva említette meg: 2-300 milliárd forintnyi esett ki a társaságiadóalap-eltérítés miatt a költségvetésbõl. Ez egyben mutatja azt is, mennyit nyerhetne az állam az társaságiadó-alap egységesítésével.

Forrás: Link