Magyarország az adórendszerét, Nagy-Britannia a fontot, Svédország a kollektív béralku-rendszerét félti, Csehország pedig megsértõdött - ezért ez a négy eurózónán kívüli ország nem vesz részt a csütörtökön az EU-csúcson terítékre került gazdaságpolitikai koordinációban. A tagállamok megállapodtak az eurót védõ stabilitási mechanizmusról is.

Az uniós elnökséget vivõ Magyarország nem kíván szorosabb gazdasági együttmûködésre lépni
Az eurózónán kívüli tíz országból négyen maradnak ki az úgynevezett versenyképességi paktumból, amely a résztvevõk szorosabb gazdaságpolitikai koordinációját vezetné be. Az Euractiv szerint az új együttmûködési keretben nem kíván részt venni Magyarország, Nagy-Britannia, Svédország és Csehország.
Orbán Viktor, ahogy korábban bejelentette, Magyarország adórendszerének függetlenségét kívánja védeni azzal, hogy nem vesz részt abban a gazdasági együttmûködésben, amely a tagállamok adórendszerét is összehangolná.
Az Euractiv szerint Euró Plusz Paktumnak is nevezett egyezségben Nagy-Britannia a font, Svédország a kollektív béralkuk védelmében döntött úgy, hogy inkább kimaradna a közös gazdasági koordinációból. Az Euractiv szerint Csehország azért maradt ki a paktumból, mert a cseh kormányt nem vonták be az egyeztetésekbe.

Herman van Rompuy, az Európai Unió elnöke azt jelentette be csütörtök este egy munkavacsorán, hogy az eurózóna jelenlegi tizenhét tagállama mellett hat zónán kívüli ország venne részt az Euró Plusz Paktumban: Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária, valamint Dánia, amely a britekhez és svédekhez hasonlóan nem kívánja bevezetni az eurót, a gazdasági koordinációban mégis részt venne.
Az elnök José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével tartott sajtótájékoztatóján emellett azt jelentette be, hogy a tagállamok megállapodtak több fontos gazdaságpolitikai kérdésben, így a 2013-tól életbe lépõ Európai Stabilitási Mechanizmusról is - írta a Bloomberg.
A bajba jutott tagállamok megsegítésére létrehozandó intézmény összességében 700 milliárd eurós lesz, amelybõl 80 milliárdot a tagoknak be kell fizetniük 2013 júliusától öt egyenlõ részletben, a többi 620 milliárdot lehívható keretként, illetve garanciákként adják a csomaghoz (vagyis nem kell elõre befizetni).
A teljes csomagot, amely 2020-tól összehangolná a tagállamok foglalkoztatás- és gazdaságpolitikáját, júliusban, tehát még a magyar uniós elnökség ideje alatt elfogadhatják. Csütörtökön az Euractiv azt írta a birtokába jutott dokumentum alapján, hogy a csütörtök-pénteki csúcson nem várható megállapodás a portugál válság miatt.

Forrás: Link