Hiába bakizott ismét az Európai Tanács elnöke az EU-csúcs elsõ estéjén közzétett Twitter-üzenetében, a Huszonheteknek sikerült véglegesíteni átfogó gazdaságpolitikai csomagjukat. Reményeik szerint ez pontot tesz az eurózóna hitelválságának végére.

Immár másodszor okozott meglepetést az állam- és kormányfõk brüsszeli csúcstalálkozóján Brüsszelben Herman van Rompuy tanácselnök Twitter-üzenete. Ezúttal csütörtök este nyolc nem sokkal mikroblog oldalán közzétett bejegyzése szerint az európai gazdaság versenyképességét erõsíteni hivatott, két hete az eurózóna tagállamainak vezetõi által kitárgyalt paktumhoz: “Lengyelország, Bulgária, Dánia, Románia, Málta és Ciprus csatlakozott”. Tette ezt van Rompuy mindezt annak ellenére, hogy Málta és Ciprus évek óta az euróövezet tagjai.

Kevéssé meglepõ tehát, hogy alig 25 perccel késõbb az Európai Tanács elnöke javította bejegyzését és a két euróország helyébe a felsorolásába Litvániát és Lettországot illesztette. Végül egy harmadik üzenetben azt is hozzátette van Rompuy, hogy Magyarország, Svédország, Nagy-Britannia és Csehország visszautasította részvételét az európai gazdaságot kötelezõ célok nemzeti törvényekbe ültetésén keresztül célzó, legújabb nevén Euró Plusz Paktumban.

Két héttel korábban, amikor az eurózóna országok tetõ alá hozták a februárban a német kormány igen heves indulatokat kiváltó javaslatából kinõtt csomagot, van Rompuy stábja hasonló hibát vétett. Akkor a “megállapodtunk az európaktumról” kijelentést kellett utólag “megállapodtunk az alapelvekrõl”-re finomítania.

Ezúttal azonban az alapelvek helyett valóban sikerült “átfogó egyezségre jutni az egyes elemeiben egy éve formálódó csomag majdnem az összes részletérõl” - jelentette ki az elsõ ülésnap végén van Rompuy. Hozzátette azért döntöttek az Euro Plusz Paktum elnevezés mellett, mert az az eddigi gazdaság-stabilizációs célok fölötti versenyképességi törekvéséket rögzít, ráadásul nyitott a nem eurózóna országok számára is.

Útjára indították az állam- és kormányfõk a költségvetési szigort kikényszerítõ jövõ évi Európai Szemesztert is. Pontot tettek az Európai Parlamenttel való egyeztetések elõtt végsõ formát kapó hat részbõl álló gazdasági kormányozásra vonatkozó törvényalkotási csomag végére is. Elfogadták a végleges válságmechanizmus felállításához szükséges tavaly kialkudott korlátozott alapszerzõdés-módosítást. Mindezek tetejébe a teljes uniós körben megszavazták a szintén legutóbbi csúcson kialkudott az EFSF valós hitelkapacitásának 440 milliárd euróra emelésérõl szóló javaslatot. Aszerint idén júniustól a jelenleg lehívható 250 milliárddal szemben, az egész összeg rendelkezésre áll a bajba jutó euró országok megmentésére. Utoljára a 2013 közepén a jelenlegi átmeneti krízisalapot (EFSF) felváltó végleges mechanizmus (ESM) méretére vonatkozó 500 milliárd eurós terveket is véglegesítették.

Az kormányfõk tavaszi formális EU csúcsának hangulatát Van Rompuy csiripelésénél azonban sokkal jobban meghatározta, hogy szerdán este lemondott José Socrates portugál kormányfõ. Tette ezt azután, hogy a lisszaboni parlament mind a négy ellenzéki pártja visszautasította reformcsomagjának két hete közzétett tervezetet. Portugália ugyanis a görög és az ír EU-IMF válságkezelési segítségre szoruláshoz közeli helyzetben van hónapok óta. Eközben igyekszik elkerülni az elemzõk szerint egyre kevésbé elodázható, becslések szerint 60-80 milliárd euróra rúgó EU-IMF hitel igénylését.
A lisszaboni kormányválság nem önmagában jelentett gondot az Uniónak, sokkal inkább azért, mert az utolsó pillanatig úgy festett, megnehezíti az európai gazdaságot immár közel 15 hónapja fogságban tartó hitelválságból való kilábalást célzó gazdasági csomag elfogadását. Két hete amikor a törekvések versenyképességi céljairól állapodtak meg az eurózóna tagjai, Görögország további lépéseket vállalt törlesztõ hitelei feltételeinek könnyítéséért. Portugália pedig eleve újabb reformcsomagot bejelentve ült az asztalhoz. Ennek ellenére nem sikerült hasonló ígéreteket kicsikarnia Írországból a háttérbõl a tárgyalásokat kézben tartó német kormánynak.
Merkel az alighogy székét elfoglaló újonnan megválasztott ír miniszterelnököt, Enda Kennyt a kelta gazdasági csoda motorjának tekintett szuper alacsony 12,5 százalékos társasági adó megemelésére akarta rávenni. Ennek ellenére a csütörtöki tárgyalás nap végére Brüsszelben levették az írekkel szembeni követelést a napirendrõl. A társasági adó növelésérõl José Manuel Barroso bizottsági elnök szerint, a következõ idõkben bármikor elég lesz pénzügyminiszteri szinten megállapodásra jutni.

Az Európai Bizottság amúgy portugál vezetõje, a hazájában zajló események kapcsán kijelentette: nem vitatták meg egy esetleges hitelcsomag feltételeit. Barroso azt is hozzátette, hogy mivel a reformok és a célszámok tekintetében egyetértés van a kormánypárt és az ellenzék között, nem lesz gond megállapodásra jutnia a következõ lisszaboni vezetésnek Brüsszellel az euróövezet céljainak tiszteletben tartása mellett.

Forrás: Link