Sajnos Egely György Harmadfajú háború írását sem találtam meg, kicsit új még nekem ez az internetezés.
A felszín a jelenlegi élet stílusunk, én legalábbis így értettem hamu írásában, nem értem, ha ennek a felszámolásával kezdjük, akkor mit söprûnk a szõnyeg alá? Elnézést, hogy ennyit kérdezek, de nem akarok megbántani senkit csak azért, mert esetleg nem értem, hogy mit miért mondott.
Ez a felszín számomra pontosan azt jelenti, hogy a munkánk, termelésünk eredményét igazságosabban kell elosztani.
Nagyon leegyszerûsített formában (azért remélem érthetõen):
A nap 24 órából áll - mindenkinek!- annak is, aki térben és idõben gondolkodik, de leszületett a Földre, egy anyagi testben él.
A testnek szüksége van táplálékra, pihenésre, munkára, ebbõl következik, hogy még a legvagányabb ember sem képes 24 órát dolgozni.
Ha egy szakmunkás, aki létrehoz valami újat, akkor a munkaidejétõl függõen kereshet havi 100-300 ezer forint között. Milliókat semmiképpen!
Akik milliókat kereshetnek, azoknak spekuláció (pl. tõzsde), kihasználás (pl. munkaerõ kizsigerelése), kifosztás (pl. hitelesek házának értékalatti elvétele) és még lehetne sorolni, de nem érdemes, mert ezeket mindenki tudja.
Egy egyéni vállalkozónak minimum 8 képesítéssel kell rendelkeznie, hogy dolgozhasson.
Egy kft. vezetõjének elég egy valamilyen diploma. Sem képzettsége, sem végzettsége, sem gyakorlata nincs azokhoz a dolgokhoz, amit az alatta levõ munkaerõ végez. A bérét mégis a felelõsségre hivatkozva kapja. Amint gond van az üzemben CSAK az a dolgozó kap fegyelmi eljárást, aki dolgozik. Miért? A felelõsségre kapnak pénzt a fõnökök, ebbõl az következne, hogy rosszul választotta ki a dolgozóját, tehát õ is fegyelmiben kellene, hogy részesüljön. (Itt megjegyezném, ha ez így lenne, akkor nem a sógor-koma kapná az állásokat, hanem a rátermett emberek). Ja! hogy nem vállalhat mindenkinek a munkájáért felelõsséget? Akkor viszont mire a nagy fizetés? Hiszen akkor õ is csak egy részt dolgozik.
Ha rendezõdnének a bérek, akkor tudnánk csak eldönteni, hogy magyar terméket vegyünk-e, vagy az egyenlõre olcsó multit. Jelenleg a 100 ezer forint alatti fizetés megélni kevés, éhen halni sok.
Ha rendezõdne a munka értéke, akkor az emberek nem azon gondolkodnának, hogy melyik divatszakmát válasszam, hogy jól keressek, hanem azt, hogy mit csinálok szívesen. Nem családi pótlékért, szocpol-ért fog gyereket szülni, hanem azért mert ezt szeretné. Ez egy minõségi életet hoz, amikor az emberek nem a TV elõtt ülve élik meg a napjaikat, hanem az egymással való jó viszonyban, odafigyelve arra, hogy ne tegyék tönkre a földet, mert akkor nem lesz, ahol éljünk.
Szóval, ha nem oldjuk meg az elosztást, hogy mindenki a munkája értékét kaphassa csak meg, akkor nem ér semmit egy háború, vagy forradalom. Hiába adja bármely hazafi a vérét, mert a romokból újra felépített társadalom ismét úgy fog mûködni, hogy a rafináltabb ki fogja használni a hátrányosabb helyzetût.

Levike!

Ne haragudj, a címre rosszul emlékeztem. Helyesen: Másodfajú háború. Itt a linkje: http://www.ufo.eoldal.hu/oldal/fontos_-dr_egely-gyorgy-cikke

A többirõl pü-megy.

Nagyon kikészülök ettõl az esõ utáni idõtõl. Nem tudom milyen anyagot permeteznek vele, de nekem nem tesz jót.

Levike

A munka nemesít...mondják. És igaz. Miért nemesít? A termelés miatt. A bennünk lakó szellem alapvetõ igénye, hogy megkapjunk, elérhessünk dolgokat. Valójában a birtoklási vágy nem annyira attól elégül ki, hogy hány gépkocsid, házad, földed és céged van, hanem attól, hogy tudod, meg vagy gyõzõdve arról, hogy ezeket bármikor megszerezheted. Érzed a különbséget a kettõ között? Na, de ha így van, akkor az is belátható egy kis idõ után, hogy ezt legjobban, vagy végsõ soron azzal éred el, ha nem tárgyakat (kocsit, házat, földet, jószágot) hanem energiát vagy képes bármikor megszerezni. Vannak jógik, akik képesek kiülni télen a csípõs szélben egy hegyfokra pucéron, és nem fagynak csonttá, mert annyi meleget tudnak generálni a testükkel. Õk elõrébb vannak, vagyonosabbak, mint sok gazdag, akiknek berendezett villájuk, nyaralójuk van. Ezt ragozghatnánk, jobban kifejthetnénk, de a lényeg, hogy a nõk és férfiak imádnak shoppingolni. Ez is bizonyítja a fenti tételt. Nem a hazavitt csecsebecse az érdekes, hanem annak a megszerezhetõsége. Nem a barátnõ az értékes, hanem az a folyamat, ahogy meghódítjuk. Nem a lovaglás a legjobb, hanem, ahogy a lovat betörjük. Érted már, hogy miért is jó és fontos, hogy dolgozhassunk? Persze, ez akkor igazán gyógyhatású, ha magunknak, magunktól, kényszertõl mentesen tehetjük meg. Ha munkanélküliségre kényszerít a rendszer az nagyon súlyosan megbetegíti a szellemet. Elhiteti a személlyel, hogy õ nem képes termelni. Nem képes hozzájutni dolgokhoz. Egy egészséges társadalomban térre és tevékenységre van szüksége minden polgárnak. Ennél még többre is: szerepvállalásra, és közös nemzeti célra.

"Ebben a világban vagy vagy valaki, vagy nem vagy senki"

Muszáj, hogy lehess valaki. Kell, hogy tudjad, hogy mi a közös cél. Meg kell legyen fogalmazva egyértelmûen a nemzet célja, és ez széleskörben ismert és elfogadott kell legyen. Csak így érhetõ el, hogy húzzuk a szekeret, és hogy egy irányba tegyük. Az érdekes kérdés, hogy ki fogja megfogalmazni a közös célunkat? Nyilván a szabad értelmiség. És ezt átveszik egyre többen, míg végül elfogadottá, elterjedtté válik.

a jelenlegi rendszer nem engedi a hatékony technológiákat, mert az a halálát jelentené? Ha chipekkel megakadályozzák a gondolkodást, akkor tovább tudják tartani fogyasztást?

Jelenleg szabad verseny van. Vegyünk két autógyártó céget, vagy két kazán gyártót.

Az a cég marad életben, amelyik képes a piacot megszerezni. A fogyasztó két hasonló termék közül (ha hasonló a marketingje is) az olcsóbbat fogja megvásárolni. A nagyvállaltok a mai túltermelésben rá vannak kényszerítve arra, hogy fokozatosan csökkentsék az áraikat. Ahhoz, hogy megtarthassák ugyanazt a profit bevételt, azt kell tenniük, hogy több árut adnak el olcsóbban. Azaz, növelniük kell a piacukat, a nagy halak felfalják a kisebbeket. Ez a folyamat úgy zajlik, hogy olcsóbban állítják elõ termékeiket, mint a kishal. A nayhalnak van pénzre fejlett gépsorokra, automatizálásra. Emberi munka fokozatos kiváltására. (most a vállalat szempontjából mondom) az a lényeg, hogy kevés embrt foglalkoztassanak, optimális esetben emberi lényt ne is!!! Csak robotokat. Persze, még nem tartunk itt, de az önmagukat javítani tudó kibernetikus robotok már a küszöbön állnak. Érted? A kapitalista modelnek két vége van: a fogyasztók és a termelõk (vállalatok). A vállalatok a fentiek tükrében rá vannak kényszerítve arra, hogy kiváltsák az emberi munkaerõt gépesítettre. A saját pozíciójukat csak ezzel tudják megõrizni. Ehhez a folyamathoz nem kell háttérhatalmi befolyás, ez magába a fogyasztói-kapitalista rendszerbe van benne. Ide vezet elkerülhetetlenül. Ahhoz hasonlóan, ahogy egy búgócsiga, ha felhúzzuk, szépen pörög, majd bukdácsol, végül leáll.

Most is ez lesz. Nézzük a fogyasztói véget. Nõ a munkanélküliség. Embertömegeknek nem lesz fizetése, csak segélye. Talán egy szintig csökkenteni fogja a társadalmi feszültséget az, hogy irtózatos erõs túltermelés nagy deflációt, árcsökkenéseket okoz. a tendencia azonban az, hogy végül csak munkanélküli lesz, dolgozó egy sem, csak gyártulajdonosok és munkanélküliek. (ezt nem fogjuk sosem elérni, de ez az a végpont, amerre tendál ez a folyamat)

Szóval, most a búgócsigás hasonlattal, a bukdácsolás idõszakában vagyunk, amelyben azok, akiknek van munkájuk és fizetésük, egyre jobb és jobb pozícióhoz jutnak, egyre magasabb életszínvonalhoz a munkanélküli segélyezettekhez képest. A cégtulajdonosok lesznek a szupergazdagok, a kulimunkások a gazdag polgári réteg, és a munkanélküli segélyezettek meg a csórók. A felsõ két réteg száma fokozatosan csökkenni fog. Valahol oda fog kerülni a dolog, mint Rómában lehetett: cirkuszt és kenyeret a népnek. Azaz, segélyeket kapnak a lojális biocsipet kapott polgárok, és kapnak így élelmet, lakást, kényelmet. A nagyobbrész viszont nem kap semmit, vagy kivonul "ökofalu" rezervátumokba, vegetálni, vagy éhenhal, vagy bûnözni fog. Logikailag ide vezet elkerülhetetlenül a rendszer.

A hatékony technológia nem a multik ellen van, hanem a pénzuralmi fogyasztói rendszer ellen. Nem ugyanaz.

Az elõzõekben is azt akartam leírni, hogy a pénzuralmi fogyasztói kontrollt egy biocsipes direkt kontroll váltja fel. A kontroll fajtája fog megváltozni. A hatalom átmenekítése a cél mindig. A hatalom fennmaradása, túlélése. Ez az elsõ törvény. Ezt után jön a szeretet és a vallás, minden. fizikai szinten a szeretetet a túlélés megelõzi - ez nekem is furcsa volt elsõre, de van ebben igazság. a legfontosabb, hogy létezz. Ha ez megvan, csak azután tudsz szeretni, imádkozni, vagy ezoterikus tevékenységekbe bonyolódni. Vagy õsmagyar lenni.

Van a felszíni feszültségek, mint a nem dolgozó cigányok segélyezése, és a becsületes kapálni is hajlandó dolgos magyarok. De, ez magához a rendszer szerkezetéhez, és folyamataihoz képest csak felületi. Olyan, mintha az alma héján mászó kukaccal foglalkoznánk, miközben az egész alma belülrõl rohamosan rohad! az igaz, hogy itt és most a cigánybûnözés nagyon égetõ. Én is osztom. Csak szerettem volna kicsitátbeszélni veletek a mélyebb rétegeket is.
Marxot én is el kezdtem olvasni, de a barátaim kinevettek, és kivették a kezembõl a könyvet. Engem is érdekel az elmélete, tudva, hogy hibás, de alapokat adhat.

Levike

Teljesen tiszta, amirõl írsz, s jó is, hogy leírtad, mert én sokkal kapkodósabban írok. Nem bírok még kellõ sebességre lassulni.

Ha mind a 7 millió magyar,( mert a többi kisebbség) kapna 300 ezret, és gyermekeket vállalnának, ez még nem lenne elegendõ a jó világhoz. Rengeteg feszültség eltûnne, de a TV-zés és szórakozás menne ezerrel. Ismerek nem egy jómódú családot, ahol cigiznek, isznak, és elszórják csak a pénzt márkásabb cuccokra, élelemre. Bogár László helyesen mondta: fizikai, szellemi, erkölcsi alapzat. A fizikai alapzat (a magas fizetés) önmagában szintén csak látszat megoldás. Erkölcsi és szellemi forradalmat kell. Teccettek volna már korábban erkölcsi forradalmat csinálni Az anyagiak mindenképpen szükségesek, de vegyük figyelmebe, hogy az erkölcsi és szellemi területek erõsen megrogytak. Oktatás/nevelés és kultúra/hagyományok mindenképpen nagy szerepet játszik a teljeskörû forradalomban.

Nem elég, hogy magyar termékeket vásárolunk. A munka szakrális rétegeit is vissza kell hozni. A zárt termelési köröknek az is a szerepe, hogy ismered azt, akinek tremelsz, hogy ismered azt, akinek eladsz. Közvetlen emberi kapcsolatod van vele. Nem a pénz motivál a termelésben/fogyasztásban, hanem az emberi kapcsolat. Ezt nem vagyok képes érthetõen leírni még nektek ide. Van különbség aközött, ahogy a saját gyermekeidrt dolgozol, akiket naponta látsz, akiknek az érzéseit naponta meghallgatod, akik rád kacagnak, hozzádbújnak, látod, hallod, érzed õket. És küldhetsz segélyt etióp éhezõ gyermekekért, személytelenül. Nem tudom ki hogy van vele, nálam mindenképen van különbség, noha az etiópokért is majd meghasad a szívem, mégis inkább a közvetlen kapcsolat motivál erõsebben. Inkább a barátnõmért túlórázom kicsit, hogy elmehessünk a bolgár tengerpartra, pedig elküldhetném borítékban azt az összeget a csinos hölgynek a barátok közt-ben (vagy jóban-rosszban, nem tudom, mert nem nézek TV-t). Amikor megveszek egy "magyar" terméket, az nem annyira szakrális, mint amikor Józsi bá kenyerét veszem meg, aki viszont engem tûntet ki azzal, hogy nálam nyiratja a haját - például. Fel kell építeni a szellemi alapzatot, igazi kapcsolatok formájában is, és azzal együtt jöhet az anyagi felépülés. Ha anélkül jön, akkor újra a Morganok és Wartburgok modelljébe igyekeznénk vissza véráldozatokkal. Ne tegyük! A folyamatok viszonylagos megértése megkerülhetetlen minden forradalmár számára...na ez a nehéz.

hamu! Értem, amit írsz. Sokszor észreveszem magamon, hogy nagyon egysíkú a gondolkodásom, pl. nem tudom elképzelni az életet munka nélkül, természet nélkül.
Az embereket rákényszerítik a csalásra, ezért süllyed az erkölcsi norma a nullára. Csak akkor lehetne erkölcsrõl, becsületességrõl beszélni, ha a minimálbérbõl meg lehetne élni.
Nagyon jó dolognak tartom ezeket a termelési köröket, csak nem látom át, hogy lehet megélni belõle.
Sajnos abbamaradt annak a témának a feszegetése, hogy miért nem jó, ha egy faluba költöznek azok, akik közösen gondolkodnak.
Köszönöm, hogy idõt szenteltél rám.

Levike!

Szerintem jó az, ha egy faluba költöznek le, csak..hú, hogy fejezzem ki. Kicsit nem túl természetes. A Természetben a természetes dolgok folytatódnak, a mûvi beavatkozások elõbb -utóbb kipusztulnak, leromlanak. Egyrészt, túl hirtelen váltás sok embernek otthagyni csapot-paot, és egy új helyre, új embrekkel, új életformát kezdeni. Nincs meg ebben a folyamatosság. A természetes inkább a folyamatos átalakulás, tanulás, érlelõdés, és ismeretség lenne. Értem én, hogy ez így sokkal lassabb, de a nagy számok azt mondják, hogy így lassan érlelõdve közösséggé, az élõbb, összetartóbb. Valójában a tagoknak gondolkodásukban, toleranciájukban és lehetõségeikben is idomulniuk kell egymáshoz, a közösségi entitáshoz. Meg kell születnie egy közösségi entitásnak. Amíg ez nincs, a tagok az elsõ nehézségnél széthullanak.

Csupán e miatt. Amúgy nagyon jó ötlet.