Azért lemondatják, csak nem az angolszász zsidók ülnek a helyére!
2009-ben Kadhafi ezredes vezetõ munkatársai összehívták a Líbiában mûködõ 15 nemzetközi olajtársaság vezetõit és azt követelték, hogy cégeik adják össze azt a másfél milliárd dollárt, amelyet Líbiának a Pan Am légitársaság 103-as járatának felrobbantása, azaz a Lockerbie-i merénylet és más terrortámadások miatt kell megfizetnie.

Amennyiben erre nem hajlandók, közölték velük, az "komoly következményekkel jár" olajkoncesszióikra nézve - jegyezte fel az amerikai külügyminisztérium errõl a találkozóról.

Több cég kereken elutasította a követelést, mások, köztük több amerikai központú nagyvállalat is, elfogadták: ami lényegében vesztegetéssel ért fel, hogy folytathassák líbiai tevékenységüket - ezt a The New York Times szerint üzleti vezetõk, amerikai tisztségviselõk és külügyminisztériumi dokumentumok egyaránt megerõsítették. Az eset csak egy a sok közül, s jól érzékelteti a korrupcióra, vesztegetési pénzekre, zsarolásra és politikai nyomásra épülõ gyakorlatot, amelyet Líbia azóta is követett, hogy 2004-ben az Egyesült Államok újra felvette a kapcsolatot Kadhafi ezredes kormányával.

Amióta az amerikai és a nemzetközi kõolajtársaságok, távközlési cégek és befektetõk beléptek a líbiai piacra, Kadhafi ezredes vagy környezetének tagjai ismételten megkövetelték a sokmillió dolláros "szerzõdés-aláírási prémiumokat" és "tanácsadó-szerzõdéseket" - vagy azt, hogy kényszer-partnerségek révén a Kadhafi-család tagjai lefölözhessék az üzleti haszon egy részét. A líbiai vezetõ és köre által a nyugati szankciók megszüntetése óta felhalmozott vagyon elõsegítette, hogy megerõsítsék az ország fölött gyakorolt ellenõrzésüket.

Miközben még nem dõlt el, milyen sikerrel jár az Egyesült Államok és szövetségesei által folytatott líbiai katonai akció, a Kadhafi rendelkezésére álló források - ide értve több tucat milliárd dollárnyi készpénzt, amelybõl zsoldosait és támogatóit pénzeli -hozzájárulnak ahhoz, hogy megtarthassa vagy még egy ideig meghosszabbítsa hatalmát. A líbiai vezetés nem csupán az üzletelni kívánó korporációktól húz sápot, hanem egyes kormányoktól is. Úgy tûnik, a líbiai bankok búsás haszonra tettek szert azzal, hogy az utóbbi idõben segítettek Iránnak hatalmas pénzösszegek tisztára mosásában, megsértve a Teherán ellen elrendelt nemzetközi szankciókat - erõsítette meg a WikiLeaks leleplezõ portál által közzétett egyik amerikai titkos diplomáciai távirat.

2009-ben amerikai diplomaták figyelmeztették Tripolit, hogy Iránnal folytatott üzletelésével Líbia "rövid távú feltételezett üzleti elõnyökért" elvesztheti a megjavult nemzetközi imázsával járó elõnyöket. Amikor Kadhafi ezredes lemondott országa nukleáris ambícióiról és kinyilvánította, hogy szakít a terrorizmussal, sok amerikai cég még egy ideig óvakodott attól, hogy üzletet kössön a líbiai hatóságokkal. Ám azt követõen, hogy 2008-ban végre megszületett a megállapodás a Skócia fölött felrobbantott Pan Am utasszállító gép ügyének rendezésérõl, az amerikai kereskedelmi minisztérium illetékesei egyfajta önkéntes házasságközvetítõ szerepet kezdtek játszani az amerikai vállalatok és a líbiaiak között.

Legalább egy tucat amerikai nagyvállalat, köztük a Boeing, a Raytheon, a Conco Phillips, az Occidental Petroleum, a Caterpillar és a Halliburton vetette meg lábát Líbiában, vagy próbálkozott ezzel. Az Obama-adminisztráció és a líbiai kormány májusban új kereskedelmi megállapodást kötött, amely Gene Cretz líbiai amerikai nagykövet megfogalmazása szerint a két ország közötti kétoldalú gazdasági kapcsolatok "kiszélesítésére és elmélyítésére" irányul. Az amerikai külügyminisztérium dokumentumai szerint Kadhafi ezredes személyes szerepet játszott számos üzleti döntésben, például ragaszkodott ahhoz, hogy minden 200 millió dollárnál nagyobb összegû szerzõdést maga is ellenjegyezzen.

Kadhafi és családja világszerte számlákat nyitott a kormányát támogató líbiai törzsek tagjainak neveire - állítja Idrisz Abdulla Abed Asz-Szenusszi, a számûzött egykori líbiai uralkodócsalád tagja, aki jól ismeri Kadhafi ezredes üzleti tevékenységét. A Kadhafi-família tagjai fényûzõ életre rendezkedtek be, világszerte értékes ingatlanokat szereztek meg, hollywoodi befektetésekkel és amerikai popsztárok részvételével rendezett estélyekkel hívták fel magukra a figyelmet. Több olyan eset ismeretes, amikor a líbiai felek által támasztott feltételek miatt meghiúsult valamilyen külföldi befektetés.

Egy a NYT által meg nem nevezett távközlési cég akkor tett le líbiai leányvállalat létesítésérõl, amikor partnerei közölték, hogy Muhammad Kadhafit, a líbiai vezetõ fiát kell bevennie partnernek. Az amerikai külügyi dokumentumok szerint a Caterpillar is sokat ígérõ megállapodás aláírására készült, mikor a líbiai fél jelezte, hogy a partner egy olyan állami cég lesz, amelyet a Kadhafi-család ellenõriz. Az illinoisi óriásvállalat ezt nem fogadta el, válaszul a líbiaiak kizárták az üzletbõl. A Líbiával ténylegesen megkötött szerzõdések nem egy esetben gigantikus "szerzõdéskötési prémiumot" tartalmaztak. 2008-ban a kaliforniai Occidental Petroleum egy 30 évre szóló koncesszióért 1 milliárd dollár "aláírási prémiumot" fizetett, ugyanennyit adott egy hasonló szerzõdésért a Petro-Canada kanadai cég.

Az Occidental szóvivõje szerint a hosszú távú szerzõdéseknél ez korántsem számít rendkívülinek. 2004-ben a Bush-kormányzat abban a reményben határozott a Líbiával való kapcsolatok felújításáról, hogy a Kadhafi rehabilitálásától remélt haszon felülmúlja az ezzel járó kockázatokat, nevezetesen a normalizálással Kadhafi "többé nem a Közel-Kelet veszett kutyája" lesz, hanem inkább a partner szerepét tölti majd be. Az akkori illetékesek egyike ma nem tagadja: a gyakorlatban egyáltalán nem az következett be, amit el szerettek volna érni - tûnik ki a NYT írásából.
(MTI)

Forrás: Link