Na most jön a zsidó megmentõ mûvelet?
Az elmúlt hetek folyamán a befektetõk beleszerettek Magyarországba, fokozatosan erõsödik a forint, csökkennek a hozamok és a kockázati felárak. Ez nagyrészt a Széll Kálmán Tervnek köszönhetõ, de a nemzetközi környezet is kedvezõen alakul. A bizalomjavulás tagadhatatlan, ráadásul ha folytatódik, akkor további forinterõsödés és komoly felár-javulás várható.

Tagadhatatlan tény, hogy az elmúlt hetek során javult a hazánkkal szembeni bizalom. Az euró a 265-ös szintek közelében jár, holott az év elején a forinttal szemben még 275-280 között állt az uniós deviza jegyzése. A forinterõsödés annak fényében még nagyobb fegyvertény, hogy a jellemzõen a zlotyval együttmozgó hazai fizetõeszköz a lengyel devizával szemben is erõsödött az elmúlt idõszakban.

A javulást szintén jól demonstrálja, hogy a tízéves lejáratú államkötvények másodpiaci hozama tavaly november végén még jócskán 8 százalék felett állt, jelenleg azonban már 7,2 százalék alatt található. Különösen figyelemreméltó, hogy az elmúlt két hétben átlagosan 4 bázisponttal csökkent minden nap a hozam.

A cds árfolyamokról is hasonló mondható el: az év elején még 400 bázispont feletti értékek immár 270 bázispont környékén járnak. Az ugyan továbbra is tény, hogy a bóvli kategóriába leminõsített Románia cds-jegyzése alacsonyabb Magyarországénál, ám az év eleji 100 bázispontos különbség a két árfolyam között mostanra már 20 pont környékére olvadt.

A reformcsomag segített
Ez a javulás egyértelmûen a kormány által március legelején bejelentett reformcsomag, a Széll Kálmán Terv fogadtatásának köszönhetõ, de a monetáris tanács új tagjainak személye is nyugtatólag hatott a piacokra. Fokozott érdeklõdés övezte az intézkedéseket, ezért már a bejelentés elõtt javultak a mutatók, és azóta is töretlen a bizalom - dacára annak, hogy a keretszámokon és a fõ területeken túl nincsenek még kidolgozva a részletek, csak azok határidejét fektették le.

A bizalom javulásának egyik jele a sikeres csütörtöki dollárkötvény kibocsátás is. Összesen 13 milliárd dollár ajánlat érkezett, ami bõdületes mennyiség - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzõje. Ám az még nagyobb fegyvertény, hogy 750 millió dollárban 30 éves kötvényeket is sikerült eladni - erre korábban még nem volt példa, ez kiemelkedõ siker. Ez cáfol minden olyan korábbi aggályt, hogy Magyarország nem lesz képes magát a piacokról finanszírozni - mondta a szakértõ.

A mostani dollárkötvény-kibocsátással Magyarország könnyedén meg tudja újítani két idei devizában denominált lejáratát és még az unió felé idén esedékes törlesztés egy része is fedezhetõ. További kibocsátással sem kell sietni, hiszen a törlesztés majd csak november környékén lesz esedékes. Magyarországnak ugyan ezt euróban és nem dollárban kell törlesztenie, ám a zöldhasúban denominált kibocsátás jelenleg elõnyösebb: egyrészt a kvantitatív lazítás miatt jelenleg jelentõs dollármennyiség található a piacon, másrészt az Európai Központi Bank várható kamatemelése miatt a dollárhoz viszonyított hozamkülönbség vonzóbb.

Ugyanakkor sok vélemény szerint a mostani reformcsomag csak egy újabb ígéret, Magyarország pedig az évek során már számtalant "reformot" jelentett be, ám ezek vagy elakadtak, vagy csak még kaotikusabbá tették az állami rendszereket. Ezek miatt a befektetõk körében is hitelességi deficittõl szenved az ország, ám a szakértõ úgy hiszi: ugyan vannak akik továbbra is így vélekednek, ám egyre több befektetõnek változik a Magyarországgal kapcsolatos hozzáállása.

Jöhet a 260-as forint, 200-as cds?
Sok külföldi portfólióban a magyar eszközök alulsúlyozottak voltak, vagy egyáltalán nem szerepeltek. Ám egyre több befektetõ veszi a magyar eszközöket, és Magyarország most dolgozza le az elmúlt idõszakban felhalmozott hátrányát. Egyre többen állnak át ugyanis a normális súlyozásra, ami - az elemzõ szerint - egy 200-220-as cds-szintnek felel meg, a jelenlegi 'BBB-'-os hitelbesorolásunk függvényében. A gazdaság fundamentumai alapján ez lenne a reális cds felár, ami egy 260 forintos euróval párosulhat. Ehhez viszont szükség van arra, hogy megismerjük a reformterv részleteit is - tette hozzá a szakértõ. A magyar megítéléssel kapcsolatban jelenleg ez, valamint a megvalósítás során felmerülõ akadályok jelentik a legfõbb kockázatot - ám jó elõjel az, ahogy a táppénzszigorítást véghezvitte a parlament.
A forintnak támaszt adhat a nyugdíjpénztári vagyon is. Hozzávetõlegesen hárommilliárd eurós vagyon található külföldi eszközökben, melyek eladásából az MNB devizatartalékai hízhatnak - ebbõl lehet késõbb akár az IMF-hitelt törleszteni. Amennyiben viszont ezt egyszerre a piacra öntik - aminek esélye ugyan nem nagy -, akkor egy 240-250-es kurzus sem zárható ki - véli Suppan.

Külföldön is jó a hangulat
A magyar megítélésnek mindenképpen jót tesz a globális környezet is. A tõzsdei, gazdasági javulást ugyan megakasztotta a japán földrengés és a nukleáris válság, ám ezt mostanra már kiheverték a piacok. Rövid távon ugyan ez még kockázatot jelent, ám már egyre több befektetõ az áprilisban kezdõdõ gyorsjelentési szezonra összpontosít. Ha kedvezõ vállalati eredmények látnak napvilágot, akkor ez további felhajtó erõt adhat a növekedésnek. Az optimizmust jól jelzi, hogy a portugál kormányválság hírét lerázták magukról a piacok, a lisszaboni tõzsde a kormányfõ lemondását követõ napon például 1 százalék feletti mértékben erõsödött.

Két kockázat mutatkozik jelenleg középtávon - véli Suppan. Az egyik a kínai eszközökkel, ingatlanokkal kapcsolatos aggályok: a bizonytalanságot az okozza, hogy egyelõre nem egyértelmû, ez fundamentálisan megalapozott, vagy egy buborékkal állunk szemben. A másik az olajárhoz kötõdik - ugyanis ha hosszabb távon tovább drágul a fekete arany, az visszavetheti a konjunktúrát.

ForrLink