Szatíra

Az európai bíróság határozata.

Mint, ma már ismeretes az Európa legfelsõbb bírósága jogi eljárást befejezte és meghozta határozatát. A magyar nép nem képes önmaga igazgatására, kormányzására.
Történelmileg példátlan döntést a bíróság elnöke a következõ képen fogalmazta:
„a magyar nép részérõl egy értelmileg kimutatott és bizonyított, közömbösség, részvétlenség az országban folyó kormányzattal szemben, valamint súlyosbításként felhozta: a bizonyított érdektelenség a politikai élet mozzanatai iránt“ Ezen következtetések után a magyar nép az elkövetkezendõkben nem választhatja se községi, se városi és egyben országos elõjáróságaikat, egyszóval, nem választhatja meg a jövõben a képviselõit.

„a döntés nem volt könnyû, de döntenünk kellett ebben az ügyben“ mondotta P.L. Celsus bíró. „ az európai alkotmány vagy is a Lisszaboni szerzõdés kimondja egyértelmûleg „ ha egy nép, egy népközösség az Európai Union belül már nem képes, tehát, cselekvõképtelen, vagy nincs már abban a helyzetben hogy feladatait az önigazgatásban ellássa, - ez egy komoly veszélyt jelent a közjólétre valamint az egész nemzetre,- ez a népcsoport (nemzet) egy új néppel kicserélhetõ, akik kvalifikáltak, (képesítettek), lelkesek és érdekeltek a feladatok ellátásába.“

„ … a teljes Apathie (közömbösség, egykedvûség) a fontos témákkal szemben, amelyek a nemzet jólétét érintik, továbbá, alkalmatlan, a legegyszerûbb elveket felismerni egy demokratikus társadalom felépítésében, … ezért nem volt más választásunk hogy döntésünket meghozzuk, hogy -a magyar nép nem alkalmas az önrendelkezésre-,“ mondotta Celsus. Továbbá, hozzáfûzte „amit viszont nagyon jól tudnak, okoskodni, (az hogy nem értik nem zavarja õket,) s számtalanszor panaszkodnak, jajveszékelnek és siránkoznak“ A magyar nép, sírva mulat, sírva temet, sírva harcol.

… ebben a vitás kérdésben való döntés, nem volt egyszerû „nem a magyar nép emlékeinek jellemének a megcsúfolása, hanem egy szükségszerû intézkedés az európai népesség érdekében.“ hangsúlyozta a bíró,

„ egy ország lakosságának joga van a vezetõi feladatra a legjobb, a legmegfelelõbb képviselõk megválasztása, melyben a választók döntenek “ mondotta az ujság iroknak Sandra Lawless bíró nö. „ha valaki egy repülõ géppel utazik, nem szeretné, ha épp egy gyakorlatlan, hozzá nem értõ pilóta vezetné a repülõgépet. Valójában, a helyzet, Magyarországon az, hogy már évek óta repülnek a politikusok ide-oda anélkül, hogy pilóta engedéllyel rendelkeznének. Mint a legfelsõbb európai biróság felesküdtünk az európai nép érdekeinek védelmére. Ha továbbra is megengedjük, hogy egy felelõtlen és érdektelen nyilvánosság döntsön arról, hogy, kik azok, akik egy ország irányítását végzik, akkor nem teszünk eleget eskünknek és veszélyeztetjük az egész európai nemzeteket.“

A határozat meghozatalát egy 10 hónapos vita elõzte meg, melyben több mint 100 meghalgatásra került sor, ebben igyekeztek a bírók a magyar nyilvánosság képviseletének alkalmasságát alátámasztó érveket kiemelni. Annak ellenére, hogy az EU-TV kábel és szatellit adóin közvetítették a meghalhatásokat a magyar köznyilvánosság nem vett tudomást róla. El voltak foglalva az akkoriban játszódó labdarugó világbajnoksággal, a nyári szabadságaival, majd késõbb, õsszel, a Mónika Show, a Valós Világ napi eseményeivel.

A legfelsõbb bíróság azt is megállapította, hogy a Magyar tv nézõközönség 78 százaléka látta az „Avatar“ címû filmet, különösebben abban a részben ahol a nyersanyagért megy a harc, a földi harci egységek és az emberhasonló humanoidén species neveit Na’vi kívülrõl tudták, ahol a betolakodok a természeti értékeket tették tönkre, de viszont még a 2 százaléka se tudta a magyar tv nézõközönségnek hogy a magyar katonák részvételével Afganisztánban szintén egy kultúra felszámolása folyik a nyersanyagok megszerzése érdekében.

A további vizsgálatok megállapították, hogy a magyarok nem ismerik az Európa elsõ számú vezetõit elnökét és az elsõ számú külügyminiszterét, Herman van Rompuy és Catherine Ashton nõt, annak ellenére, hogy a legmagasabb képviselõink. Akik az állam legmagasabb képviselõit nem ismerik, nem lehet õket komolyan venni.

Ami viszont ki csapta a biztosítékot a bíróknál, az hogy az 500.000 megkérdezet magyar még a saját helyi képviselõinek se tudta a nevét, akik majd õket a parlamentbe képviselik.

„komolyra véve a dolgot” mondotta Fracoise Renault bíró, ha valakik, még a neveit se tudják a képviselõjüknek, akik majd a parlamentben megválasszák a kormányfõt, és a következendõkben a törvények fölött dönthetnek, ez egyértelmû szegénységi bizonyítvány. Semmi képen nem engedhetjük meg hogy érdektelen, tudatlan és buta emberek továbbra is vacakoljanak és az ország folyamatának alakulásában döntsenek.“

Egyes magyarok a bírósági döntése ellen tiltakoztak és különbözõ érvekkel igyekeztek magyarázni helyzetüket: „jól lehet, hogy mi magyarok egy értelmileg nem vagyunk abban a helyzetben, hogy felelõsségteljes döntést tudjunk hozni, ez nem a mi hibánk, mert mi teljesen félre vagyunk informálva (vezetve). A felelõsség a multikat és a médiát terheli, akik mindent ellenõriznek, tudatosan butítják és bután tartják az embereket, egy egyfajta agymosáson esnek át,“ mondotta Kovács Péter Debrecen-böl. A bírói válasz: elegendõ alternatív média áll az önök rendelkezésére, hogy megfelelõen informálodjanak az ország eseményeirõl. Úgy hogy érveléseinek nem adhatunk helyet.

De az ország többsége továbbra is érdektelenül veszi tudomásul a bíróság döntését, még az sem zavarja, hogy gondnokság alá helyezték s önjogultságától megfosztották. „ha engem kérdeznek, elmondhatom, hogy igen megerõltetõ volt négy évenkét a választóknak az a választás hogy mely kockába kell az ikszet tenni,“ mondotta Gulyás Anna Gyõrbõl. „így most lényegesen zavartalanabb lesz életem és több idõm lesz a szeretett tv mûsoraimat meg nézni, a Nõk Lapjában a keresztrejtvényt fejthetem, anélkül hogy zavarnának, hogy melyik párt kit jelöltet, és hogy ha programja van, mit képvisel. Egyszerûen, ez már számomra unalmas.“ mondotta.

Ezt a bírósági határozatot a politikai szakértõk is egyszerûen aláértékelik. „annak hogy becsületes maradsz nincs semmi értelme, nem játszik szerepet, mert nem változik semmi.“ Kincses Elemér az ELTE professzora. „a magyar nyilvánosságnak soha nem volt jelentös szerepe az ország igazgatásában. Hagyják magukat mindig mások álltál irányítani. Ezen kívül, el lehet nekik elmesélni mindent, õk mindent önszántukból lenyelnek… és az, ami a tv bejön minden képen. Nem töröm ezért a fejemet.“ tette hozzá.
2011.02.12.
Folytatás következik, ha még lesz mirõl

Aramis

Aramis, ez honnan vagyon?