Bejelentkezés
Együttes ülést tartanak afrikai és európai képviselõk a fõvárosban
Ha közösen ülnek, már csak az sem kérdés, hogy ki fog kit "meg hát"?
Budapest ad otthont 2011. május 16-18. között a 78 afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) ország képviselõit és 78 európai parlamenti képviselõt tömörítõ együttes parlamenti közgyûlésnek. Az esemény hivatalosan azt a célt szolgálja, hogy találkozhassanak az Európai Unió és azon AKCS-országok delegáltjai, amelyek aláírták a cotonoui (Benin) egyezményt.
A 2000-ben létrejött nemzetközi szerzõdés célja a szegénység csökkentése és az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok fokozatos integrációja a világgazdaságba, a fenntartható fejlõdés hangsúlyozásával.
Szilasi Ildikó Hermina Afrika-szakértõ, a Concord Cotonou munkacsoportjának munkatársa, egy korábbi, a Minority Rights Group által szervezett sajtóbeszélgetésen kiemelte: az eseményen a politikusok a kényes témákról is nyíltan beszélnek, gyakran ütköztetik például az európai és az afrikai álláspontokat a jó kormányzásról. A Minority Rights Group az etnikai, vallási, és nyelvi kisebbségek és õslakosok jogaiért küzdõ, nem kormányzati szervezet, budapesti irodájuk 1996 óta mûködik a szervezet európai központjaként.
A Concord a nemzetközi fejlesztéssel, vészhelyzetek megoldásával és fejlesztési képzéssel foglalkozó nem kormányzati szervezetek európai szövetsége, Cotonou munkacsoportja egyebek mellett a civil társadalom bevonásával és az AKCS-országokban mûködõ szervezetekhez fûzõdõ kapcsolatokkal foglalkozik.
Farkas Zsófia, a Minority Rights Group emberi jogi és fejlesztési programvezetõje szerint a májusi parlamenti közgyûlésen mód nyílik annak vizsgálatára is, hogy az európai uniós segélyek valóban eljutnak-e a rászorulókhoz, a pénzt hatékonyan használják-e fel. A tanácskozáson találkoznak "azok, akik kapják és azok, akik adják" a pénzt - foglalta össze.
A legutóbbi, 2010. decemberi találkozón, amelyet a kongói Kinshasában tartottak, az anyák egészségének és a gyermekhalandóságnak a kérdéseit, továbbá az ásványkincsek - elsõsorban a gyémánt és az arany - illegális kiaknázását tekintették át - idézte fel a szakértõ.
Louis Michel, a parlamenti közgyûlés társelnöke akkor kijelentette: az erõforrások illegális kiaknázása alapvetõ probléma a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Arra ösztönözte a közgyûlést, gyakoroljon nyomást az unióra, hogy kövesse az Egyesült Államok kongresszusának példáját, és fogadjon el a "véres ásványok" felhasználását tiltó jogszabályt - olvasható az Európai Parlament honlapján.
Forrás: Link
Budapest ad otthont 2011. május 16-18. között a 78 afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) ország képviselõit és 78 európai parlamenti képviselõt tömörítõ együttes parlamenti közgyûlésnek. Az esemény hivatalosan azt a célt szolgálja, hogy találkozhassanak az Európai Unió és azon AKCS-országok delegáltjai, amelyek aláírták a cotonoui (Benin) egyezményt.
A 2000-ben létrejött nemzetközi szerzõdés célja a szegénység csökkentése és az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok fokozatos integrációja a világgazdaságba, a fenntartható fejlõdés hangsúlyozásával.
Szilasi Ildikó Hermina Afrika-szakértõ, a Concord Cotonou munkacsoportjának munkatársa, egy korábbi, a Minority Rights Group által szervezett sajtóbeszélgetésen kiemelte: az eseményen a politikusok a kényes témákról is nyíltan beszélnek, gyakran ütköztetik például az európai és az afrikai álláspontokat a jó kormányzásról. A Minority Rights Group az etnikai, vallási, és nyelvi kisebbségek és õslakosok jogaiért küzdõ, nem kormányzati szervezet, budapesti irodájuk 1996 óta mûködik a szervezet európai központjaként.
A Concord a nemzetközi fejlesztéssel, vészhelyzetek megoldásával és fejlesztési képzéssel foglalkozó nem kormányzati szervezetek európai szövetsége, Cotonou munkacsoportja egyebek mellett a civil társadalom bevonásával és az AKCS-országokban mûködõ szervezetekhez fûzõdõ kapcsolatokkal foglalkozik.
Farkas Zsófia, a Minority Rights Group emberi jogi és fejlesztési programvezetõje szerint a májusi parlamenti közgyûlésen mód nyílik annak vizsgálatára is, hogy az európai uniós segélyek valóban eljutnak-e a rászorulókhoz, a pénzt hatékonyan használják-e fel. A tanácskozáson találkoznak "azok, akik kapják és azok, akik adják" a pénzt - foglalta össze.
A legutóbbi, 2010. decemberi találkozón, amelyet a kongói Kinshasában tartottak, az anyák egészségének és a gyermekhalandóságnak a kérdéseit, továbbá az ásványkincsek - elsõsorban a gyémánt és az arany - illegális kiaknázását tekintették át - idézte fel a szakértõ.
Louis Michel, a parlamenti közgyûlés társelnöke akkor kijelentette: az erõforrások illegális kiaknázása alapvetõ probléma a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Arra ösztönözte a közgyûlést, gyakoroljon nyomást az unióra, hogy kövesse az Egyesült Államok kongresszusának példáját, és fogadjon el a "véres ásványok" felhasználását tiltó jogszabályt - olvasható az Európai Parlament honlapján.
Forrás: Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. March 29. 16:56:20
- 2011. March 29. 23:07:21