Orbán mû
Új korszak nyitányáról beszélt a választások után Orbán Viktor, de a bekövetkezett változások közül egyelõre csak egy fronton lehet maradéktalanul elégedett a miniszterelnök. Olyan kommunikációs teljesítményre ugyanis valóban nem nagyon akadt eddig példa, mint amit az elmúlt közel öt hónap alatt a jobboldali kormány felmutatott.

Az ember csak kapkodja a fejét. Kinek, minek lehet itt hinni? Amit az egyik órában állít a kormánypárt valamelyik fejese, az a következõben, egy másik bennfentes szájából már teljesen más értelmet kap.
Kósáék, Szijjártóék után Varga Mihály próbált tüzet oltani államcsõd ügyben, majd a fõnöke (meg az országé) visszatért a szerzõpáros eredeti gondolatvilágához.
Ugyanígy kacifántos utat járt be a valutaalap megítélése. Sokáig együtt szólt a kórus, hogy ide ne tegyék be a lábukat. Idõvel egy-egy kórustag mintha más szólamra váltott volna, majd az egész átváltott kakofóniába: Orbán nemjei keveredtek Varga és Matolcsy hol magabiztos igenjeivel, hol bizonytalan talánjaival, s akkor még oda se figyeltünk a hátsó sorokra, a párthoz kötõdõ közgazdászokra. Azért a vájt fülû hallgató felfigyelt rá, hogy a tempót mégiscsak Orbán diktálja.

De nem csak a politikusok küldenek zavaros üzeneteket, a közszolgálatba is befészkelte magát az új kommunikációs trend. Mintha a köz tájékoztatása nem lenne dolga a minisztériumi dolgozóknak: a fülük botját sem mozgatják a sajtó érdeklõdésére, és ha nagy nehezen mégis sikerül valami választ kicsikarniuk magukból, azzal sem kerülünk beljebb az ügyekben. Hivatalos jelentésekbõl, korábban kiadott közleményekbõl, miniszteri nyilatkozatokból küldenek idézeteket – miközben a hírlapíró pont azért fordult hozzájuk felvilágosításért, mert nem érezte kielégítõnek az addigi tájékoztatást.
Szokni kell még az új módit – mint hallani – a kormányhoz közel álló sajtónak is. A lényegrõl idehaza csak annyit mond el a kormány, amennyit a saját szempontjai szerint jónak lát: az üzenetek az ideológiát közvetítik. A külföldieket mintha többre értékelnék: oda azért jut egy-két informatív mondat. Lásd a legutóbbi hírt az IMF-tárgyalásokról, ezt a tervüket is egy külföldi hírügynökséggel osztották meg elõször. Persze ott nem ideológiára, hanem a tényekre kíváncsiak – ha már a mûsorhoz õk adják a pénzt.
A kormányfõt sem ejtették a feje lágyára, tisztában van vele, hogy ami itthon elmegy, arra kint nincs fogadókészség. Ezért próbálkozik rendületlenül a kettõs beszéddel. Ami mûködhetne is – ha jó harminc évet visszarepülnénk az idõben. Azóta viszont a másodperc törtrésze alatt megjelenik a Washingtonban ülõ befektetési alapkezelõ monitorján, ha Budapesten egy politikus államcsõdrõl beszél, vagy a valutaalapot küldi el a pokolba.
Az információnak ez a sebessége ugyan nem egy most kezdõdõ korszak vívmánya, de valószínûleg tartósabb változást hozott a kommunikációban, mint amivel Orbán és kormánya próbálkozik.
http://nol.hu/belfold/orban_mu


Boross Péter: még több hatalmat Orbánnak!

Boross Péter szerint növelni kell a kormányfõi pozíció erejét, az államfõnek pedig jelképes szerepet kell szánni. A volt miniszterelnök a Heti Válasznak adott interjúban arról is beszélt, hogy nem ért egyet az adócsökkentéssel, és úgy látja, a jelenlegi alkotmányt le kell egyszerûsíteni.
"Szerintem sokkal inkább a kormányfõi pozíció erejét kell növelni, az államfõnek pedig jelképes, reprezentatív szerepet szánni, s ennek megfelelõ személyeket választani a tisztségre" - mondta a csütörtökön megjelent interjúban Boross Péter, aki Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére részt vesz az új alkotmány koncepcióját kidolgozó testületben.

Boross Péter igennel felelt arra a kérdésre, hogy szerinte akkor - ha ilyen lesz az új alkotmány - Schmitt Pál köztársasági elnök "telitalálat"-e. "Magas, fess, jóképû ember. Remélem elfelejti, hogy saját államfõi programot akar alkotni, s elsõsorban az érzelmi mezõben mozog majd, az állam atyjaként. Ha így tesz, egy idõ után minden bizonnyal meg fogják kedvelni" - fogalmazott.

Az interjúban arról is beszélt, hogy rossznak tartja a jelenlegi alkotmányt, amelyet szerinte le kell egyszerûsíteni, annak az "egyén és hatalom viszonyáról kell szólnia".
Boross Péter ismét kiállt a Szent Korona alaptörvényben való szerepeltetése mellett, és arra a felvetésre, hogy "most akár államformát is válthatnánk", úgy reagált: "hitem szerint lehetnénk királyság is", eddig azonban valószínûleg nem kell elmenni az új alkotmánnyal.

A politikus a gyermektelenek különadójával kapcsolatos álláspontját firtató kérdésre elmondta, nem ért egyet az adócsökkentéssel, mert ha alacsonyak az adók, a népszaporulat növelését célzó kedvezmények jelképesek lesznek. "Azaz marad a különadó mint megoldás, hogy a gyereket nem nevelõk is arányosan járuljanak hozzá a közös jövõhöz" - fûzte hozzá Boross Péter, aki szerint "ahol a nõ pótolhatatlan, nem a munkahely, hanem a szülõszoba".

A téma meddõ nõket érintõ vonatkozása kapcsán azt mondta, "nem kell érzelmi kérdést kreálni az ügybõl", a nemzet jövõjéhez vagy gyerekneveléssel, vagy különadó fizetésével lehet hozzájárulni, akinek fontos a nemzet jövõje, nem tekinthet pusztán magánügyként a gyermekvállalásra.

A volt kormányfõ az interjúban felvetette, hogy 15-20 évig egyetlen, közös történelemkönyvet kellene bevezetni Magyarországon "a sok fércmû helyett"; kényszerhelyzettel magyarázza az Antall-kormány idején lebonyolított privatizációkat és úgy fogalmaz: "remélem, a Fidesz most nemcsak megnyerte a választásokat, hanem tényleg szétzúzta a baloldalt".

http://www.hirszerzo.hu/cikk.boross_peter_meg_tobb_hatalmat_orbannak.163959.html