Váratlan fordulat Líbiában - erre senki nem számított
Törökország korábban hátráltatta a líbiai NATO fellépést, majd hadihajókat ajánlott fel, most pedig az izmiri katonai támaszpont lesz a NATO légi akcióinak fõhadiszállása - írja a Hürriyet Daily News török hírportál

Eddig vonakodott, most viszont meghatározó szerepre készül a Líbia elleni NATO akciókban Törökország, mivel Izmir lesz a légi akciók fõhadiszállása. Törökország korábban ellenállt mindenféle NATO beavatkozásnak Líbiát illetõen, a helyzet azonban változott, olyannyira, hogy a korábbi hadihajó felajánlások után a NATO légi katonai akcióit az izmiri légitámaszpontról indíthatja majd. Ezen akciók a légtérzár fenntartását szolgálják az észak-afrikai államban.

Ankara kezdetben ellenállt mindenféle beavatkozásnak Líbiát illetõen, sõt a kormányzat vezetõ tagjai a nemzetközi operatív akciók ellen emelték fel hangjukat és késleltették a konszenzus létrejöttét a NATO-n belül. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter csütörtökön a késõi órákban jelentette be, hogy az eddigi török aggodalom a missziót illetõen eloszlott, a kormány döntése alapján az ország csatlakozik a NATO koordinálása alatt zajló líbiai eseményekbe beavatkozó nemzetközi szövetséghez.
Számos megfigyelõ úgy nyilatkozott, hogy az izmiri bázis kiválasztása a líbiai akciókra egyértelmûen jelzi, hogy Törökország latba vetette befolyását a brüsszeli NATO találkozón. A támaszpont egyike annak a két fõhadiszállásnak (a görög larissa-i bázissal együtt) mely egy évvel ezelõtt a részét képezte a NATO katonai építményeket érintõ leépítési tervnek. „Izmir a legmegfelelõbb légitámaszpont a NATO földközi-tengeri akciókra” – nyilatkozta egy török diplomata a Hürriyet Daily News & Economic Review-nak pénteken.
Ami a NATO-t illeti, mindössze 48 óra szükséges, hogy az izmiri bázis belekezdhessen a misszióba. Az még nem egészen világos, hogy melyik ország felügyeli az akciókat, a NATO tudósítója arról számolt be, hogy elképzelhetõnek tartja, hogy egy parancsnok Törökországból, az Egyesült Államokból, vagy bármelyik tagállamból kerül ki.
A NATO konszenzus létrejött a tagállamok között, miután a török parlament csütörtökön engedélyezte, hogy a hadsereg részt vegyen a Líbia elleni nemzetközi akciókban. „Örömünket fejezzük ki, hogy a szövetségesek konszenszusra jutottak Brüsszelben a légtérzárat és fegyverembargót illetõen. Törökország NATO tag, szoros kapcsolatban álltunk ebben a folyamatban, minden szinten jól megértettük egymást” – állította egy nyugati forrás a Hürriyet Daily News-nak. Törökország ugyanis finanszírozta a fegyverembargót, humanitárius segélyt nyújtott, valamint támogatta az ENSZ Biztonsági Tanács líbiai légtérzárra vonatkozó határozatát.
Törökország ezen a héten öt hadihajót és egy tengeralattjárót ajánlott fel a líbiai nemzetközi operatív akciókra, azzal a kikötéssel, hogy a hajók kizárólag humanitárius és védelmi célokra lesznek felhasználva. Az ország ezentúl lehet, hogy a közép-anatóliai térségben lévõ Konya-i támaszpontról F-16-os gépekkel és anyahajóval is hozzájárul a NATO megmozdulásaihoz, amennyiben arra felkérését kap.

Szerep-játék?
Egy kulcsfontosságú bosszantó tényezõ van Ankara számára, mégpedig az, hogy Franciaország milyen módon szerzett ellenõrzést a líbai helyzet felett.
A francia tervek arra vonatkozóan, hogy a londoni csúcson egy kormányzó bizottságot, vagy kapcsolati csoportot kívánnak létrehozni – így biztosítva széleskörû részvételt maguknak –, inkább olyan hatást érhetnek el, mely alapján úgy tekintenek Párizsra, mint aki fõszerepet kíván játszani a líbiai akciókban, valamint külön kívánja választani a politikai vezetést és a NATO katonai vezetést.
„Párizs a saját kirekesztõdése felé halad, ami pozitív fejlõdés” – mondta a török miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan pénteken Isztanbulban, kormánya kezdeti nyugtalanságára reagálva. Egy diplomata forrás pedig így fogalmazott: „kiderült, hogy Párizs elsõsorban politikai ambíciót helyezi elõtérbe”.
Nem egészen világos még, hogy Törökország vajon csatlakozni fog e ilyen csoportosuláshoz, de egy török diplomata szerint idõnként hasznosak ezek a mechanizmusok – mint Koszovó esetében – és hozzátette, hogy Ankara megbecsüli a helyzetet, ha részvételre invitálják. Mindenesetre úgy fest, hogy a március 19-ei párizsi líbiai csúcsról távol maradó Törökország jelen lesz a keddi, líbiai helyzetet taglaló londoni csúcstalálkozón.

Forrás: Link