Megtévesztõ, pontatlan és több helyen nem felel meg a valóságnak a magyar kormány által Brüsszelbe küldött fordítás a készülõ Alaptörvényrõl és annak vitairatáról - állítják civil szervezetek. Az ügyben az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért fordult a nyilvánossághoz. A magyar alkotmányozásról egyébként kedden tartanak meghallgatást Brüsszelben.

A civil szervezetek szerint a vitairatban az áll, hogy a kormányfõ a választási kampányban egyértelmûvé tette, hogy kétharmados hatalom birtokában alkotmányozni kíván. Ez az állítás egyszerûen cáfolható a választási program alapján, amely egyetlen utalást sem tartalmaz alkotmányozási szándékra - áll a szervezetek közös közleményében.

Szerintük megtévesztõ a vitairat azon állítása is, hogy az Alaptörvény koncepcióját a 2010. június 28-án felállított Alkotmány-elõkészítõ bizottság készítette el, hiszen a bizottság által elkészített alkotmánykoncepció az országgyûlés március 9-i határozata szerint csupán iránymutatásul szolgál a további alkotmányozó munkában, annak semmiféle normatív ereje nincs. Vagyis az Alaptörvény tervezete nem e koncepció alapján készült el.

Nem igaz a vitairat azon állítása, hogy tíz hónapja tartalmas vita zajlik az alkotmány tartalmi kérdéseirõl. Valójában az Alaptörvény tervezete csak március 14-én lett nyilvános, és a parlamenti vita pedig mindössze kilenc napig tart.

Ezen felül a vitairatban csúsztatás a széles körû szakmai vitára történõ utalás, de nem fedi a valóságot a vitairat azon állítása sem, hogy az új Alaptörvényrõl "nemzeti konzultáció" folyt. A feltett kérdések egy része ugyanis csak távoli összefüggésben áll az alkotmányozással, más részükben pedig populista követelések köszönnek vissza - állítják a jogvédõk.

A civileknek több kifogásuk van a Brüsszelbe küldött fordítás kapcsán is. Szerintük a fordítás nem tartalmazza az Alaptörvény karakterét meghatározó Nemzeti hitvallást. Nem derül ki belõle, hogy az Alaptörvény nem ismeri el az 1989 októberében elfogadott Alkotmány jogfolytonosságát, és ezzel megtagadja az annak alapján az elmúlt húsz évben kialakult alkotmánybírósági gyakorlatot is. A fordítás nem tartalmazza a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkalmazásának lehetõségét, amely olyan szankció, amelyet az Európa Tanács illetékes testülete az Európa Tanács elvárásaival összeegyeztethetetlennek tekint. A fordítás szerint a Magyarországon lakóhellyel rendelkezõk rendelkeznének választójoggal, amelynek a valós szöveg tételesen ellentmond. A fordítás szerint az Alkotmánybíróságnak rendes bírói indítvány alapján van hatásköre a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok alkotmányossági kontrolljára. Valójában a szöveg ezt a lehetõséget kizárja.

A civil szervezetek eljuttatták a legfontosabb hibák jegyzékét az Európai Parlament frakcióvezetõinek és az Európa Tanács fõtitkárának is.

Forrás: Link