Orbán Viktor az új alkotmány vitája közben azt állította, hogy már az országgyûlési választások második fordulója elõtt közölte a Fidesz: kellõ felhatalmazás birtokában alkotmányozni fognak. A Hírszerzõ ennek nem találta nyomát.
Újra felmerült a kérdés hétfõn a parlamentben, hogy vajon felhatalmazták-e a választók a Fideszt egy új alkotmány elkészítésére. Schiffer András azzal vádolta a kormányfõt, hogy a sokat emlegetett felhatalmazással szemben a választók tavaly, a választásokkor sem a Fidesz alkotmányozási terveirõl, sem a gazdaságpolitikájáról nem tudtak semmit.

Orbán Viktor erre azt válaszolta, pártja az országgyûlési választások két fordulója között világossá tette: a képviselõi helyek kétharmadának megszerzése esetén új alkotmány írására használják majd ezt a felhatalmazást.
"Mindig meglepõdöm azon, hogy - bár látszólag ugyanannak az eseménynek vagyunk részei - mégis mindenre teljesen különbözõ módon emlékezünk. Itt van például ez a hozzászólás, amit Schiffer képviselõtársamtól hallhattam; mintha egy másik országban élte volna le a választás elsõ és második fordulója közti idõszakot. Õ azt mondja, nem is hallott arról, hogy a Fidesz alkotmányozni akarna; én semmi másról nem hallottam, mint arról, hogy megvádoltak bennünket a szocialisták azzal, hogy alkotmányozni akarnánk; pedig azt mondtuk, hogy ha lesz fölhatalmazás, akkor fogunk is alkotmányozni. Ezt mindenki pontosan tudta, amikor a második fordulóra elment. És én azért is érzem nagyon erõsnek a kormánytöbbség felhatalmazását, mert a választók annak tudatában adtak kétharmados - nem az elsõ fordulóban, az elsõ fordulóban nem volt kétharmados többség - többséget nekünk, hogy az alkotmányozás volt a két forduló között a kiemelt téma. Mikor, ha nem most élnénk ezzel a felhatalmazással, tisztelt képviselõtársaim?" - mondta a miniszterelnök a hétfõi parlamenti viszontválaszában.

Új alkotmányról nem volt szó
Csakhogy a Hírszerzõ nyomát sem találta olyan fideszes ígéretnek, mely szerint a párt új alkotmányt szeretne írni. A Hírszerzõ átnézte a választás két fordulója között (2010. április 11-25.) között megjelent hetilapokat és országos napilapokat, valamint a biztonság kedvéért a Fidesz honlapjának hírarchívumát is. A választásokon végül gyõztes pártszövetség vezetõjének kijelentését alátámasztó hírt nem találtunk, a leendõ kétharmados beavatkozások mérsékelt voltára való ígéreteket viszont igen.
Az akkori újságcikkek szerint a kétharmados felhatalmazás igényét a jobboldali párt vezetõi néhány kétharmados törvény korrekciójával, a gazdasági fellendülés és az elszámoltatás szükségességével, a közbiztonság helyreállításával próbálták indokolni, bár az nem derült ki, hogy pontosan milyen intézkedésekrõl is lehet szó.
A Magyar Távirati Iroda a választások második fordulójának napján készített gyûjtést a párt prominenseinek kijelentései alapján várható, kétharmados többséget igénylõ törvényhozási tervekrõl. Idézik Kövér László egy héttel korábbi kijelentését, amely szerint kevés olyan kétharmados törvény van, amelyet okvetlenül módosítani szeretne kormányon a Fidesz, ezek közé tartozik a választójogi törvény, az önkormányzati törvény, a médiatörvény, valamint a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését rendezõ jogszabály-módosítás. Kövér akkor még hozzátette, ezeken kívül azonban olyan nagyon fontos, kétharmados tárgykörbe tartozó kérdés szinte nincs is, mert "nem ezen fog múlni".

Orbán Viktor a Fidesz 2010-es tavaszi kampányzáróján
Az összeállítás szerint a Fidesz vezetõinek nyilatkozatai alapján ez a kör bõvülhet például a képviselõk mentelmi jogát szabályozó törvénnyel és kétharmados többség kell ahhoz is, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat összevonják. Illetve a jelen lévõ képviselõk kétharmadával módosítható a médiatörvény is. Új alkotmányról szó sincs, ahogy a jobboldali Heti Válasz április 22-i gyûjtésében sem, ahol a "legfontosabb" kétharmados ügyek között mindössze ennyi található az alaptörvényrõl: "Új bevezetõt kaphat az Alkotmány, megszûnhet végre ideiglenes jellege".

Miért kell a Fidesznek a kétharmad?
Orbán Viktor: "Erre a kérdésre két dimenzióban szeretnék válaszolni. Az elsõ dimenzió a nemzeti akarat és a nemzeti közösségi erõ létezésébe vetett hitünk kérdése. Hogy létrejöhet valami, amit racionálisan, hideg fejjel csaknem mindenki lehetetlennek tartott, hogy a nemzeti egységnek van modern formája, ami megjelenhet a viaskodó többpártrendszer körülményei között is, hogy lehet olyan pillanat, amikor egy nemzet elsöprõ egységben tud állást foglalni. És itt nem a tételes kétharmad az érdekes, ez a lelki dimenzió a három harmadról, az egybehangzó, vagy csaknem egybehangzó nemzeti akarat megszületésérõl szól."
"A másik dimenzió viszont mindenki által megragadható és elfogadható. A kilábalás sebességérõl és költségeirõl van szó. Vannak olyan ügyek, amelyek gyors rendezéséhez, a már elviselhetetlen konfliktusok felszámolásához igenis kell a minél nagyobb, a kétharmadon is túllendülõ többség. Gondoljuk el azt, hogy a közrend megteremtése érdekében, tiszteletben tartva a polgári szabadságjogokat, de módosítanunk kell a rendõrségrõl szóló törvényt. Kétharmad nélkül jó egy évet is eltölthet a parlament a vitával, hogy pontosan hogyan is módosítsunk, ha egyáltalán sikerrel járunk végül, mert e tekintetben nincsenek illúzióim a leendõ ellenzék hozzáállásával kapcsolatban."
(Magyar Nemzet, április 23.)

Schmitt Pál, aki akkor a Fidesz országos listájának második helyén állt, egyenesen azt mondta 21-én, Szegeden: ha teljes lesz a párt felhatalmazása, "teljes lesz az alázat és a felelõsség is". Sõt, "nem azért kérjük a teljes felhatalmazást, hogy az alkotmányhoz keményen hozzányúljunk".
Orbán Viktor az alkotmányozásról elõször a második fordulót követõ nemzetközi sajtótájékoztatóján beszélt. A miniszterelnök-jelölt akkor azt mondta, "a Fidesz fejében a gazdaság és a közbiztonság helyreállítása élvez elsõbbséget", az esetleges alkotmányozás csak ez után következhet. Minden alkotmányos változás "az együttmûködés rendszeréhez méltó módszerekkel" léphet csak életbe.

Forrás: Link