2010 utolsó negyedévében a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tõkemérleg együttes egyenlege) 875 millió euró volt. A szezonális hatások kiszûrésével a finanszírozási képesség igen magas, a GDP 4,1%-a volt. 2010-ben a reálgazdasági mérleg többlete továbbra is magasabb, mint a jövedelemmérleg hiánya. Az áruforgalomban az exportbevételek 2009 elejétõl, az importkiadások 2009 második félévétõl szezonálisan igazítva rendre meghaladták az elõzõ negyedéves szintet.

A folyó fizetési mérleg többlete a szezonálisan kiigazított adatok alapján a negyedik negyedévben 534 millió euró lett. Szezonálisan igazítva az export és az import szintje, továbbá az áruforgalmi egyenleg kiigazított értéke (1243 millió euró) is meghaladta az elõzõ negyedévi értékeket.

A szolgáltatások bevételi többlete a negyedik negyedévben a szezonális hatásokat kiszûrve 572 millió euró volt, a többlet nagyságrendileg megegyezik az elõzõ három negyedév többleteinek szintjével. A szolgáltatásokon belül a szezonális hatásoktól megtisztított idegenforgalmi bevételek (1021 millió euró) és kiadások (568 millió euró) is, valamint az egyéb szolgáltatások bevételei (2598 millió euró) és kiadásai (2445 millió euró) is az elõzõ negyedévek szintjén maradtak.

A szezonális hatásoktól megtisztított jövedelmek egyenlege -1405 millió euró volt, a hiány mértéke tovább nõtt a negyedik negyedévben is. A fizetésimérleg-statisztikában a közvetlen tõkebefektetéseken belül az újrabefektetett jövedelem a vállalati éves kérdõívek 2011. szeptemberi feldolgozásáig továbbra is becsült adat marad.

Az EU-val kapcsolatos eredményszemléletû adatokat tekintve szezonális kiigazítás nélkül a folyó transzferek bevételi többlete 258 millió euró, míg a tõketranszferként elszámolt tranzakciók bevételi többlete közel 849 millió euró volt. Az EU folyó-és tõketranszfereket együttesen igazítja az MNB, a negyedik negyedéves kiigazított érték 934 millió euró.

A közvetlen tõkebefektetéseken belül a negyedik negyedévben a magyarok külföldi közvetlen tõkebefektetés tranzakcióinak egyenlege 217 millió euró, a külföldiek magyarországi közvetlen tõkebefektetés forgalmának egyenlege pedig 1340 millió euró befektetésnövekedést mutatott. A magyarok közvetlen külföldi tõkebefektetéseinél a 217 millió euró nettó forráskiáramlás (befektetésnövekedés) 843 millió eurós részvénybefektetés és 229 millió euró jövedelem újrabefektetés növekedésként (forráskiáramlás), valamint 855 millió euró nettó egyéb tõkebeáramlás (nettóadósság-növekedés) egyenlegeként állt elõ. A külföldiek magyarországi közvetlen tõkebefektetéseinél a 1340 millió euró nettó forrásbeáramlás mögött a külföldiek nettó 557 millió eurós részvény és egyéb részesedés növekedése, a külföldi tulajdonosokra jutó 863 millió euró újrabefektetett jövedelem és az egyéb tõkemozgások -80 millió eurós egyenlege áll.

A portfólió befektetéseknél a 150 millió eurós követelésnövekedésbõl 107 millió euró volt a részvénybefektetések és 35 millió euró a kötvények miatti növekedés. A tartozások 538 millió euróval csökkentek. A legnagyobb tartozáscsökkenés a pénzpiaci eszközöknél következett be (642 millió euró). A részvény és egyéb részesedések tartozás növekedése 43 millió euró, a kötvényeké 61 millió euró volt. Az egyéb befektetések egyenlege 700 millió euró forráskihelyezést mutat. A rövid követeléseknél 665 millió euró a követelések növekedése, a hosszú lejáratú követelések pedig 551 millió euróval csökkentek. A rövid tartozások növekedése 768 millió euró, a hosszú távú forráskihelyezés a negyedik negyedévben 1354 millió euró volt.

Örvendetes hír, hogy ezúttal a fizetési mérleg statisztika kivételesen nem tartalmazott óriási mértékû revíziót. 2010 elsõ három negyedévében a pénzügyi mérleg egyenlege 279 millió euróval csökkent a felülvizsgálatok hatására, 2009-ben pedig a folyó mérleg egyenlegének 761 millió eurós javítása érdemel említést.

Forrás: Link