Májusra már biztosan nem nyílnak meg a tavalyra ígért élelmiszer-ipari fejlesztési források, mivel a szaktárca legújabban novemberre tolta ki a pályázatok indítását. A késleltetés komoly gondokat okoz a kulcsfontosságú ágazatban, ahol tíz év alatt már így is 20 százalékkal csökkent a termelés. De nemcsak ezzel van baj. Az élelmiszer-feldolgozók szerint már nincs is keret.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) az élelmiszer-ipari cégektõl értesült arról, hogy a tavalyra, majd idén májusra élelmiszer-ipari fejlesztésekre ígért pályázatok kiírása tovább csúszik, s talán csak novemberre várható. Az ügyvezetõ igazgató, Folláth Györgyné egyébként abban sem bízik, hogy novemberre kijöhet a pályázat, mert szerinte nem fognak rá keretet találni.

Az fn.hu-nak azt is elmondta, hogy a tavalyi, élelmiszer-feldolgozási fejlesztésekre kiírt pályázatok egy részét forráshiány miatt elutasították, elméletileg azóta is keresik hozzá a pluszpénzeket. Addig akiknek a pályázata pozitív elbírálást kapott (de kimaradtak), csak akkor kerülhetnek be, ha egy másik nyertes cég visszamondja a pályázatát.

Életbevágó lenne
Folláth Györgynét arról kérdezte az fn.hu, vajon mennyire nélkülözhetetlen az élelmiszer-feldolgozó cégeknek, hogy pályázati forrást kapjanak a fejlesztéseikhez. Az igazgató úgy fogalmazott, hogy versenyképességük megõrzéséhez feltétlenül kellenének a támogatások. A korszerû, az élelmiszer-biztonsági elõírásoknak is megfelelõ termékek elõállításához technológiai fejlesztésekre van szükség, vagyis beruházásokra, ezekhez pedig pénz kell.

Márpedig a szektor így is nagyon magas hitelállománnyal kénytelen megfinanszírozni a mûködését, mert van, hogy a termékek egy-két-négy évszaknyi tárolás után eladhatóak csak igazán (amikor nincs pl. friss zöldség). Vagyis a cégek egy részénél rengeteg megy el a készletfinanszírozásra, így beruházásra már nemigen marad.
mennyit kapott a pályázatokból az élelmiszeripar?

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból az élelmiszeripar ez idáig mintegy 47 milliárd forint támogatáshoz jutott, ami alig éri el az összes támogatási forrás 8 százalékát (a 2007-2013 évekre az agrárium több mint 600 milliárd forint EU-s beruházási támogatáshoz juthat) (ÉFOSZ)

Van-e még pénz?
AZ ÉFOSZ nagyon fontosnak tartaná, hogy mihamarabb elinduljanak a pályázatok. Ám információik szerint az erre szolgáló keret (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ÚMVP) gyakorlatilag kimerült. A Vidékfejlesztési Minisztériumnál ilyet ugyan nem mondtak, de azt igen, hogy bár az idevágó rendeletben május szerepelt, a „források elosztása miatt” tervezik csak a II. félévre az élelmiszer-ipari beruházások jogcím kihirdetését. Amikor azt firtattuk, ez várható-e novemberre, úgy válaszoltak: remélik, hogy ezt a határidõt képesek lesznek tartani.

Folláth Györgyné szerint a magyar gazdaságnak a feldolgozóipar fejlesztése, így az élelmiszeriparé is alapvetõ fontosságú, mind a foglalkoztatottság, mind versenyképességük növelése miatt. Emellett a magyar élelmiszeripar gazdasági teljesítményének javulása nélkül a hazai mezõgazdaság sem lehet tartósan sikeres – szögezte le.

Mi a legnagyobb gond?
Az a legnagyobb gond az élelmiszer-ipari pályázatoknál, hogy a források nagy része a mezõgazdaságba megy – jelentette ki az ÉFOSZ ügyvezetõ igazgatója. Kétségtelen, hogy a mezõgazdaságnak szüksége van a fejlesztésekre, de feldolgozóipar nélkül a mezõgazdaság sem lehet versenyképes – tette hozzá. A mezõgazdasági termékek 70 százalékát ugyanis a feldolgozók vásárolják meg.

Véleménye szerint minden ország arra törekszik, hogy minél nagyobb hozzáadott értékû terméket exportáljon. Az összes magyar agrárgazdasági exportból például mintegy 64,5 százalékot tesz ki a feldolgozott termékek aránya, ugyanez az EU-tagországok átlagában bõven 80 százalék felett van, Ausztriában például 88,8 százalék, Csehországban 81,6 százalék az arány. Nem az a cél, hogy lábon hajtsuk ki az állatot, hanem hogy feldolgozzuk, eladhatóvá tegyük, és minél több embernek adjunk közben munkát – foglalta össze gyakorlatiasan a lényeget.

az élelmiszeripar helyzetérõl
2000 óta az élelmiszer-ipari termelés volumene 20 százalékkal, a belföldi értékesítés mennyisége 25 százalékkal csökkent, a foglalkoztatottak száma pedig szintén 25 százalékkal lett kevesebb. Iparági szinten az ágazat évek óta veszteséges (minimális eredmény csak 2009-ben volt), a beruházások értéke folyamatosan csökkent, az élelmiszeripar súlyosan eladósodott. Ezek után a beruházási támogatások elmaradása, késleltetése komoly gondokat okoz. (ÉFOSZ)

Mit lehet tudni a novemberi pályázatról?
Hasonló pályázat korábban is létezett (a mezõgazdasági termékek értéknöveléséhez) az élelmiszer-ipari fejlesztések támogatására, s nagyon népszerû volt: a támogatási igények rendszeresen túllépték a forráskeretet. Ezt a pályázatot módosítják az új Széchenyi Terv prioritásait figyelembe véve. A minisztérium ígérete szerint egyszerûbbek, közérthetõbbek lesznek a kiírások, mint korábban. Novemberben a mezõgazdasági termékek elsõdleges feldolgozását végzõ vállalkozások pályázhatnak majd, (hús-, baromfi-, tej-, zöldség-gyümölcs-, konzerv-, növényi olaj-, takarmányipari feldolgozások), építési és technológiai beruházásokat fognak támogatni

Azoknak a másodlagos feldolgozást végzõ vagy uniós piacszabályozás alá esõ vállalkozásoknak, melyek az elõzõekben felsorolt pályázat területén kívül esnek (például száraztészta-készítés, pékségek, cukrászatok, pálinkafõzés stb.) az új Széchenyi Terv ad pályázati lehetõséget (lásd keretes).

közvetett forrás azért van
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) is érdeklõdtünk. Kiderült, hogy a Gazdasági Operatív Program (GOP) és a Regionális Operatív Program (ROP) pályázataiban élelmiszer-ipari beruházásokra vonatkozó célkonstrukció nincs. De közvetett lehetõség azért van.
A ROP-ban attól függ az esély, hogy milyen célra pályázik az élelmiszer-ipari tevékenységet folytató vállalkozás, megfelel-e a kiírások iparági szûkítésének (TEAOR szám szerint felsorolják a pályázatokban azokat a tevékenységeket, amelyek nem támogathatóak) és egyéb feltételeknek.
A GOP-ban az élelmiszeripar önmagában nincs kizárva a jelenleg futó kiírásokból. Csak azokat a cégeket zárják ki (GOP-KMOP Részletes Pályázati Útmutató B.2.1.), melyek nettó árbevétele több mint 50 százalékban mezõgazdasági termelésbõl adódik. Elméletileg tehát az az élelmiszer-feldolgozó cég, amelynek nincs vagy 50 százaléknál kevesebb a mezõgazdasági termelése, itt pályázhat.

Az ÚMVP-nél más pályázati forrás azért nem lesz, mert a minisztérium tájékoztatása szerint az elõzõ kormány elköltötte a hétéves ciklusra biztosított 1370 milliárd forint 80 százalékát.

Forrás: Link