Bejelentkezés
A Fenyõ-gyilkosság új fejezete
Sajtóértesülések szerint egyezik a tett helyszínén hagyott sapkában talált hajszál és Jozef Rohác DNS-mintája. Az ügyben Rohác az elsõ nem albán származású gyanúsított. A felbujtó személyét továbbra is homály fedi. Rendõrségi forrás szerint az elkövetõk napok óta a megfelelõ pillanatot várták.
A tizenhárom éve meggyilkolt médiamágnás, Fenyõ János halála óta szinte évente szóltak a hírek, sõt hivatalos bejelentések is a nyomozás kulcsfontosságú fordulatairól. 2005-ben Garamvölgyi László, az ORFK akkori kommunikációs igazgatója úgy nyilatkozott, komoly bizonyítékok utalnak a gyilkos személyére és a felbujtót is ismerik, csak „a bizonyítás kissé problémás”. Az RTL hírei szerint most Jozef Rohác szlovák állampolgár DNS-mintáival egyezik a Fenyõ-gyilkosság helyszínétõl nem messze, a tettes által eldobott sapkában található hajszál. A rendõrség szerint nem teljesen pontosak a hírek.
Ellenségbõl nem volt hiány
Fenyõ János élete a rendszerváltás utáni gyors meggazdagodások, politikai és gazdasági játszmák, halála pedig az elsõ szabad évtized fegyveres leszámolásainak mintapéldája volt. Az utókor az életébõl leginkább a befolyásos politikusokkal és üzletemberekkel közös fotóira, valamint hatalmas, környezetvédelmi területen épült villájára emlékezik. Az üzletember fotósként kezdte pályafutását, késõbb az Egyesült Államokba utazott, hazaérve pedig belevetette magát a videokazetta-árusítás és -kölcsönzés világába. Amikor a problémás szerzõi jogok miatt több külföldi forgalmazó is beperelte, végül felhagyott az üzlettel, tapasztalatait és tõkéjét ezután a média világában kamatoztatta népszerû sajtótermékek felvásárlásával.
A politikai és gazdasági életben ûzött tevékenysége során számos ellenséget szerzett. 1997-ben pedig kezdett elpártolni addigi politikai pártfogóitól és a jobboldal felé tapogatózni. Állítólag a halálában is szerepet játszott, hogy kiadták rá a vadászengedélyt.
A kellõ pillanatra vártak
1998. február 11-én délután fél 6-kor egy régebbi típusú Mitshubishi Galant állt meg Fenyõ János autója mögött a Margit körúton a Margit utcai keresztezõdésnél. A szemtanúk szerint egy férfi szállt ki az autó anyósülésérõl és a médiamogul Mercedeséhez érve egy Agram-2000 típusú gépfegyverbõl körülbelül 20-25 lövést adott le a kocsiban ülõ Fenyõre, aki azonnal belehalt sérüléseibe.
A délutáni idõpont (bár korán sötétedett) és a forgalmas helyszín miatt viszonylag sok szemtanú látta a gyilkosságot, a rendõrök pedig azt is végig tudták követni, hogy az elkövetõ hol dobta el a parókáját és hol szállt be az õt menekítõ kocsiba.
Lapunk rendõrségi körökbõl úgy értesült, hogy a nyomozás során felderítették, a kivégzés elõtti napokban már figyelték a gyilkosok Fenyõ mozgását, hogy bármelyik – arra alkalmas pillanatban – lecsaphassanak.
Forrás: Link
A tizenhárom éve meggyilkolt médiamágnás, Fenyõ János halála óta szinte évente szóltak a hírek, sõt hivatalos bejelentések is a nyomozás kulcsfontosságú fordulatairól. 2005-ben Garamvölgyi László, az ORFK akkori kommunikációs igazgatója úgy nyilatkozott, komoly bizonyítékok utalnak a gyilkos személyére és a felbujtót is ismerik, csak „a bizonyítás kissé problémás”. Az RTL hírei szerint most Jozef Rohác szlovák állampolgár DNS-mintáival egyezik a Fenyõ-gyilkosság helyszínétõl nem messze, a tettes által eldobott sapkában található hajszál. A rendõrség szerint nem teljesen pontosak a hírek.
Ellenségbõl nem volt hiány
Fenyõ János élete a rendszerváltás utáni gyors meggazdagodások, politikai és gazdasági játszmák, halála pedig az elsõ szabad évtized fegyveres leszámolásainak mintapéldája volt. Az utókor az életébõl leginkább a befolyásos politikusokkal és üzletemberekkel közös fotóira, valamint hatalmas, környezetvédelmi területen épült villájára emlékezik. Az üzletember fotósként kezdte pályafutását, késõbb az Egyesült Államokba utazott, hazaérve pedig belevetette magát a videokazetta-árusítás és -kölcsönzés világába. Amikor a problémás szerzõi jogok miatt több külföldi forgalmazó is beperelte, végül felhagyott az üzlettel, tapasztalatait és tõkéjét ezután a média világában kamatoztatta népszerû sajtótermékek felvásárlásával.
A politikai és gazdasági életben ûzött tevékenysége során számos ellenséget szerzett. 1997-ben pedig kezdett elpártolni addigi politikai pártfogóitól és a jobboldal felé tapogatózni. Állítólag a halálában is szerepet játszott, hogy kiadták rá a vadászengedélyt.
A kellõ pillanatra vártak
1998. február 11-én délután fél 6-kor egy régebbi típusú Mitshubishi Galant állt meg Fenyõ János autója mögött a Margit körúton a Margit utcai keresztezõdésnél. A szemtanúk szerint egy férfi szállt ki az autó anyósülésérõl és a médiamogul Mercedeséhez érve egy Agram-2000 típusú gépfegyverbõl körülbelül 20-25 lövést adott le a kocsiban ülõ Fenyõre, aki azonnal belehalt sérüléseibe.
A délutáni idõpont (bár korán sötétedett) és a forgalmas helyszín miatt viszonylag sok szemtanú látta a gyilkosságot, a rendõrök pedig azt is végig tudták követni, hogy az elkövetõ hol dobta el a parókáját és hol szállt be az õt menekítõ kocsiba.
Lapunk rendõrségi körökbõl úgy értesült, hogy a nyomozás során felderítették, a kivégzés elõtti napokban már figyelték a gyilkosok Fenyõ mozgását, hogy bármelyik – arra alkalmas pillanatban – lecsaphassanak.
Forrás: Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. April 01. 14:39:23
- 2011. April 01. 18:21:45
- 2011. April 01. 18:28:42