A Fidesz–KDNP az új alkotmányba foglalná, hogy a bûnözõkkel szemben minden kinek joga van a rendõrségi erõn túli önvédelemhez. Ez azért érdekes, mert ellenzékben épp azt hangoztatták, hogy az államot azért hozták létre, hogy az emberek ne magukat védjék meg. Orbán Viktor, ahogy azt kifejtette, „nem esne át e tekintetben a ló túloldalára”, vagyis nem valószínû, hogy az alkotmánymódosítás utáni Btk.-szabályozás együtt járna a fegyvertartás liberalizációjával. De akkor mire gondolnak?

Az alkotmányjogász szerint az alkotmánymódosításnak valójában nincs konkrét tartalma, a célja sokkal inkább a szavazatszerzés.
Alkotmányos jogot adnának a vagyonunk, magunk és hozzátartozónk épségének megõrzésére

Ha valakinek a tulajdonát támadás éri, joga van annak elhárítására, ezért a Fidesz pontosítaná, sõt az új alaptörvénybe foglalná az önvédelem szabályait. A kormányfõ kijelentette: az alkotmány lehetõséget ad majd arra, hogy az emberek a bûnözõkkel szemben „a rendõrségi erõn túl önvédelmet is gyakorolhassanak”. A fegyvertartás szabályainak liberalizálására viszont a kormánypárt szerint nincs feltétlenül szükség, Orbán Viktor miniszterelnök is azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy a maga részérõl nem esne át a ló túloldalára. A miniszterelnöki szóvivõ ezzel kapcsolatban csak azt mondta, hogy az alaptörvény e passzusával kapcsolatos Btk.-módosítás nagyon komoly munka lesz, a ma hatályos rendelkezéseket az év végéig felülvizsgálják.
A kérdés csak az, hogy mit tudnak e tekintetben szigorítani. A jogos önvédelemre vonatkozó szabályokat ugyanis már a Bajnai-kormány idején módosították, mert a korábbi Btk. szerint azt is büntetés fenyegette, akit megtámadtak, ám túllépte a jogos védelem határait. Vagyis: ha valakire csupán ököllel támadtak, az a védekezéshez nem vehetett igénybe emberi élet kioltására alkalmas eszközt, ami nemcsak lõfegyver, hanem kés vagy akár egy sörösüveg is lehet. Ez az arányossági követelmény azonban ma már nem érvényes – ha valaki ijedtében vagy más méltányolható okból a jogos védelem határait túllépi, már nem büntethetõ.
A korábbi bírói gyakorlat szerint bizonyos esetekben ki kellett térni a támadás elõl. Ha tehát hozzátartozó, elmebeteg, ittas vagy bódult állapotban levõ személy rontott rá valakire, a Legfelsõbb Bíróság egy irányelve szerint a konfliktust mindenképpen kerülni kellett. Tehát el kellett szaladni. A törvénymódosítás elfogadása óta ilyen kitérési kötelezettség sincs. A 2009 óta hatályos Btk. ugyanakkor kimondja: az sem büntethetõ, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelõzése érdekében olyan technikai eszközöket telepít, amelyek a jogtalan támadó sérülését okozhatják. Az ilyen berendezések azonban nem lehetnek alkalmasak az emberi élet kioltására, emellett mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy vétlen személyek testi épségét ne veszélyeztessék.

A kertet határoló drótkerítés hálózati feszültség alá helyezése így továbbra is tilos, de a nem halálos áramütést okozó villanypásztor, esetleg a jogtalan behatolás esetén mûködésbe lépõ fényvagy füstgránát telepítése már nem. Egyetlen feltétel: a védekezést célzó technikai eszközökre megfelelõen fel kell hívni a figyelmet. Igaz, az már a tulajdonos felelõssége, hogy miként elõzi meg olyan vétlen személyek – például gyermekek – sérülését, akik nem képesek a védett terület határán elhelyezett figyelmeztetõ feliratok vagy piktogramok értelmezésére. A Bajnai-féle törvénymódosítás sem jelent tehát tökéletes megoldást.

Támad? Védi magát?
Népszabadság - Móricz Simon
Olyannyira nem, hogy Kontrát Károly jelenlegi belügyi államtitkár akkor kijelentette, hogy a megtámadott állampolgárokat a rendõrségnek kell megvédenie. Hasonlóképpen vélekedett Répássy Róbert mostani igazságügyi államtitkár, aki a törvénytervezet parlamenti vitája során azt hangoztatta: „Az államot azért hozták létre, hogy az emberek ne magukat védjék meg, hanem az államra ruházzák át azt a büntetõ hatalmat, amellyel az meg tudja õket védeni, mert az állam ebben a tekintetben erõsebb, mint az Állampolgár.” Azt is hozzátette, hogy „az a gondolkodás, amely azt sugallja, hogy védd meg magad, sajnos azt is sugallja, hogy védd meg magad, mert én úgyse foglak megvédeni – ezt mondja az állam”.
„Miért nem azon gondolkodik a Tisztelt Ház, hogy hogyan fogja megvédeni például a kistelepüléseken és a tanyákon élõ embereket? Nyilvánvalóan nem a büntetõjog, hanem a közbiztonság szavatolásának más eszközeivel, például a rendõrõrsprogrammal lehet ezt legalábbis segíteni”, nyilatkozta akkor Répássy.
Mára viszont nyilván alaposan megváltozott a koncepció, hiszen maga a miniszterelnök jelentette ki: a polgárok joga, hogy „a rendõrségi erõn túl önvédelmet is gyakorolhassanak”. Igaz, a részletekkel adós maradt.
–Az önvédelem jogát egyetlen országban sem emelték alkotmányos rangra, annak cizellált részletszabályait mindenütt a polgári és a büntetõjog tartalmazza, figyelemmel arra is, hogy az önkénynek semmilyen módon ne adjanak menlevelet. Veszélyes útra téved, aki errõl másként gondolkodik – véli Szikinger István alkotmányjogász –, mert teret enged azoknak, akik azt követelik, hogy „hadd puffantsam már le azt, aki behatol a birtokomra”, s ezzel a hosszú évek alatt kialakult határok mozdulhatnak el. Az állam erõszak-monopóliuma nem azonos a védelemhez való joggal, hiszen senkitõl nem lehet elvitatni azt a lehetõséget, hogy saját vagyonát megóvja – hangsúlyozza az alkotmányjogász. Ha azonban ez utóbbit az alkotmányban is fontosnak tartják megjeleníteni, az annak beismerése lehet – véli –, hogy a rendõrségtõl nem várható el többé, hogy megõrizze a közbiztonságot. Ez szerinte azért is furcsa, mert kormánypárti politikusok folyamatosan hangoztatják, hogy ez kizárólag a rendõrség feladata lehet.
Más forrásaink szerint a hatalom az önvédelemmel kapcsolatos új rendelkezéssel „az õsi ösztönökre” alapozva próbálja megõrizni támogatottságát, megfeledkezve arról, hogy ezzel anarchikus viszonyokat teremthet. Ráadásul abba sem gondolt bele senki, hogy az önvédelem jogának alkotmányos rangra emelése esetén nehezen tagadható meg a védelem szintjének valós emelése, ami akár a fegyverviselés szabályainak liberalizálásához vezethetne. Szikinger szerint azonban ez a javaslatból nem vezethetõ le, s nyilván a kormány sem akarja. Vagyis: tulajdonképpen nem adnak semmit – a cél csupán a szavazatszerzés.
Egy alkotmányban az önvédelem jogának azért sincs helye, mert az alaptörvény feladata az állam és a polgárai közötti kapcsolat szabályozása – emelik ki forrásaink. Vagyis: az alkotmány elsõsorban a hatalom önkorlátozásáról szóló dokumentum, amelynek nem feladata az egyes emberek közötti jogviszonyok leírása. Most ezt a logikát veszik semmibe, rájátszva a kétségkívül meglevõ félelmekre, amelyeket azonban a bûnözés jelenlegi helyzete nem indokol. Ezt azonban nem magyarázza el senki, s arról sem beszélnek, hogy a biztonságérzetet a munkahely elvesztése miatt érzett szorongás talán még nagyobb mértékben rontja. Inkább elõállnak egy „ajándékkal”: mostantól mindenkinek alkotmányos joga, hogy védje meg magát. Ahogyan tudja.

Pécs a homályban
A kormány eltörölte azt a szigorítást, amelyet a pécsi egyetemi lövöldözés miatt vezetett be tavaly a Bajnai-kormány. A harminc nap múlva életbe lépõ kormányrendelet szerint már nem kell hároméves klubtagság a sportlövõknek ahhoz, hogy fegyvert tarthassanak. Kovács Tibor, a Magyar Sportlövõk Szövetségének fõtitkára a Független Hírügynökségnek azt mondta: a korábbi elhibázott döntés volt, amely visszavetette az egész sportágat. Egy év alatt legalább ezer ember hagyta abba ezt a sportot, ezzel nagy bevételtõl estek el a klubok. Az akkori törvényhozók a pécsi lövöldözés után nem hallgatták meg a szövetség véleményét. A fõtitkár hozzátette: a fegyvertartás és fegyverhasználat szabályait is módosítani kell még a jövõben, ez minden bizonnyal õsszel lesz, amikor megalkotják az egységes fegyvertörvényt.
Szoboszlai villanykerítése

Szoboszlai Barna megrovást kapott
Kocsis Zoltán A napokban megrovással sújtotta a Debreceni Ítélõtábla Szoboszlai Barna kesznyéteni gazdálkodót, aki 2008 nyarán áramot vezetett a kerítésébe, mert ezzel akarta megvédeni a terményeit a tolvajoktól. A férfi nem a kertet határoló kerítést, hanem az attól többméternyi távolságban beljebb levõ drótokat helyezte áram alá, ám ez sem tartotta vissza azt három embert, aki tudott ugyan a védelmi rendszerrõl, ám mindenképpen uborkát akart lopni. Egyiküket halálos áramütés érte, ezért a gazdára elsõ fokon gondatlanságból elkövetett emberölés miatt egy év felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki. A méltányosnak tûnõ verdiktet a táblabíróság még enyhítette is, hiszen nem ítéletet szabott ki, hanem intézkedést alkalmazott, ami csupán a társadalom rosszallását fejezi ki.
A kesztenyéti gazdának követõje is volt. Nem sokkal késõbb egy kisari férfi vezetett áramot a kerítésébe, hogy távol tartsa a tolvajokat a birtokától. Ám a gyanútlan szomszédját ütötte meg az áram, aki nem tudott a „biztonsági intézkedésrõl”, és csak véletlenül ért a dróthoz. Szerencsére kesztyût és gumicsizmát is viselt, így csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A férfi ellen – aki azzal védekezett, hogy többször betörtek hozzá, amíg börtönben volt – emberölési kísérlet gyanúja miatt indult eljárás. Emiatt, illetve azért, mert édesanyját megkéselte, hat év börtönbüntetésre ítélték.
Egy halálos áldozatot is követelõ szegedi tömegverekedés viszont az önvédelem megállapításával, s így felmentéssel zárult. Az eset elõzménye egy pofonokkal kísért kocsmai szóváltás volt, ahonnan egy férfi kereket oldott, ám az ismerõsei utána eredtek.
Õ az utcán talált vasrúddal vaktában csapkodott hátrafelé, és az üldözõk közül – akiknél gázpisztoly, baseballütõ, vipera, szamurájkard és egy székláb is volt –olyan szerencsétlenül talált el valakit, hogy életét vesztette.
A bíróság szerint ugyancsak jogos védelmi helyzetben volt az a kõszegi apa, aki saját fiát verte agyon. A felnõtt gyermek szüleit hosszú idõn keresztül rettegésben tartotta, rendszeresen fenyegette õket és pénzt követelt. A tragédiához az vezetett, hogy a fiú késsel támadt saját édesapjára, aki felkapott egy kuktát, amivel agyba-fõbe verte

Forrás: Link