Bejelentkezés
Külföldieknek áll a zászló
Tessék csak figyelni, mirõl is van szó?
Fejcserék a hazai bankszektorban
Szemlélet- és vezércsere zajlik a hazai kereskedelmi bankoknál. A magyar csúcsbankárokat rendre külföldiek váltják, méghozzá úgy, hogy a kreatívnak és autonómnak ismert helyi vezetõk utódjául afféle rendõri szerepkört betöltõ, elõdjüknél jóval kevésbé kockázatvállaló idegenlégiósok érkeznek. Kérdés, hogy a CIB és a Raiffeisen után az Erste és esetleg más bankok is beállnak-e ebbe a sorba.
Andreas Treichl, az osztrák Erste Group elnök-vezérigazgatója mer nagyokat álmodni, és nem feltétlenül szívbajos akkor sem, ha politikai érdekkonfliktusokról van szó. Amint eldõlt, hogy a magyarországi Erste Bank topvezetõi széke május végével megüresedik, nem kellett sokat várni, hogy izgalmas jelöltnévsor álljon össze. Erõs János volt MFB-vezér, Simor András jelenlegi jegybankelnök, Bajnai Gordon ex-kormányfõ és Farkas Ádám volt felügyeleti elnök is komolyabban szóba került Papp Edit távozó elnök-vezérigazgató lehetséges utódjaként. Ma már úgy tûnik, hogy a felsoroltak egyike sem lesz a magyar leánybank elsõ számú vezetõje, jóllehet úgy tudjuk, az elmúlt hetekben e négyfõs listáról legalább két jelölt felkérését hosszasabban fontolgatta az osztrák bankcsoport vezére.
A Treichl által – állítólag a közös vadászszenvedély okán is – jól ismert Erõs János neve már a Papp Edit távozásának bejelentését követõ napon felbukkant az Erste felsõ köreiben, ám hamarosan a bankon belülrõl és kívülrõl is olyan impulzusok érkeztek a vezérhez, hogy ez a személyi döntés végsõ soron nem lenne szerencsés. A történetet közelrõl figyelõk meglátása szerint Treichl eleinte nagyon erõsen „beleállt” az ötletébe, s úgy tûnt, még akkor is meghozza ezt a döntést, ha sokan támadják. A politikai szempont kifejezetten érdekes lett volna. Miért nevezne ki egy bank a kétharmados Fidesz-kormány idején egy masszívan a baloldalhoz kötött, legalábbis jellemzõen annak kormányzása idején állami posztokat viselõ bankszakembert?
A kérdés logikusnak tûnik, bár akadt olyan beszélgetõpartnerünk, aki arra is rávilágított, hogy Erõs Jánosnak a jobboldalon is bõven vannak barátai. Ezen értelmezés szerint nem véletlen, hogy Erõst mintha a kormányváltás óta sem támadnák, s a nagy elszámoltatási hullám is elkerülte eddig az MFB-t. E logika szerint fontos jobboldali üzleti körök – például a lapunk által korábban bemutatott Simicska Lajos és Nyerges Zsolt (Csányi vagy Simicska – Figyelõ, 2010/34. szám; Az irányító – Figyelõ, 2010/23. szám) – kifejezetten jó viszonyt ápolnak az MFB vezetésérõl a kormányváltást követõen önként lemondó bankárral. Erõs egyébként a Magyar Vívó Szövetség elnöke, és talán információértékû, hogy a szervezet honlapja szerint – az MFB, a Mol és a Magyar Villamos Mûvek mellett – a jobboldali kötõdésûként számon tartott Közgép Zrt. is a szövetség támogatója.
Rejtõ Tibor „öröksége”
Míg a legtöbb banknál nincs igazi preferencia arról, milyen nemzetiségû az elsõ számú vezetõ, akad néhány, ahol konzekvensen külföldi topmenedzsert foglalkoztatnak a magyar érdekeltségnél. Erre példa a Citibank, a Budapest Bank, s több francia bankcsoport, amelyek elsõsorban saját ügyfeleiket követték, vagy csupán presztízsokokból jelentek meg a magyar piacon. Esetükben tehát nem meglepõ, hogy a központból ejtõernyõsöket dobnak le, akik néhány éves rotációban váltják egymást. Mindeközben azonban találunk olyan bankokat is, amelyeknél csak az utóbbi években – de még jóval a válság elõtt – cserélték külföldire az itteni topvezetést. Erre a KBC Csoport a legjobb példa, amely Rejtõ Tibor vezérigazgatóságát és a Kulcsár-botrányt követõen egyszer sem próbálkozott azzal, hogy magyar vezetõt nevezzen ki a K&H Bank élére.
POLITIKAI SZEMPONTOK. Mielõtt azonban elvesznénk Erõs János kapcsolati hálójában, érdemes gyorsan leszögezni, hogy lapunk értesülései szerint ez az ötlet mára lekerült a napirendrõl. Az Erste magyar menedzsmentje erõsen lobbizott e forgatókönyv ellen. Állítólag egy vaskos újságcikk-gyûjtemény is kikerült Bécsbe, alátámasztandó a jelölt negatív magyarországi megítélését. Sõt, forrásaink szerint – informális csatornákon keresztül – még a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is jelezte, hogy nem tartja jó ötletnek ezt a megoldást.
Korántsem volt ekkora a belsõ ellenállás Simor András és Bajnai Gordon neve hallatán.
Forrás: Link
Fejcserék a hazai bankszektorban
Szemlélet- és vezércsere zajlik a hazai kereskedelmi bankoknál. A magyar csúcsbankárokat rendre külföldiek váltják, méghozzá úgy, hogy a kreatívnak és autonómnak ismert helyi vezetõk utódjául afféle rendõri szerepkört betöltõ, elõdjüknél jóval kevésbé kockázatvállaló idegenlégiósok érkeznek. Kérdés, hogy a CIB és a Raiffeisen után az Erste és esetleg más bankok is beállnak-e ebbe a sorba.
Andreas Treichl, az osztrák Erste Group elnök-vezérigazgatója mer nagyokat álmodni, és nem feltétlenül szívbajos akkor sem, ha politikai érdekkonfliktusokról van szó. Amint eldõlt, hogy a magyarországi Erste Bank topvezetõi széke május végével megüresedik, nem kellett sokat várni, hogy izgalmas jelöltnévsor álljon össze. Erõs János volt MFB-vezér, Simor András jelenlegi jegybankelnök, Bajnai Gordon ex-kormányfõ és Farkas Ádám volt felügyeleti elnök is komolyabban szóba került Papp Edit távozó elnök-vezérigazgató lehetséges utódjaként. Ma már úgy tûnik, hogy a felsoroltak egyike sem lesz a magyar leánybank elsõ számú vezetõje, jóllehet úgy tudjuk, az elmúlt hetekben e négyfõs listáról legalább két jelölt felkérését hosszasabban fontolgatta az osztrák bankcsoport vezére.
A Treichl által – állítólag a közös vadászszenvedély okán is – jól ismert Erõs János neve már a Papp Edit távozásának bejelentését követõ napon felbukkant az Erste felsõ köreiben, ám hamarosan a bankon belülrõl és kívülrõl is olyan impulzusok érkeztek a vezérhez, hogy ez a személyi döntés végsõ soron nem lenne szerencsés. A történetet közelrõl figyelõk meglátása szerint Treichl eleinte nagyon erõsen „beleállt” az ötletébe, s úgy tûnt, még akkor is meghozza ezt a döntést, ha sokan támadják. A politikai szempont kifejezetten érdekes lett volna. Miért nevezne ki egy bank a kétharmados Fidesz-kormány idején egy masszívan a baloldalhoz kötött, legalábbis jellemzõen annak kormányzása idején állami posztokat viselõ bankszakembert?
A kérdés logikusnak tûnik, bár akadt olyan beszélgetõpartnerünk, aki arra is rávilágított, hogy Erõs Jánosnak a jobboldalon is bõven vannak barátai. Ezen értelmezés szerint nem véletlen, hogy Erõst mintha a kormányváltás óta sem támadnák, s a nagy elszámoltatási hullám is elkerülte eddig az MFB-t. E logika szerint fontos jobboldali üzleti körök – például a lapunk által korábban bemutatott Simicska Lajos és Nyerges Zsolt (Csányi vagy Simicska – Figyelõ, 2010/34. szám; Az irányító – Figyelõ, 2010/23. szám) – kifejezetten jó viszonyt ápolnak az MFB vezetésérõl a kormányváltást követõen önként lemondó bankárral. Erõs egyébként a Magyar Vívó Szövetség elnöke, és talán információértékû, hogy a szervezet honlapja szerint – az MFB, a Mol és a Magyar Villamos Mûvek mellett – a jobboldali kötõdésûként számon tartott Közgép Zrt. is a szövetség támogatója.
Rejtõ Tibor „öröksége”
Míg a legtöbb banknál nincs igazi preferencia arról, milyen nemzetiségû az elsõ számú vezetõ, akad néhány, ahol konzekvensen külföldi topmenedzsert foglalkoztatnak a magyar érdekeltségnél. Erre példa a Citibank, a Budapest Bank, s több francia bankcsoport, amelyek elsõsorban saját ügyfeleiket követték, vagy csupán presztízsokokból jelentek meg a magyar piacon. Esetükben tehát nem meglepõ, hogy a központból ejtõernyõsöket dobnak le, akik néhány éves rotációban váltják egymást. Mindeközben azonban találunk olyan bankokat is, amelyeknél csak az utóbbi években – de még jóval a válság elõtt – cserélték külföldire az itteni topvezetést. Erre a KBC Csoport a legjobb példa, amely Rejtõ Tibor vezérigazgatóságát és a Kulcsár-botrányt követõen egyszer sem próbálkozott azzal, hogy magyar vezetõt nevezzen ki a K&H Bank élére.
POLITIKAI SZEMPONTOK. Mielõtt azonban elvesznénk Erõs János kapcsolati hálójában, érdemes gyorsan leszögezni, hogy lapunk értesülései szerint ez az ötlet mára lekerült a napirendrõl. Az Erste magyar menedzsmentje erõsen lobbizott e forgatókönyv ellen. Állítólag egy vaskos újságcikk-gyûjtemény is kikerült Bécsbe, alátámasztandó a jelölt negatív magyarországi megítélését. Sõt, forrásaink szerint – informális csatornákon keresztül – még a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is jelezte, hogy nem tartja jó ötletnek ezt a megoldást.
Korántsem volt ekkora a belsõ ellenállás Simor András és Bajnai Gordon neve hallatán.
Forrás: Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Powered by PHP-Fusion copyright © 2002 - 2025 by Nick Jones.
Released as free software without warranties under GNU Affero GPL v3.
Theme designed by Max Toball
Released as free software without warranties under GNU Affero GPL v3.
Theme designed by Max Toball
Az oldalon megjelenö, máshonnan, vagy mások által beküldött írások tartalmával
nem minden esetben értünk (illetve értek) egyet, azok valóságtartalmát nem
tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2012 / Hitvallás
nem minden esetben értünk (illetve értek) egyet, azok valóságtartalmát nem
tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2012 / Hitvallás
- 2011. April 01. 16:25:16
- 2011. April 01. 19:58:23
- 2011. April 02. 08:36:49