Amint ki van rugdalva a zsidó és a cigány orcája alapállásba helyezve, szülései erõsen bekorlátozva, eddigi szaporulata a helyére téve, mingjárt lesz helye a magyar anyák magyar gyermekeinek. Addig rugalmasan fel kell számolni a zsidókat, ennyi a megoldás európai szinten is!
Rugalmasabb családpolitikával lehetne javítani a gyermekvállalási tervek megvalósítását Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népességtudományi kutatóintézetének tudományos titkára szerint.



• A családi pótlék felajánlhatóságát javasolja a Népesedési Kerekasztal

A demográfus az Európai Bizottság által finanszírozott Familyplatform- és Repro-projektek csütörtöki bemutatója kapcsán az MTI-nek elmondta: Magyarországon hasonló változásra lenne szükség, mint Csehországban. A két ország nagyjából hasonló demográfiai mutatókkal rendelkezik, a 90-es években ugyanannyi gyermek született – 90 és 100 ezer között – évente, de 2007 környékén a számok drasztikusan elváltak egymástól, és jelenleg Csehországban növekvõ, míg Magyarországon csökkenõ lélekszámról lehet beszélni – fejtette ki. Mint mondta, a kutatók ma is vitatkoznak ennek okain, de az biztos, hogy a szomszédos államban hasonlóan „bõkezû” a családtámogatási rendszer, mint Magyarországon, viszont sokkal rugalmasabb a szabályozás, így nincs akkora kényszer, mint nálunk.

Közlése szerint Csehországban jelenleg átlagosan 120 ezer gyermek születik egy évben, ami például annak a szemléletnek is köszönhetõ, hogy az emberek kevésbé halogatják a családalapítást. A kutatók várakozása szerint akár javulhatnak is a demográfiai mutatók Magyarországon, mivel az 1975 környékén született, úgynevezett Ratkó-unokák, akik egy népesebb generációhoz tartoznak, most érték el azt a küszöböt, amikor nem tudják már tovább halogatni a gyermekvállalást – folytatta.

A programmal kapcsolatban Kapitány Balázs közölte, hogy abban tíz uniós ország vett részt és elsõsorban a tagországok népességpolitikájával foglalkoztak. Azt vizsgálták, hogy a termékenységi döntéseket milyen társadalmi környezetben hozzák meg az emberek – fûzte hozzá. E mögött az a tudományos ismeret áll, hogy az európai demográfiai problémákat valójában nem az okozza, hogy az emberek nem akarnak gyermeket vállalni, a kívánt gyerekszám elég lenne ahhoz a legtöbb országban, hogy ne legyen népességfogyás, viszont a gyakorlatban megszületõ gyermekek száma ettõl jóval elmarad. Magyarországon 1,3, míg az európai átlag 1,6 gyermek családonként – mondta. A kutatások éppen arról szóltak, hogy a szakadékot a kívánt és a valóban megszületett gyermekek között csökkentse. A projekt során például lakossági közvélemény-kutatásokat is végeztek. Kapitány Balázs szerint az eredmények azt mutatják, hogy óriási különbségek vannak a gyermekvállalás megvalósításában Európában. Nyugat-Európában az a jellemzõ, hogy a gyermekvállalással kapcsolatos tervek megvalósulnak, míg a földrész keleti felén, így Magyarországon is, a tervek általában nagyok, tehát több gyermeket és viszonylag korán vállalnának az emberek, de ezek jellemzõen nem valósulnak meg – fogalmazott, jelezve: Magyarországra ebben a kérdésben egy folyamatos „halogatás” jellemzõ, egészen addig a pontig, amíg már biológiai kényszerhelyzetbe kerülnek a párok; a tapasztalatok szerint ezért az elsõ gyermek még megszületik, viszont a többi gyermekre már „nem marad idõ”.

Az elsõ gyermeket egyébként átlagosan 27 évesen vállalják a magyarok (a rendszerváltás környékén még 21 évesen), de például Franciaországban 30 évesen szülnek elõször a nõk. Kapitány Balázs ugyanakkor beszélt arról is, hogy készülni kell a 2020-as idõszakra, mert akkor nagy valószínûséggel újabb drasztikus népességfogyásra kell számítani Magyarországon. Ennek az az oka, hogy a rendszerváltás után, elsõsorban a Bokros-csomag hatására, nagyon kevés gyermeket vállaltak az emberek, így az említett idõpontra csak kis létszámú potenciális szülõ lesz az országban – mondta.

Európa egyébként ebben a kérdésben nagyon sokszínû: nincs demográfiai probléma például Angliában, Írországban, a Skandináv államokban és Franciaországban; ezekben az országokban átlagosan 2 gyermek születik családonként. Ezzel szemben Németország, Ausztria és a mediterrán országokban átlagosan 1,3 gyermek születik családonként. Ennek a sikernek, illetve sikertelenségnek az oka nagyon eltérõ országonként, mindenhol különbözõ „receptekkel” érték el, hogy növekedjen a reprodukciós kedv, és az a megoldás, amely az egyik országban mûködik, a másikban nem. Az azonban elmondható, hogy aki korán vállal gyermeket, tehát a 20-as évei elején, annak nagyobb esélye van arra, hogy második, harmadik gyermek kövesse az elsõt, és emiatt egyre hangsúlyosabbak lettek Nyugat-Európában az úgynevezett idõzítési politikák, amelyek hangsúlyozzák, hogy ne halogassák a családalapítást – mondta Kapitány Balázs.

Forrás: Link