No az ENSZ még nem a világ, csak annak zsidóságának egy leköpete, de azért majdnem talált.

Médiatörvény: már az ENSZ is kifogást emelt
Kiderült, hogy kormány a médiatörvény kapcsán nemcsak az unióval, hanem az ENSZ-szel is konfliktusba került. Errõl azonban mélyen hallgatott. A kényes kérdések tisztázására négytagú különdelegáció érkezett Budapestre az ENSZ-tõl.

A hétfõi ENSZ bizottsági ülésen kiderült, hogy januártól kezdve az ENSZ két külön megbízottja emberi jogi és sajtószabadsági szempontból levelezésben áll a kormánnyal. Nagyon súlyos kifogásokat fogalmaztak meg és pontosan azokat, amelyeket több civil szervezet és az ellenzéki párt is jelzett már korábban - mondta az ENSZ Emberi Jogi Bizottsági ülésén résztvevõ Lendvai Ildikó a Klubrádióban.

Miután kérdéseikre nem kaptak megnyugtató válaszokat, ENSZ külön megbízott érkezett hazánkba, és az ENSZ emberijogi fõbiztosi hivatalának több munkatársa is - mondta az MSZP politikusa.

A különmegbízott a ma délutáni találkozón a magyar alkotmány kapcsán is felszólalt. Az ENSZ latin-amerikai jelentéstevõje úgy fogalmazott, „az a benyomása, hogy ez a kormány úgy viselkedik, mint gõzhenger”.

A különmegbízott emellett aggályosnak tartja, hogy 2/3-ados felhatalmazással betonoznak be ügyészt, bírót, és a Médiahatóság tagjait, ez utóbbi egyszínûségét élesen kritizálta. A különmegbízottak szintén azt javasolták a médiatörvény kapcsán, amit korábban többen is, hogy üljenek le a sajtó képviselõivel - mondta Lendvai Ildikó.

Visszalépést jelent a véleményszabadság területén

A látogatás elõzménye, hogy a genfi magyar állandó ENSZ-képviselõn keresztül már januárban levélben fordult a magyar kormányhoz Heiner Bielefeldt és Frank La Rue, elõbbi az ENSZ emberi jogi tanácsának vallásszabadsággal, utóbbi a szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó különmegbízottja. Mindketten a médiaszabályozással kapcsolatban kívántak kérdéseket feltenni a kormánynak.

Szerintük a médiatörvények elfogadása visszalépést jelent a véleményszabadság területén, a törvénybe ütközõ médiatartalmak körét túl szélesen és pontatlanul határozták meg, és a törvények végrehajtását olyan testületre bízták, amely nem független. A két különmegbízott szerint túl tágan fogalmazták meg a jogszabályban azokat az okokat, amelyek alapot szolgáltathatnak a véleményszabadság korlátozására.

Kiemelték, hogy a nemzetbiztonság védelmét nem szabad arra felhasználni, hogy a hatóságok az újságírókat bizalmas forrásaik felfedésére kényszerítsék. Nincs megfelelõ garancia arra, hogy ezt nem politikai befolyástól mentesen teszik a törvényben nem részletezett hatóságok – állítják.

Álláspontjuk szerint a Médiahatóság tagjainak kinevezési eljárása nem garantálja a testület függetlenségét. Aggodalomra okot adónak tartják továbbá, hogy a szankciókról a hatóság és nem a bíróságok döntenek. Kiemelték, hogy jelentésükben, amely majd az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé kerül, biztosítani kívánják a magyar válasz precíz tükröztetését. A közigazgatási tárca megküldte válaszát a raportõröknek, akik azonban jelezték: a válaszban foglaltak nem minden esetben oszlatják el a kételyeiket. A két jelentéstevõt Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár hívta meg Budapestre, alkalmat adva arra, hogy a kérdéseket szakértõi szinten tisztázhassák.

A Népszabadság információi szerint a delegáció a hétvégén Hóvári Jánossal, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárával, majd Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével találkozott, utána pedig a Parlament emberi jogi bizottságának tagjaival. Itt Frank La Rue a lap információi szerint a kormányt egy „gõzhengerhez” hasonlította, és azt mondta, talán jobb volna a médiatörvénnyel kapcsolatos folyamatot elölrõl kezdeni.

Forrás: Link