Japán katasztrófa: ez az igazi fordulat
Bangkokban tárgyal több mint 200 ország a klímavédelem elõmozdításáért. Az ENSZ-találkozón a Cancúnban hozott döntéseket akarják érvényre juttatni, valamint megalapozni a következõ nagy szabású klímacsúcsot Durban-ben. A japán katasztrófa árnyékában kérdések merülnek fel több klímavédelmi kezdeményezés jövõjével, így a Kiotói Egyezménnyel kapcsolatban is.

Vasárnap kezdõdött az ENSZ találkozó, melyen az országok tovább egyeztetik a klímavédelem ügyéért tett erõfeszítéseket - olvasható az UNFCC honlapján. A konferenciát Bangkokban rendezik, ahol több mint kétszáz ország képviselõje gyûlt össze. Az április nyolcadikáig tartó tárgyalások egyrészt a következõ, a dél-afrikai Durban-ben tartandó nagy klímacsúcsot hivatottak elõkészíteni. Ezzel együtt céljuk, hogy elõmozdítsák azokat az intézkedéseket, amelyek az országok legutolsó, Cancúnban rendezett klímacsúcson tett emisszió csökkentési vállalásait valósítják meg.

A mexikói tanácskozások egyik fontos eredménye volt, hogy a legtöbb résztvevõ konkrét vállalásokat tett az üvegházhatású kibocsátások csökkentésére. Jelenleg az egyik legfontosabb feladatnak az látszik, hogy ezeket a vállalások a gyakorlatban megvalósuljanak és kézzelfogható eredményeket hozzanak. Ehhez egyrészt szükséges megvizsgálni a célok teljesülésének gyakorlati követelményeit, továbbá ezek ismeretében azt, hogy mennyire lesznek képesek az országok eszközölni azokat a változtatásokat, amelyek szükségesek a kibocsátások kellõ csökkentéséhez. Cancúnban meghatározták azokat a fõbb elveket, amelyek betartása elvezethet a fenntarthatóbb jövõhöz, a mostani feladat az, hogy ezeket „készpénzre váltsák”, valamint tovább építkezzenek a klímavédelem eddigi sikereire. Christiana Figueres, az ENSZ klímaügyi fõtitkára szerint: „A kormányoknak meg kell õrizniük a lendületüket Bankokban egy letisztázott munkaterv elfogadásával 2011-re.”
Cancún másik vívmánya egy Zöld Klíma Alap létrehozásának elfogadása volt, amely a szegény, fejlõdõ országok klímavédelmi erõfeszítéseinek finanszírozását segítené. A döntés szerint évi százmilliárd dollár állna rendelkezésre ilyen keretek között, azonban a mostani tanácskozások feladata is lesz a pontos hozzájárulások, felelõsségi körök és a tõkét ellenõrzõ intézmények meghatározása.
A tanácskozások két fõbb vonala rajzolódik ki. A résztvevõk egyik csoportja a fejlett országok kötelezettségeire fókuszál a klímavédelem elõremozdításában. A másik a fejlõdõ országok szerepének tisztázását helyezi elõtérbe. A két álláspontot közelítheti a Cancúnban elfogadott, ún. REDD, illetve ennek továbbfejlesztett változata, a REDD+. A kezdeményezések az erdõk kiirtásából, illetve azok állapotának romlásából fakadó üvegházhatású kibocsátások csökkentését, valamint az utóbbi a fenntartható erdõgazdálkodás kialakítását célozzák a fejlõdõ országokban.

A japán tragédia hatása a klímavédelemre
Több mint valószínû, hogy a földrengés és szökõár hírei be fogják árnyékolni az alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelési lehetõségekrõl fojtatott beszélgetéseket. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy milyen és mekkora hatása lehet a Japánt érintõ természeti katasztrófának az aktuális tárgyalásokra, illetve a klímavédelem ügyére. Egyes állítások szerint míg hosszútávon növelheti a megújuló energiaforrásokra fordított figyelmet, rövid- és középtávon a fukusimai események keltette rémület átmeneti emelkedését eredményezheti a hagyományos energiahordozók alkalmazásának. Az atomenergetika megítélésének változása áll a mögött is, hogy az EU bejelentette, felülvizsgálja 2050-es emisszió csökkentési célok teljesítésére vonatkozó terveit.
Fontos szerep jutna Japánnak a Zöld Klíma Alap életre keltésében is, azonban az ország jelenlegi helyzete alapján igen kérdéses, hogy mennyiben tud vagy akar hozzájárulni a kezdeményezéshez. Minden bizonnyal máshogyan fog alakulni az Alap végleges szerkezete a katasztrófa hatására és valószínû, hogy ez nehezíti a kezdeményezés életre keltését.

Nagyobb problémának mutatkozik a távol-keleti ország ambiciózus céljának betartása, miszerint 1990-hez képest huszonöt százalékkal csökkenti az üvegházhatású kibocsátások szintjét 2020-ra. Várható, hogy az országnak megnövekedik a kõolaj- és földgázfogyasztása a kiesett erõmûvek pótlására. Múlt héten adott sajtónyilatkozatában Japán kereskedelmi minisztere azt mondta, hogy késõbb fognak dönteni arról, hogy fenntartják-e vállalásukat. Ryu Matsumoto környezetvédelmi miniszter egyértelmûen jelezte azonban: „Szeretnénk fenntartani a célkitûzést.”
Nem látni egyelõre, hogy mi lesz a sorsa a már eredetileg is vitatott Kiotói Egyezménynek. A 2012-ben lejáró jegyzõkönyv meghosszabbítását már eleve ellenezte Japán, Kanada és Oroszország. Ezen országok szerint új alapokra kell helyezni a megállapodást és minden kibocsátónak elérendõ kibocsátásai célokat kéne elõírni. Kiotó 2-t támogatná ezzel szemben 2013-tól Kína és India, amelyek esetében a jelenlegi megállapodás korlátozott kibocsátás növekedést engedélyez. Jelenlegi helyzetében nem biztos, hogy eleget tud tenni a megállapodásban vállaltaknak Japán. Az Egyezmény valamilyen formában való folytatásának hiánya a jövõben annak az igen nagy veszélyét rejti magában, hogy a kibocsátás csökkentésre tett eddigi erõfeszítések eredményei is kárba vésznek.

Forrás: Link