Nem kell megfizetniük a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadót a parlamenti képviselõknek - véli az Országgyûlés Hivatala (OH).

Mindez úgy derült ki, hogy az OH egyszerûen nem szolgáltatott adatokat március 31-ig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak arról, hogy a végkielégítést kapó parlamenti képviselõknek mekkora adóalap után kellene megfizetniük a különadót. Információink szerint az adóhatóság is a hírekbõl értesült errõl.

Hiába fizetjük tehát az adóforintokból az országgyûlési képviselõket, rájuk más szabályok vonatkoznak, mint például a professzorokra, az orvosokra, a minisztériumi, önkormányzati közszolgákra, az állami vállalatok vezetõire. A képviselõknek nem kell megfizetniük a végkielégítések utáni 98 százalékos különadót. Az Országgyûlés Hivatala a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal közösen a következõ indoklást adta:

"Az országgyûlési képviselõket - az Alkotmány, az országgyûlési képviselõk jogállásáról illetve az országgyûlési képviselõk javadalmazásáról szóló törvény alapján - nem érinti a különadó fizetési kötelezettség, illetve maga az Országgyûlés sem tekinthetõ különadóval kapcsolatban érintett szervezetnek."

A közlemény hozzáteszi: "Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság legfelsõbb államhatalmi és népképviseleti szerve: az Alkotmány szerint nem tekinthetõ költségvetési szervnek, és jogi személynek sem, mivel nem felel meg ezen utóbbiakra vonatkozó törvényi feltételeknek."

"Az országgyûlési képviselõ nem áll munkaviszonyban, illetve foglalkoztatási jogviszonyban, mert az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény indoklása szerint a képviselõi tevékenység nem munkaviszony alapján, hanem sajátos államjogi jogviszony alapján végzett tevékenység." A jogviszony egyik oldalán tehát a képviselõ áll, míg a másik oldalán nem az Országgyûlés, hanem a választópolgárok közössége - amely közösség azonban nem rendelkezik jogalanyisággal - magyarázzák.

Törvényt módosít a Fidesz - Kell adózni a képviselõknek

A Fidesz szerint a parlamenti képviselõkre is vonatkozik a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló jogszabály. Ha az Országgyûlés Hivatala ezzel ellenkezõen értelmezi a törvény passzusait, akkor a kormánypárt módosító indítványt nyújt be annak érdekében, hogy a képviselõkre is vonatkozzon a különadó - közölte Kósa Lajos.

Hangsúlyozta: a Fidesz szándéka az, hogy mindenféleképpen vonatkozzon a képviselõkre is a különadó-fizetési kötelezettség.
A közlemény megjegyzi: "Az, hogy a képviselõk jogállásáról szóló törvény értelmében a képviselõi megbízás idõtartama munkaviszonyban töltött idõnek, illetõleg nyugdíjra jogosító szolgálati idõnek számít, nem azt jelenti, hogy az országgyûlési képviselõk munkaviszony keretében végeznék tevékenységüket, hanem csupán társadalombiztosítási szempontból tekintjük õket munkaviszony keretében dolgozó személynek."

A kirúgott minisztereknek fizetniük kell

A magánszemély akkor köteles megfizetni a 98 százalékos különadót, ha költségvetési szerv vagy állami, önkormányzati vagyonból, közalapítványi forrásból gazdálkodó szervezet foglalkoztatta. Általános esetben az így megszerzett jövedelembõl a 3,5 millió forintot meghaladó rész képezi a különadó alapját. Nem vonatkozik ez azokra, akik a jogviszonyuk megszûnését követõ naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugdíjat kapnak.
Ha az országgyûlési képviselõ egyben állami vezetõnek - miniszternek, államtitkárnak - is minõsül, akkor e tisztség megszûnésére tekintettel megszerzett jövedelmét már érintheti a különadó fizetési kötelezettség. A törvény ugyanis az állami vezetõk esetében a munkavégzésre irányuló jogviszony megszûnésével összefüggésben megszerzett bevételnek a 2 millió forintot meghaladó részét tekinti a különadó alapjának.

Az Országgyûlés Hivatala 2006-ban114 fõ részére fizetett ki 6 havi juttatást, aminek összege egy esetben sem haladta meg a 3,5 millió forintot. 2010-ben 178 fõ részére történt kifizetés, ami néhány esetben vlt több 3,5 millió forintnál. A kifizetett összegekbõl a hatályos szabályoknak megfelelõ adóelõleget ugyan az Országgyûlés Hivatala a kifizetéskor levonta, tekintettel azonban arra, hogy tevékenységük nem munkaviszony, utólagos, a különadóra vonatkozó bevallást nem nyújtott be.

Forrás:Link