Mehetsz bárhová, csak Magyarországon ne kérj munkát!
Május elsejétõl magyar munkavállalók Németországban (és Ausztriában) is minden korlátozás nélkül vállalhatnak munkát. Az alábbiakban, mértékadó német és magyar források alapján, a kérdéssel kapcsolatos tudnivalókat foglaljuk össze.
Európai Uniós felvételünk után hét évvel az Unió egyik legfontosabb alapelve, a munkaerõ szabad áramlása, e két ország vonatkozásában is megvalósul. Miközben – tömegesen beáramló munkakeresõktõl, ezzel munkaerõ-piaci zavaroktól tartva - éppen a németek és az osztrákok tolták ki a lehetõ leghosszabbra a teljes nyitást, már idõközben kiderült, hogy ez az óvatosság tulajdonképpen felesleges volt.

Egyes foglalkozási ágakban korábban kereteket állapítottak meg az alkalmazható magyarokra, ám végül ez is feleslegesnek bizonyult: a kereteket többnyire nem merítették ki.

Német vonatkozásban éppen ezért a korlátozásokat már korábban jelentõsen enyhítették és bizonyos feltételek teljesítése esetén könnyített eljárásban lehetett munkavállalási engedélyhez jutni. 2009 eleje óta diplomások, amennyiben a végzettségüknek megfelelõ munkakörben, a német bér- és egyéb normák szerint foglalkoztatják õket, a munkaerõ-piaci helyzet vizsgálata nélkül kaphatják meg az engedélyt. Ez év elejétõl már az idénymunkásoknak sincs szüksége munkavállalási engedélyre.
E tapasztalatok alapján mértékadó német körökben nem számítanak május 1. után jelentõsebb változásokra. A felmérések szerint a rendszerváltás után, a 90-es években valóban Németország és Ausztria volt a közép-európai munkakeresõk fõ célpontja, a migránsok 60 százalékát ez a két ország vette fel. A brit és az ír munkaerõ-piac megnyitásával azonban a magyarok többsége ezt a két országot vette célba. Ebben annak is szerepe lehetett, hogy a fiatalabb nemzedékeknél sokkal gyakoribb az angol, mint a német nyelv ismerete.

Illetékes német helyen egyébként semmi gondot nem látnak a májussal életbe lépõ változásokban – sõt. A minden várakozást felülmúló ütemben fejlõdõ német gazdaság igen sok területen küzd munkaerõ-hiánnyal, a mérnököktõl, informatikusoktól az orvosokig és ápolóktól a legkülönbözõbb szakmunkásokig. Így volt tartomány, a kelet-németországi Szász-Anhalt, amely már felhívta a figyelmet a korlátozások eltörlésébõl származó lehetõségekre.

Nem számolnak sokkal több magyarral
Ugyanakkor idézett német forrásaink nem tartanak attól, hogy immár az eddiginél sokkal több magyar törekedne németországi munkavállalásra. Ebben szerepet játszik a közismert tény, hogy a magyarok (ellentétben a térség más országainak munkavállalóival) általában nem szívesen hagyják el hazájukat. Fontos tényezõ, hogy viszonylag kevesen ismerik a német nyelvet, ami pedig a legtöbb esetben megkerülhetetlen tényezõ. A szolgáltatásoknál, mint pl. a vendéglátásban, az idegenforgalom területén is, ahol pedig ugyancsak munkaerõ-hiány tapasztalható. Nélkülözhetetlen bizonyos fokú szakképzettség is: Képzetlen, a nyelvet sem ismerõ munkavállalót nem keresnek.

Visszatartó tényezõ lehet a német gazdaság erõs magyarországi jelenléte. Közismerten a gépjármûgyártásban, a távközlésben és más területeken sok német világcég van jelen Magyarországon. Ezek jó lehetõségeket nyújtanak fiatal mûszaki értelmiségieknek, szakmunkásoknak, beleértve adott esetben a németországi munkát, továbbképzést is.

Természetesen magyar szempontból nem kívánatos, hogy további orvosok, más egészségügyi dolgozók hagyják el az országot, gyakran anyagi meggondolásokból is. Ezzel kapcsolatban német forrásaink azt jelzik, hogy ez a probléma Németországban is jelentkezik. Nem kevés német orvos települ át a magasabb keresetek miatt Norvégiába vagy Svájcba.

Gyakorlati tudnivalók
Az EU magyar állampolgára tehát májustól elvben ugyanúgy kereshet, vállalhat munkát Németországban, mintha otthon tenné. A helyzet hivatalos berlini ismerõi mindenesetre azt ajánlják, intézzük a dolgot megfontoltan. Mindenképpen célszerû elõre tájékozódni a lehetõségekrõl – például megbízható munkaerõ-közvetítõ céget igénybe véve. Ragaszkodjunk ahhoz, hogy pontosan, írásban tájékoztassanak minden részletrõl – ez annál is fontosabb, hogy elkerülhessük a feketemunkát kínáló zug-cégeket. A munkaszerzõdésnek ugyancsak pontosan kell tartalmaznia, milyen szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat kell nyújtani; a járulékos szolgáltatások vonatkozásában is az írásos szerzõdés a mértékadó, nem a szóbeli ígéretek.

A német jogrend – és adott esetben a kollektív szerzõdések – alapján a külföldi munkavállalónak ugyanaz a bér, ugyanazok a szociális szolgáltatások járnak, mint a németeknek. Természetesen ugyanazok a kötelezettségek is: tehát a német elõírásoknak megfelelõen kell ott fizetnie a betegség- és a nyugdíjbiztosítás díjait s e szolgáltatásokból azután ugyanúgy részesül. A külföldön (is) dolgozók nyugdíjának számítását, folyósítását EU-egyezmény szabályozza. A részletekrõl a Nyugdíjbiztosító Intézet, egyéb ügyekben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat ad tájékoztatást.

Amennyiben valaki véglegesen megtelepedik Németországban, hét év után kérelmezheti az állampolgárságot. Feltétele, hogy az illetõ beilleszkedjék az ország demokratikus rendjébe, ismerje, magáénak vallja annak alapelveit és megfelelõ szinten bírja az állam nyelvét. A német állampolgárság megadása esetén is megtartható a magyar; jelenleg a német állampolgárság megszerzését nem teszik függõvé a magyar állampolgárságról való lemondástól, és nem jár az utóbbi elvesztésével.

Német munkaerõ Magyarországon
Bár a kérdéssel kevesebbet foglalkozunk, mintegy 30.000-re becsülik a tartósan Magyarországon élõ és dolgozó német állampolgárok számát. Ezek jelentõs része a 3-4 ezer német vállalat vezetõje, munkatársa, de sok a kettõs állampolgár – valamint csak a magyar egyetemek német nyelvû karain ezernél több német diák tanul. Forrásaink szerint német vállalatokat eddig is különösebb nehézségek nélkül lehetett alapítani Magyarországon. A munkaerõ-korlátok teljes eltörlése várhatóan e tekintetben is tovább javítja a helyzetet.

Link