Bejelentkezés
Történelmet írt az EKB: érezni fogják-e a magyar devizahitelesek?
Az Európai Központi Bank csütörtökön 25 bázisponttal, 1,25 százalékra emelte a 2009. május 13-a óta változatlan irányadó rátát. A hazai hitelintézetek tájékoztatása szerint a kamatemelés hatása nem jelenik meg azonnal a magyar adósok törlesztõrészleteiben, idõvel azonban a kereskedelmi bankok döntéseit is befolyásolhatja az európai szigorítás.
A várakozásoknak megfelelõ döntés nem okozott különösebb megrázkódtatást, a piac a kereskedõk szerint (is) már rég beárazta a szigorítást. Az egy nappal korábban 15 hónapos csúcsra emelkedõ euró/dollár árfolyam csütörtök délután bemutatott ugyan egy erõteljes V-alakot, de ezt követõen visszatért a reggeli szintek környékére.
A hazai deviza árfolyamát sem mozdította meg a bejelentés: az euró/forint kurzus a csütörtök délutánt egy meglehetõsen szûk, nagyjából 50 filléres sávban, 264,5 környékén töltötte.
Mit jelent a devizahiteleseknek a kamatdöntés?
A hazai hitelintézetek tájékoztatása szerint a mostani kamatemelés hatása biztosan nem jelenik azonnal a magyar adósok törlesztõ-részletében, idõvel azonban a kereskedelmi bankok kamatdöntéseit is befolyásolhatja az európai szigorítás. Természetesen az EKB döntése elsõsorban az euróhiteleseket érinti, akiknél a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi adatai szerint teljes lakossági hitelállomány 5-6 százaléka, azaz mintegy 450 milliárd forint van (ebbõl körülbelül 250 milliárd forint lakáshitel).
A K&H-nál a hvg.hu kérdésére kiemelték, hogy a lakossági devizaalapú hitelek kamatlába nincs automatikusan az EKB kamatához és annak változásához kötve, s mivel a bankok tényleges forrásköltségeire más tényezõk is hatással vannak, illetve a cég a forrásköltségeken túl más tényezõket is figyelembe vesz a kamatlábak meghatározásakor. Így korántsem biztos, hogy a központi bank tegnapi döntése az ügyfelek által fizetett kamat emelkedéséhez vezet. Hasonlóan nyilatkoztak az MKB-nál is, utóbbi hitelintézet stratégiai elemzõje ugyanakkor kiemelte, hogy a csütörtöki kamatdöntés feltehetõleg megdrágítja majd a bankok euró alapú forrásait, s így hatása idõvel az euró betéti- és hitelkamatokban is érvényesülni fog.
Szakértõk ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az euró (és a svájci frank) hitelesek szempontjából a kamatok változásánál továbbra is nagyobb hatása lehet a devizapiaci folyamatoknak, azaz az EUR/HUF és a CHF/HUF árfolyamok alakulásának. E szempontból ugyanakkor a nyugati eseményeknél sokkal fontosabbak a hazai makrogazdasági folyamatok, és különösen a kabinet kiadáscsökkentõ programjának hitelessége.
Jegybanki szemantika
Miután maga a kamatdöntést nem okozott komoly meglepetést, a befektetõk a bejelentésnél is jobban várták a sajtótájékoztatót. A legfontosabb kérdés az volt, hogy Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke ezúttal is olyan egyértelmû jelzést ad-e a piacnak, mint legutóbb, amikor – a korábbi tapasztalatok szerint egyértelmûen emelést jelzõ „fokozott éberség” fordulatot használva – kódoltan, de bejelentette, hogy áprilisban véget ér egy korszak.
Ezúttal óvatosabban fogalmazott az Európai Központi Bank elsõ embere, akinek szavaiból – a májusi ülésre vonatkozóan – inkább tartásra, mint emelésre következtettek a piacok. Jean-Claude Trichet ugyanis közölte: bár az EKB továbbra is nagyon közelrõl figyeli az európai infláció alakulását, s szükség esetén ismételten beavatkozik, a mostani emelés korántsem biztos, hogy egy ciklus kezdete.
Infláció: messze már a „célszint”
A „szoros figyelemmel kísért” infláció tavaly decemberben lépte át a 2 százalékos határt, és azóta fölötte tartózkodik. Az éves ráta, amely márciusban az elõzõ hónaphoz képest 0,1 százalékponttal, 2,6 százalékra emelkedett a közös pénzt használó blokkban, a prognózisok szerint még jó ideig az EKB által meghatározott „kevéssel 2 százalék alatti” célszint fölött marad.
A fogyasztói árakat döntõen az energia és az élelmiszer drágulása hajtja fölfelé, de a monetáris politika döntéshozói szerint a közeljövõben a bérek emelkedése is lendületet vehet, újabb lökést adva az inflációnak. A termelõi árak alakulása szintén figyelmeztetõ jel lehet: az Eurostat jelentése szerint az eurózónában februárban 6,6 százalékkal emelkedtek az ipari árak éve/év alapon.
Bár Trichet szerint nem született döntés az emelés folytatásáról, a piac arra számít, hogy az alapkamat az évet – még két 25 bázispontos emelés eredményeként – 1,75 százalékon zárja. Kristoph Kind, a Frankfurt Trust stratégája úgy véli: az euró alapkamata még akkor sem emelkedik túlságosan magasra, ha beigazolódik a konszenzus. „Az infláció ebben az esetben is meghaladja majd az alapkamatot, az 1,75 százalékos ráta egyáltalán nem tekinthetõ restriktívnek.”
A HSBC globális devizaüzletágát irányító David Bloom így reagált a döntésre: „folytatni fogják a kamatemelést, de nem hiszem, hogy különösen agresszív szigorítási ciklusra kell számítanunk. Howard Archer, az IHS Global Insight vezetõ közgazdásza arra számít, hogy az EKB a harmadik és a negyedik negyedévben is egyszer, 25 bázisponttal fog emelni, és 2012-ben nagyjából hasonló ütemben folytatja a szigorítási ciklust. A szakember prognózisa szerint a jövõ év végéig 2,5 százalékra emelkedhet az irányadó ráta.
Mi lesz „a végeken”? Súlyosbodhat a helyzet
Az alapkamat emelése ugyanakkor súlyosbíthatja a helyzetet az eurózóna perifériáján. A közös pénzt használó blokk gazdasága ugyan lendületet vett, ez azonban döntõen a német ipar szárnyalásának – és még néhány kulcsgazdaság jó teljesítményének – tudható be. (Az eurózóna gazdasága az EKB prognózisa szerint az idén 1,7 százalékkal, jövõre pedig 1,8 százalékkal bõvül.) A periféria országai közül immár három – Görögország, Írország és Portugália – kényszerült arra, hogy uniós mentõcsomagot kérjen, de költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító csomagok az említetteken túl más országokban is inkább fékezik a gazdaságot.
A 25 bázispontos emelés önmagában még nem jelent súlyos problémát, amennyiben azonban a kamatok tovább emelkednek, az a nagy adósságállományt görgetõ államok számára végzetes lehet, a kamatköltség ugyanis a terhek jelentõs hányadát adja. Az FxPro közgazdásza, Simon Smith éppen emiatt a csütörtöki döntés negatív hatásaira hívta fel a figyelmet: „Az EKB számára a fõ problémát az jelenti, hogy nem az egyes gazdaságok, hanem az eurózóna egészének érdekeit kell képviselnie. A várakozásoknak megfelelõ kamatelemelés eredményeként azonban a jelenlegi fiskális és gazdasági válságot mélyülni, nem pedig enyhülni fog.”
London, Belgrád, Varsó
Bár természetesen az EKB döntése volt a legfontosabb esemény, csütörtökön az öreg kontinensen további két kamatmeghatározó ülést is tartottak. Londonban a Bank of England a várakozásoknak megfelelõen 0,5 százalékon tartotta a kamatot, míg Belgrádban Európa legmagasabb kamatának további emelése mellett döntöttek: a Narodna Banka Srbije 25 bázisponttal, 12,5 százalékra emelte az irányadó rátát. Kedden Lengyelországban ültek össze a monetáris politika döntéshozói, és – a várakozásokkal összhangban – 25 bázisponttal, 4 százalékra emelték az alapkamatot a régió legnagyobb gazdaságában.
Forrás: Link
A várakozásoknak megfelelõ döntés nem okozott különösebb megrázkódtatást, a piac a kereskedõk szerint (is) már rég beárazta a szigorítást. Az egy nappal korábban 15 hónapos csúcsra emelkedõ euró/dollár árfolyam csütörtök délután bemutatott ugyan egy erõteljes V-alakot, de ezt követõen visszatért a reggeli szintek környékére.
A hazai deviza árfolyamát sem mozdította meg a bejelentés: az euró/forint kurzus a csütörtök délutánt egy meglehetõsen szûk, nagyjából 50 filléres sávban, 264,5 környékén töltötte.
Mit jelent a devizahiteleseknek a kamatdöntés?
A hazai hitelintézetek tájékoztatása szerint a mostani kamatemelés hatása biztosan nem jelenik azonnal a magyar adósok törlesztõ-részletében, idõvel azonban a kereskedelmi bankok kamatdöntéseit is befolyásolhatja az európai szigorítás. Természetesen az EKB döntése elsõsorban az euróhiteleseket érinti, akiknél a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi adatai szerint teljes lakossági hitelállomány 5-6 százaléka, azaz mintegy 450 milliárd forint van (ebbõl körülbelül 250 milliárd forint lakáshitel).
A K&H-nál a hvg.hu kérdésére kiemelték, hogy a lakossági devizaalapú hitelek kamatlába nincs automatikusan az EKB kamatához és annak változásához kötve, s mivel a bankok tényleges forrásköltségeire más tényezõk is hatással vannak, illetve a cég a forrásköltségeken túl más tényezõket is figyelembe vesz a kamatlábak meghatározásakor. Így korántsem biztos, hogy a központi bank tegnapi döntése az ügyfelek által fizetett kamat emelkedéséhez vezet. Hasonlóan nyilatkoztak az MKB-nál is, utóbbi hitelintézet stratégiai elemzõje ugyanakkor kiemelte, hogy a csütörtöki kamatdöntés feltehetõleg megdrágítja majd a bankok euró alapú forrásait, s így hatása idõvel az euró betéti- és hitelkamatokban is érvényesülni fog.
Szakértõk ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az euró (és a svájci frank) hitelesek szempontjából a kamatok változásánál továbbra is nagyobb hatása lehet a devizapiaci folyamatoknak, azaz az EUR/HUF és a CHF/HUF árfolyamok alakulásának. E szempontból ugyanakkor a nyugati eseményeknél sokkal fontosabbak a hazai makrogazdasági folyamatok, és különösen a kabinet kiadáscsökkentõ programjának hitelessége.
Jegybanki szemantika
Miután maga a kamatdöntést nem okozott komoly meglepetést, a befektetõk a bejelentésnél is jobban várták a sajtótájékoztatót. A legfontosabb kérdés az volt, hogy Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke ezúttal is olyan egyértelmû jelzést ad-e a piacnak, mint legutóbb, amikor – a korábbi tapasztalatok szerint egyértelmûen emelést jelzõ „fokozott éberség” fordulatot használva – kódoltan, de bejelentette, hogy áprilisban véget ér egy korszak.
Ezúttal óvatosabban fogalmazott az Európai Központi Bank elsõ embere, akinek szavaiból – a májusi ülésre vonatkozóan – inkább tartásra, mint emelésre következtettek a piacok. Jean-Claude Trichet ugyanis közölte: bár az EKB továbbra is nagyon közelrõl figyeli az európai infláció alakulását, s szükség esetén ismételten beavatkozik, a mostani emelés korántsem biztos, hogy egy ciklus kezdete.
Infláció: messze már a „célszint”
A „szoros figyelemmel kísért” infláció tavaly decemberben lépte át a 2 százalékos határt, és azóta fölötte tartózkodik. Az éves ráta, amely márciusban az elõzõ hónaphoz képest 0,1 százalékponttal, 2,6 százalékra emelkedett a közös pénzt használó blokkban, a prognózisok szerint még jó ideig az EKB által meghatározott „kevéssel 2 százalék alatti” célszint fölött marad.
A fogyasztói árakat döntõen az energia és az élelmiszer drágulása hajtja fölfelé, de a monetáris politika döntéshozói szerint a közeljövõben a bérek emelkedése is lendületet vehet, újabb lökést adva az inflációnak. A termelõi árak alakulása szintén figyelmeztetõ jel lehet: az Eurostat jelentése szerint az eurózónában februárban 6,6 százalékkal emelkedtek az ipari árak éve/év alapon.
Bár Trichet szerint nem született döntés az emelés folytatásáról, a piac arra számít, hogy az alapkamat az évet – még két 25 bázispontos emelés eredményeként – 1,75 százalékon zárja. Kristoph Kind, a Frankfurt Trust stratégája úgy véli: az euró alapkamata még akkor sem emelkedik túlságosan magasra, ha beigazolódik a konszenzus. „Az infláció ebben az esetben is meghaladja majd az alapkamatot, az 1,75 százalékos ráta egyáltalán nem tekinthetõ restriktívnek.”
A HSBC globális devizaüzletágát irányító David Bloom így reagált a döntésre: „folytatni fogják a kamatemelést, de nem hiszem, hogy különösen agresszív szigorítási ciklusra kell számítanunk. Howard Archer, az IHS Global Insight vezetõ közgazdásza arra számít, hogy az EKB a harmadik és a negyedik negyedévben is egyszer, 25 bázisponttal fog emelni, és 2012-ben nagyjából hasonló ütemben folytatja a szigorítási ciklust. A szakember prognózisa szerint a jövõ év végéig 2,5 százalékra emelkedhet az irányadó ráta.
Mi lesz „a végeken”? Súlyosbodhat a helyzet
Az alapkamat emelése ugyanakkor súlyosbíthatja a helyzetet az eurózóna perifériáján. A közös pénzt használó blokk gazdasága ugyan lendületet vett, ez azonban döntõen a német ipar szárnyalásának – és még néhány kulcsgazdaság jó teljesítményének – tudható be. (Az eurózóna gazdasága az EKB prognózisa szerint az idén 1,7 százalékkal, jövõre pedig 1,8 százalékkal bõvül.) A periféria országai közül immár három – Görögország, Írország és Portugália – kényszerült arra, hogy uniós mentõcsomagot kérjen, de költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító csomagok az említetteken túl más országokban is inkább fékezik a gazdaságot.
A 25 bázispontos emelés önmagában még nem jelent súlyos problémát, amennyiben azonban a kamatok tovább emelkednek, az a nagy adósságállományt görgetõ államok számára végzetes lehet, a kamatköltség ugyanis a terhek jelentõs hányadát adja. Az FxPro közgazdásza, Simon Smith éppen emiatt a csütörtöki döntés negatív hatásaira hívta fel a figyelmet: „Az EKB számára a fõ problémát az jelenti, hogy nem az egyes gazdaságok, hanem az eurózóna egészének érdekeit kell képviselnie. A várakozásoknak megfelelõ kamatelemelés eredményeként azonban a jelenlegi fiskális és gazdasági válságot mélyülni, nem pedig enyhülni fog.”
London, Belgrád, Varsó
Bár természetesen az EKB döntése volt a legfontosabb esemény, csütörtökön az öreg kontinensen további két kamatmeghatározó ülést is tartottak. Londonban a Bank of England a várakozásoknak megfelelõen 0,5 százalékon tartotta a kamatot, míg Belgrádban Európa legmagasabb kamatának további emelése mellett döntöttek: a Narodna Banka Srbije 25 bázisponttal, 12,5 százalékra emelte az irányadó rátát. Kedden Lengyelországban ültek össze a monetáris politika döntéshozói, és – a várakozásokkal összhangban – 25 bázisponttal, 4 százalékra emelték az alapkamatot a régió legnagyobb gazdaságában.
Forrás: Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.