A zsidók megbeszélik a cigánnyal a rasszizmus alakulását és annak fokozási módját.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevõi: Szirmai Norbert, Daróczi János moderátor, Ignácz József, Gallyas Gyula, Cagvar Gábor, Stumpf András
Antirasszista akciósorozatának részeként péntek délután újságírói kerekasztal-beszélgetést szervezett a Gödör Klub teraszára az Amnesty International Magyarország. Az újságírók és az érdeklõdõk azt boncolgatták, mekkora a média szerepe a rasszizmus elõretörésében.

Miután az eseményre a Roma Világnapon került sor, a rasszizmusnak kizárólag a cigánysággal kapcsolatos média-összefüggései kerültek terítékre, antiszemitizmusról például egyetlen szó sem esett, bár a jelenség kétségtelenül jelen van a magyar médiában.

Daróczi János, az MTV munkatársa moderálta a beszélgetést, és - ha minden igaz - lovári nyelven köszöntötte az egybegyûlteket, majd felütésként mindjárt rámutatott: a romagyilkosságok vádlottjai különbözõ hírportálokból nyert információkkal vértezték fel magukat a bûncselekmény-sorozatra, mint az a napokban folyó bírósági tárgyalásokon is kiderült.

Ezt az állítást erõsítette meg Ignácz József, a Roma Sajtóközpont újságírója, aki szerint az elmúlt években mindennaposak voltak a romákat negatív színben feltüntetõ híradások, amelyek hatására bárki juthatott olyan döntésre, hogy saját kezébe veszi az igazságszolgáltatást.

E gondolatot azzal egészítette ki Gavra Gábor, a Hírszerzõ fõszerkesztõje, hogy bárhol a világon található példa arra, hogy sorozatgyilkosok a médiából szerzik az információkat, de hozzátette: épelméjû felnõtt emberek szuverén döntése volt a romagyilkosságok kitervelése és végrehajtása.

Ehhez az állításhoz csatlakozott a Heti Választ képviselõ Stumpf András azzal, hogy "olyan, hogy média nem létezik", az egyes szerkesztõségek és újságíróik felelõsek a tartalomért és nyelvezetért, amelyet a médiumukban megjelenítenek, vagyis a rasszizmus erõsödéséért nem lehet az egész médiát felelõssé tenni.

Abban valamennyi sajtómunkás egyetértett, hogy a romák elleni sorozatgyilkosságok az olaszliszkai tanárgyilkosság utáni médiahisztéria következményeként is leírhatók, bár a közönség sorából az is elhangzott, hogy "nem lehet állandóan a cigányság képébe beledörgölni Olaszliszkát." Konszenzus alakult ki arról is, hogy a roma közösség joggal várja el Gyöngyöspatán és másutt is, hogy ne a gárdaszerû képzõdmények tartsanak rendet, hanem az állam rendvédelmi szervei.

Szirmai Norbert, az RTL Klub színeiben szóvá tette, hogy kevés a roma újságíró, és akik vannak, szép lassan betagozódnak a többségi sajtómunkások közé, nem fejtenek ki hatékony érdekképviseletet, mint ahogy az a politikában is tetten érhetõ.

Nézetkülönbség alakult ki arról, hogy mikor indokolt bûncselekményekrõl szóló tudósításban a származás megjelenítése a médiában. A roma kollégák inkább hajlottak a származás feltüntetésének mellõzésére, míg Stumpf András szerint rasszista indíték esetén helye van a származás említésének, mert ad abszurdum, "anélkül ma nem is beszélhetnénk romagyilkosságokról".

Az RSK-s Ignácz e ponton fûzte az eszmecseréhez, hogy közösség elleni erõszak vádjával eddig csak romákat ítéltek el Magyarországon, amihez Gavra hozzátette: 2006-ban szabadult ki a palackból egy közösség, jelesül a romák kollektív megbélyegzésének a szelleme. Ehhez Daróczi lakonikusan annyit fûzött: "Lassan már mi is hozzászokunk a cigánybûnözés szóhoz".

Ugyancsak a moderátor mutatott rá arra, hogy míg az olaszliszkai áldozat, Szögi Lajos nevét jóformán az egész ország ismeri, addig a romagyilkosságok hat áldozatának neve szinte mindenki számára ismeretlen, ami szintén a médiát minõsíti. Szintén Daróczi nevezte rasszista mûsornak a Gyõzike Show-t, majd Gavra aranyköpése következett: "Ne várjuk, hogy ebben az országban egyedül a média legyen kevésbé rohadó, mint minden más". Szó esett még lelkiismeretrõl és közönyrõl, felelõsségrõl és a jobboldal sztárpublicistájáról, akit a jóérzésû kollégáknak ellensúlyozni kéne a médiában.

Forrás: Link