Bejelentkezés
Esterházy: Brüsszel mi vagyunk
Bizony igaz, a zsidaj jól mondja, hogy õk Brüsszel is! Vele együtt kell majd temetni is!
"Hogy az alkotmányozás valóban forradalmi átalakulást jelent-e Magyarország számára, ezzel kapcsolatban nem könnyû következtetéseket levonni, mert Magyarországon a bizalmatlanság légköre uralkodik. Senki nem bízik senkiben" - fogalmazott Esterházy Péter a Der Standard címû osztrák napilapban.
"A kormányoldali alkotmánytervezetben szereplõ önmeghatározásoknak, mint például annak, hogy "mi a magyar?", természetesen megvan az okuk. Minden állam, amelynek gondjai vannak az önmeghatározással, megpróbál annak a végére járni. De hogy mitõl magyar a magyar, az "õsi magyar kérdés", amelynek Angliában vagy Franciaországban nem lenne értelme" - vélekedett az író.
"Az önkorlátozás alkotja azt a nyelvi környezetet, amelyben olyan szövegek születnek, mint az alkotmánytervezet bevezetõje" - tette hozzá. A preambulumot magát "védhetetlennek" tartja és pontatlannak. Véleménye szerint keverednek benne olyan kifejezések, mint a nemzet és az állam. Nézõpontváltozás zajlik, az alapvetõ jogok nem az alanyuk erõsítését szolgálják, hanem az alanynak kell még valamit nyújtania. Emellett nem tudja megítélni, hogy a készítõk tudják-e, milyen radikálisan idõszerûtlen ez.
A konzervatívok nyelvezetét "réginek, porosnak" látja Esterházy, aki szerint az olyan kijelentések, mint "Egyedül állunk Európa viharában, és Európa hálátlan", az áldozat-mítoszt is táplálják. "Nem beszélhetünk Európa diktátumáról, ha mi töltjük be az EU-elnökséget. Brüsszel mi vagyunk, mindannyian" - tette hozzá.
Úgy vélekedett, hogy az elmúlt húsz év történései nagyon gyorsan zajlottak le. A magyar társadalom nem élvezi a demokráciát; nem küzdött meg érte, egyszerûen az ölébe hullott. Néhány évvel késõbb már az EU-ban volt Magyarország, és lemondott bizonyos hatáskörökrõl. "Néha hajmeresztõ", ahogy Nyugaton a magyarországi politikai változásokról írnak - folytatta az író. A nyugati sajtóban megjelent "Führer-állam" jelzõt nem tartja megfelelõnek. "Egy nagyon autoriter képzõdmény van létrejövõben, de ezek a metaforák egyszerûen hamisak" - fogalmazott.
Stilisztikailag sok minden a Kádár-korszakból ered, az öncenzúra is, amelytõl "az embernek felfordul a gyomra". Eddig nem történt semmi az új médiatörvény hatálya alatt, csupán fennáll a beavatkozás lehetõsége - mondta.
Az öncenzúrával szemben csak veszíteni lehet - jelentette ki. Az öncenzúra látszólag olyan, "mint egy nemes lovag, amellyel, ha tehetséges és kitartó az ember, meg tud vívni, és legyõzheti. Csakhogy ez nem így van. Az öncenzúra olyan, mint az olvadt hó, beszivárog az ember gallérja alá" - nyilatkozta.
Egyes jelenségek 1949-re emlékeztetnek, mint "az állam ellenségei" vagy az "áruló" kifejezések használata. Mindezek a jelenségek káros szellemiséget teremtenek Esterházy Péter szerint. Demokratikus körülmények között egyre kevesebb szabadság: az új alkotmány szellemisége ebbe az irányba mutat - mondta.
Forrás: Link
"Hogy az alkotmányozás valóban forradalmi átalakulást jelent-e Magyarország számára, ezzel kapcsolatban nem könnyû következtetéseket levonni, mert Magyarországon a bizalmatlanság légköre uralkodik. Senki nem bízik senkiben" - fogalmazott Esterházy Péter a Der Standard címû osztrák napilapban.
"A kormányoldali alkotmánytervezetben szereplõ önmeghatározásoknak, mint például annak, hogy "mi a magyar?", természetesen megvan az okuk. Minden állam, amelynek gondjai vannak az önmeghatározással, megpróbál annak a végére járni. De hogy mitõl magyar a magyar, az "õsi magyar kérdés", amelynek Angliában vagy Franciaországban nem lenne értelme" - vélekedett az író.
"Az önkorlátozás alkotja azt a nyelvi környezetet, amelyben olyan szövegek születnek, mint az alkotmánytervezet bevezetõje" - tette hozzá. A preambulumot magát "védhetetlennek" tartja és pontatlannak. Véleménye szerint keverednek benne olyan kifejezések, mint a nemzet és az állam. Nézõpontváltozás zajlik, az alapvetõ jogok nem az alanyuk erõsítését szolgálják, hanem az alanynak kell még valamit nyújtania. Emellett nem tudja megítélni, hogy a készítõk tudják-e, milyen radikálisan idõszerûtlen ez.
A konzervatívok nyelvezetét "réginek, porosnak" látja Esterházy, aki szerint az olyan kijelentések, mint "Egyedül állunk Európa viharában, és Európa hálátlan", az áldozat-mítoszt is táplálják. "Nem beszélhetünk Európa diktátumáról, ha mi töltjük be az EU-elnökséget. Brüsszel mi vagyunk, mindannyian" - tette hozzá.
Úgy vélekedett, hogy az elmúlt húsz év történései nagyon gyorsan zajlottak le. A magyar társadalom nem élvezi a demokráciát; nem küzdött meg érte, egyszerûen az ölébe hullott. Néhány évvel késõbb már az EU-ban volt Magyarország, és lemondott bizonyos hatáskörökrõl. "Néha hajmeresztõ", ahogy Nyugaton a magyarországi politikai változásokról írnak - folytatta az író. A nyugati sajtóban megjelent "Führer-állam" jelzõt nem tartja megfelelõnek. "Egy nagyon autoriter képzõdmény van létrejövõben, de ezek a metaforák egyszerûen hamisak" - fogalmazott.
Stilisztikailag sok minden a Kádár-korszakból ered, az öncenzúra is, amelytõl "az embernek felfordul a gyomra". Eddig nem történt semmi az új médiatörvény hatálya alatt, csupán fennáll a beavatkozás lehetõsége - mondta.
Az öncenzúrával szemben csak veszíteni lehet - jelentette ki. Az öncenzúra látszólag olyan, "mint egy nemes lovag, amellyel, ha tehetséges és kitartó az ember, meg tud vívni, és legyõzheti. Csakhogy ez nem így van. Az öncenzúra olyan, mint az olvadt hó, beszivárog az ember gallérja alá" - nyilatkozta.
Egyes jelenségek 1949-re emlékeztetnek, mint "az állam ellenségei" vagy az "áruló" kifejezések használata. Mindezek a jelenségek káros szellemiséget teremtenek Esterházy Péter szerint. Demokratikus körülmények között egyre kevesebb szabadság: az új alkotmány szellemisége ebbe az irányba mutat - mondta.
Forrás: Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. April 10. 12:50:58
- 2011. April 10. 14:05:09
- 2011. April 10. 21:56:19
- 2011. April 13. 23:35:37