A márciusi infláció a vártnál rosszabbul alakult. Az elõzetes várakozásoknak megfelelõen drágultak az üzemanyagok és a háztartási energia, de az élelmiszerek áremelkedése erõsebbnek bizonyult. Márciusban 4,5 százalékkal drágult az élet Magyarországon, szemben a Napi-konszenzus 4,2 százalékos várakozásával. A havi árindex 1,1 százalékos lett.

Elõzetesen arra lehetett számítani, hogy az élelmiszerek, az üzemanyagok, valamint az áram februári emelése miatt a háztartási energia árai emelik majd a fogyasztói árindexet. Ebben nem is kellett "csalódnunk", ám a drágulás mértéke - fõleg az élelmiszereknél - a vártnál nagyobb lett.

Az élelmiszerek márciusban 2 százalékkal drágultak februárhoz képest - utoljára ilyen magas havi emelkedésre 2010. januárjában volt példa. Egyetlen hónap alatt a cukor - nem meglepõ módon - majdnem 30 százalékkal drágult, de a liszt is 10,5, a péksütemények 4,5, a kenyér pedig 3,6 százalékkal került többe. Tavaly márciushoz viszonyítva drámai mértékben, 8,6 százalékkal emelkedtek az élelmiszerek árai. A cukor közel kétharmadával drágult, a liszt majdnem 60 százalékkal, de az étolaj ára is 24 százalékkal emelkedett és az idényáras élelmiszerek pedig ötödével kerültek többe. Mindeközben csökkenés egyedül a tojásnál és a sertészsiradéknál volt tapasztalható.
Forrás: KSH

Szintén 2 százalékkal drágultak egy hónap alatt a ruházati cikkek, de ebben nincs semmi meglepõ: a tavaszi kollekciók megérkezésével ez egy szezonálisan ismétlõdõ folyamat.

A háztartási energia 1,5 százalékkal drágult egyetlen hónap alatt - ezen belül is az emelés hatására az elektromos energia ára 4 százalékkal nõtt. Éves szinten kifejezetten erõs, 8,2 százalékos drágulást mért a statisztikai hivatal - ezen belül a gáz ára 16,5, a távfûtésé 10 százalékkal nõtt.

Szintén erõs egyhavi számot produkált az egyéb cikkek kategória - ebben oroszrészt vállaltak az idesorolt üzemanyagok. Utóbbiak egyetlen hónap alatt 3,4, százalékkal drágultak, míg tavaly márciushoz képest majdnem 17 százalékos növekedést regisztrált a KSH.

A kellemetlen meglepetést okozó tényezõkön kívül azonban jó hírek is érkeztek. A tartós fogyasztási cikkek ára havi alapon 0,3, éves összevetésben 1,3 százalékkal csökkentek. A fõként importból származó cikkek áralakulását kedvezõen befolyásolja az erõs forint - az áprilisi folyamatokat tekintve itt további negatív számok várhatók.

A szolgáltatások árainál átlag alatti, 0,6 százalékos volt a havi emelkedés, míg éves alapon is csak 2,1 százalékos volt a drágulás. Ez azt jelenti, hogy a továbbra is nyomott kereslet miatt nem jelentkezik árnyomás, ami a jegybanki politika szempontjából is kiemelkedõ fontosságú.
Fogyasztói árak változása, 2011. március 1 havi 12 havi
Élelmiszerek 2 8,6
Szeszes ital, dohány 0 0,8
Ruházkodási cikkek 2 0,5
Tartós cikkek -0,3 -1,3
Háztartási energia 1,5 8,2
Egyéb cikkek,üzemanyagok 1,3 6,4
Szolgáltatások 0,6 2,1
Összesen 1,1 4,5

Az elemzõket is meglepte az adat

Az élelmiszerek meredek megugrása a feldolgozott élelmiszerek áraiban is jelentkezett - ez húzta 1,9 százalékról 2,5 százalékra a maginflációt - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzõje. A következõ hónapokban kettõs hatás érvényesülhet: egyrészt a forint erõsödése lassan megjelenhet az árakban, azonban az üzemanyagárak emelkedését egyelõre csak tompítani tudja, míg a tartós fogyasztási cikkek és egyes szolgáltatások árai kissé csökkenhetnek.

A nyomott belsõ kereslet szintén csupán tompítani tudja a nyers élelmiszerárak megjelenését a feldolgozott élelmiszerárakban. Ezek alapján a következõ hónapokban 4,3-4,5 százalék körül alakulhat a fogyasztói árindex, majd bázishatások, az erõsebb forint, és a csak lassan felépülõ fogyasztás hatására az év végéig fokozatosan mérséklõdhet. A magas idei bázis miatt az infláció a jövõ év második felében elérheti a 3 százalékos inflációs célt, ehhez azonban huzamosabb ideig az alapkamat 6 százalékon tartása lehet szükséges - véli az elemzõ.

Az elemzõk számára vélhetõen azért okozott meglepetést az adat, mert az élelmiszerek drágulását nem tudták megfelelõen felmérni - mondta lapunknak Kollár Beáta, a KSH szakértõje. Az energiaárak emelkedését illetõen márciusban a havi indexet az áram drágulása okozta, az éves szinten jelentõs gáz és távhõ drágulás pedig a tavalyi évben hozott intézkedések miatt magas továbbra is - tavaly májusban volt egy erõs gázár emelés, illetve júliiusban a távhõ támogatás rendszerét alakították át, ami augusztus-szeptember folyamán jelentkezett az inflációban. A kormány tavasszal a gázárkompenzáció rendszerét alakítja át. A KSH emiatt már másképp számolt a februári inflációs adatban - ahol meg is jelent a drágító hatás -, de ez most márciusban nem volt hatással - tette hozzá a hivatal szakértõje.

Forrás: Link