25,9 milliárd forintot vonnának ki idén a gyógyszerkasszából, minderre azért van szükség, mert alultervezték a költségvetésben a medicinákra fordítható keretet. Az egyelõre nem világos, hogy ez a Széll Kálmán tervben szereplõ 120 milliárdos kivonás része-e, vagy azon felül kell érteni. A hosszú távú tervek között szerepel a hatósági ár bevezetése is, és az is biztos, a betegek, fõleg a koleszterinproblémákkal küzdõk sem ússzák meg a megszorításokat.

Csütörtök óta szidja a gyógyszerpiac minden szereplõje Széll Kálmánt, s ezzel végül is elérte a kormány a célját akkor, amikor nem Orbán Viktorról nevezte el a kiigazító csomagot. Múlt héten volt az elsõ és úgy tûnik, utolsó egyeztetés az ágazat képviselõivel arról, hogyan vonnak ki két év alatt 120 milliárd forintot a 350 milliárdos gyógyszerkasszából.

Az egyeztetésen ugyanis kiderült, hogy a 120 milliárd valószínûleg 145,9 milliárd, a megszorítások pedig nem jövõre, hanem idén kezdõdnek. „Homályos minden, amit elmondtak nekünk, azt lehet így is, meg úgy is értelmezni. Ezért nehéz bármilyen észrevételt tenni, mivel nem értünk semmit” – mondta az egyik névtelenséget kérõ ágazati vezetõ a Hírszerzõnek. A gyógyszerészeknek, gyártóknak, nagykereskedõknek ugyanis hétfõ délutánig kellett elküldeniük javaslataikat az egészségügyi államtitkárságnak. A válaszokban mindenki megjegyezte, hogy a 2011-es intézkedéseket értik, azt azonban már nem, hogy ez a 120 milliárdos csomag részét képezik már, vagy azon felül kell érteni. Azt is többen megkérdezték, hogy van-e egyáltalán elképzelésük arra, mit szeretnének 2012-tõl. „Amit eddig mondtak az alapján lehet ez is, az is. Lehet hatósági ár is, meg nem is, összeomolhat az egészségügy, meg nem is” – mondta a Hírszerzõnek az egyik neve elhallgatását kérõ ágazati szereplõ a Hírszerzõnek.

2011-tõl jön a nagy vágás

Az egyeztetésen bebizonyosodott, amit már tavaly õsszel is sejteni lehetett, hogy a 2011-es költségvetésben alultervezték a gyógyszerekre szánt keretet, ezért az csak megszorítások árán tartható. Az Országgyûlés Egészségügyi Bizottságának novemberi ülésén a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Állami Számvevõszék is elismerte, a 343 milliárd is csak megszorításokkal és racionalizálással tartható. Ehhez jött Matolcsy György ötlete, hogy ha úgyis megszorításokra kerül sor, akkor a gyógyszerkassza jó terep erre, mivel a betegek nem szedik be rendesen a tablettákat, azaz érvelése szerint, 100 milliárdot a kukába dob az állam.

Az Orbán-csomag februári bejelentése után Navracsics Tibor irányításával hetente üléseznek a Széll Kálmán munkacsoport és különbözõ albizottságai, amelyeknek feladata, hogy a számok mögé intézkedéseket társítsanak. Az egészségügyi munkabizottság azonban a terveket elnézve egyelõre „csak” azt találta ki, hogyan lehetne idén egyensúlyba tartani a gyógyszerkasszát. A nyolc pontból álló intézkedéssorozatból idén 25,9 milliárd forintos megtakarítást várnak, azonban a munkaanyag készítõi szerint ezek a következõ években is éreztetik hatásukat. Ám arra hogy mit jelent ez, nem készítettek számításokat.

Az idén júiustól életbe lépõ javaslatok között szerepel a 12 százalékos gyártói adó 18 százalékra emelése, a régóta hangoztatott generikus program beindítása, a nemzetközi referenciaárazás, illetve a koleszterincsökkentõ gyógyszerek drágulása. Bár a szakértõk arra hivatkoznak, hogy a koleszterincsökkentõk nem hatásosak, és ezért kell felülvizsgálni, hogy az államnak megéri-e azokra 27 milliárdot áldozni évente, az általunk megkérdezett szakértõk szerint ez csak kifogás. Mivel a koleszterincsökkentõket szedik be a legkevesebben, ezért valóban kidobott pénznek tûnik a támogatásuk, ez pedig jó kifogás, hogy 5 milliárd forintot megspórolhassanak rajtuk.

Intézkedések Bevezetés ideje hatás 2011 (mrd forint)
18 százalékos gyógyszergyári adó 2011. július 1. 3,9
Orvoslátogatói díj megemelése 2011. július 1. 1
Támogatásvolumen újrakötése 2011. 2
Generikus program 2011. július 1. 4
Lejáró szabadalmak 2011. július 1. 1
Elsõ generikum térnyerése 2011. július 1. 1
Terápiás felülvizsgálati rend 2011. 2
Eredmény alapú támogatás 2011. 1
Nemzetközi referenciaárazás 2011. 1
Kombinációk fixesítése 2011. január 4
Koleszterincsökkentõk támogatásának csökkentése 2011. július 5

A hosszú távú tervek azonban nincsenek kidolgozva, a birtokunkba került tervezetben fõként egymásnak ellentmondó javaslatok szerepelnek. Ilyen például, a gyógyszergyártói rabatt 18, 36 vagy éppen 50 százalékra való emelése, de az anyagban szerepel a hatósági ár átmeneti bevezetése is. Utóbbit azonban az egészségügyi államtitkárság információink szerint nem támogatja, s a gyógyszerszakma szerint is inkább zsarolás miatt került be. Több forrásunk szerint így azt mondhatja a kormány, hogy a konzultáció keretében engedtek a szereplõknek, mint egyikük fogalmazott, a radikális lépés hatásával a kormány is tisztában van. Ennek ellenére aggasztónak tartják, hogy a hosszú távú tervek között egyedül a hatósági árra vonatkozó elképzeléseket dolgozták ki részletesen. 1-1,5 évig tartanák fent addig, amíg egy új támogatási rendszert ki nem dolgoznának.

Az egyik elképzelés a térítési díjak és a termelõi árak 25 illetve 35 százalékos csökkentésével számol. Ebben az esetben 100 milliárdos támogatás kiáramlás spórolható meg, és a betegek is jóval kevesebbet fizetnek majd a gyógyszerekért. Azonban a rendszer kártyavárként dõlne össze. A kevesebb bevétel és kisebb árrés miatt a patikák sora menne csõdbe, vagy az amúgy is több tízmilliárdos tartozásuk tovább emelkedne, ami a gyógyszer-nagykereskedõk bedõléséhez is vezetne. A gyártók pedig kivonulnának a magyar piacról, mivel nem engedhetik meg maguknak, hogy egy országban is ilyen alacsonyak legyenek a gyógyszerárak. Európa legtöbb országában ugyanis létezik az úgynevezett nemzetközi referenciaárazás, ami azt jelenti, hogy az adott országban nem lehet drágábban bevezetni egy új gyógyszert, mint egy másikban.

A másik változat abban különbözik, hogy a csökkentett árak mellett a térítési díjak változatlanok maradnának. Így olcsóbb és drágább ugyan nem lenne a gyógyszer, azonban a kockázatok megmaradnának: kevesebb patika, rosszabb szolgáltatás.

A hosszú távú tervek között szerepel az onkológiai, infúziós, injekciós készítmények átcsoportosítása a kórházi finanszírozásba. Ugyan a gyógyszerek ezzel sem drágulnának, de a várólisták bizonyára meghosszabbodnának, és amennyiben a kórházak nem kapnának plusz forrást, úgy több egészségügyi intézmény is csõdbe mehet.

Érdekes kiegésíztés, hogy amennyiben egyik elképzelés sem hozza a hozzá fûzött reményeket, akkor a gyártók sávos befizetései jelentik a garanciák a milliárdos kivonásra.
Válságadót javasolnak a gyártók

Abban egyébként minden szereplõ egyetért, hogy 120 vagy 145 milliárdos kivonás nem képzelhetõ el a betegterhek növekedése nélkül. „Vagy a gyógyszerek ára fog emelkedni, vagy nehezebben fog a lakosság hozzájutni a patikaszerekhez. S ha nem is a szó szoros értelmében, de ez is a lakosság megsarcolása” – mondta az egyik patikus.

Információink szerint a gyógyszerészek erre hívták fel az egészségügyi államtitkárságnak megküldött válaszában a kormány figyelmét. A generikus gyógyszerek térnyerésével is rosszabbul járnak a gyógyszertárak, mivel az olcsóbbak, így az árrésük is csökken.

A gyógyszergyártók sem értenek egyet a felvázolt tervekkel, ugyanakkor egy válságadót bevállalnának. Mindez a gyógyszerár támogatásban részesülõ készítmények termelõi áron számított forgalma 5 százalékának megfelelõ összeg, mintegy 25 milliárd forint lenne, ám csak akkor fizetnék, ha az abból befolyó összeget az egészségügybe visszaforgatnák, és az orvosi és szakdolgozói bérekre költenék.

Forrás: Link