(Hol? Mirõl? Hûha!)
A nemzetközi pénzügyi rendszer reformjáról, a nyersanyagárak ingadozásáról, az éghajlatváltozásról, a fenntartható fejlõdésrõl, a feltörekvõ gazdaságok nagyobb térnyerésének szükségességérõl folytatnak megbeszéléseket a dél-kínai Szanja városban a BRICS-országok vezetõi csütörtökön.
A kínai, a brazil, az orosz elnök, az indiai miniszterelnök és a dél-afrikai elnök harmadik csúcstalálkozóját "a bizalom, a szolidaritás és az együttmûködés" jegyében tartják, zárt ülésüket követõen közös nyilatkozatot adnak ki.
Az öt ország, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika a világ területének körülbelül 30 százalékát alkotja, lakosságának 42 százalékát adja és bruttó hazai termékük (GDP) összességében a globális GDP 18 százaléka. Éves kereskedelmi forgalmuk értéke 15 százalékát tette ki tavaly a világ teljes forgalmának. A BRICS 2009-ben alakult Oroszországban, Dél-Afrika 2010 decemberében csatlakozott a csoporthoz. Tavaly Brazíliában tartották csúcstalálkozójukat.
Kínai elemzõi elõrejelzések szerint 2015-re a BRICS-országok egyharmadát adják majd a világ GDP-jének. A csoport társadalmi-gazdasági fejlõdésérõl minap kiadott jelentés szerint a következõ 15 év stabil és viszonylag gyors növekedéssel jellemezhetõ idõszaka lesz az öt feltörekvõ gazdaságnak. Ennek feltétele a nagy fejlett országok gazdaságainak szilárd növekedése is.
A fejlõdõ országok folytatódó felemelkedése meghatározó változást hoz majd a globális gazdaságban, a világpolitikai életben és hosszú távon lesz hatással a világra – írta a BRICS-csúcshoz kapcsolódóan megjelentetett cikkében a Csinghua Egyetem amerikai-kínai kapcsolatokkal foglalkozó vezetõ kutatója, Tao Ven-csao.
A Nyugat által meghatározott nemzetközi politikai és gazdasági rendszerben a globális vagyon és a hatalom hosszú ideje egyenlõtlenül kerül elosztásra a fejlett és a fejlõdõ országok között - véli a szerzõ, megjegyezve, hogy a 2008. évi pénzügyi válság kitörése óta ezen a téren némi változás tapasztalható.
Tao kiemeli: a fejlõdõ országok hamar túljutottak a válság okozta nehézségeken és gazdaságaikat gyors fejlõdési pályára állították. A Nemzetköz Valutaalap (IMF) becslése szerint a feltörekvõ országok gazdaságai 2010-ben 7,1 százalékkal bõvültek, 2011-ben a várható növekedés mértéke 6,4 százalék.
A feltörekvõk eredményeinek köszönhetõen az arányok a világgazdaságban változnak, a javuló egyensúlyi helyzet jelei mutatkoznak. Míg két évtizede a G7 ipari országok több mint 70 százalékát adták a világgazdaság teljesítményének, addig ma ez az arány 50 százalék. A G7-ek 2009-ben történt G20-ra váltása ugyancsak azt jelzi, hogy a fejlettek felismerték: a globális kérdések hatékonyabb kezeléséhez megkerülhetetlenek a fejlõdõk – állítja Tao. Ebbe a folyamatba illeszti azt is, hogy az IMF és a Világbank bõvítette a feltörekvõ gazdaságok képviseletét, a döntéshozatalban nagyobb beleszólást enged a számukra.
A feltörekvõ országok felemelkedése vélhetõen egy igazságosabb és méltányosabb nemzetközi politikai és gazdasági rend megvalósulását segíti elõ - írja a kínai kutató, aki megjegyzi, hogy a globalizációnak aggodalomra okot adó hatásai is vannak, amelyek növelik a szegény és a gazdag országok közötti különbséget.
Dilma Rousseff brazil elnök Pekingben ugyancsak ezeket a gondolatokat erõsítette, amikor találkozóján a kínai elnökkel azt hangsúlyozta, hogy a két országnak más fejlõdõ államokkal közösen erõfeszítéseket kell tennie a multilateralizmus és a fenntartható fejlõdés elõsegítése érdekében, a világ békéjének védelmében, az igazságosságra és az egyenlõségre alapuló világrend létrehozásáért. Hu Csin-tao kínai államelnök maga is a politikai és gazdasági világrend olyan irányú megváltoztatását szorgalmazta, amely elõnyös a fejlõdõ országoknak.
Link