Nagy baj van: csõdbe mehet az ország
A japán kormány becslései szerint a március 11-i földrengés és szökõár utáni újjáépítés költségei elérhetik a 25 ezer milliárd jent, így ez lehet minden idõk legnagyobb anyagi kárral járó természeti katasztrófája. Az idei évben komoly gazdasági visszaesés jöhet, a japán cégek termeléskiesése a tengeren túlon is gondokat okozhat, az iPad-tõl a Boeing gépekig számos termék fontos alkatrészeibõl ütheti fel a fejét készlethiány. Mindeközben az elmúlt hetekben a korábbiaknál konstruktívabbnak mutatkozó parlamenti pártok ismét nekiestek a kormánynak, újra a miniszterelnök távozását követelik.

A japán gazdasági miniszter keddi bejelentése szerint az országot március 11-én megrázó földrengés és szökõár a korábbi félelmeket és elõzetes becsléseket is meghaladó mértékû gazdasági visszaeséssel járhat. Joszano Kaoru egy kormányülést követõen úgy nyilatkozott, hogy egyes területeket nagyon komoly következményekkel járhat a természeti katasztrófa, miután az a fogyasztás és az ipari termelés visszaeséséhez vezetett. A tokiói központi bank (Bank of Japan) elnöke korábban „nagyon súlyosnak” nevezte az ország helyzetét.

A kormány március végi jelentése szerint az újjáépítés költségei elérhetik a 25 ezer milliárd jent (kb. 309 milliárd dollár, 59 ezer milliárd forint), mely nagyjából a szigetország GDP-jének 5–6%-ával egyenértékû. Ezen becslés szerint ez lehet minden idõk legnagyobb anyagi kárral járó természeti katasztrófája, az újjáépítés költségei a korábbi „csúcstartó”, 1995-ös kobei földrengés két és félszeresére, a 2005-ös Katrina hurrikán négyszeresére rúghatnak. Összehasonlításképpen a több mint kétszázezer áldozatot követelõ 2004-es indiai-óceáni cunami 10–14 milliárd dolláros anyagi kárt okozott.

Csökkenõ növekedés
Az újjáépítés költségei mellett komoly gondot okoz a katasztrófa okozta termeléskiesés is, a japán cégek csökkenõ kibocsájtása jelentõsen visszavetheti a szigetország gazdasági kilátásait. A hét folyamán mind a Nemzetközi Valutaalap (IMF), mind pedig a japán kormány korrigálta az ország ezévi gazdasági teljesítményére vonatkozó korábbi elõrejelzéseit. Az IMF szerint az év elején várt 1,6% helyett 1,4%-kal bõvülhet idén a japán gazdaság, ugyanakkor a szervezet igazgató-helyettese, Sinohara Naojuki arra figyelmeztetett, hogy az ország kilátásai egyelõre „nagyon bizonytalanok”, a kockázati tényezõk pedig tovább ronthatnak a helyzeten. Sinohara, aki korábban a szigetország pénzügyminiszter-helyettese volt, kiemelte, hogy amennyiben a fukusimai események okozta energiahiány, illetve az ellátási láncokban keletkezett zavarok két–három hónapon belül nem oldódnak meg, a növekedés jelentõsebb visszaesésére kell számítani.

A japán kormány eheti helyzetértékelése szerint a természeti katasztrófa hatásai komolyan visszavethetik egyes kulcsszektorok teljesítményét, elsõsorban az ipari termelés és az export volumenét. Tovább komplikálja a helyzetet, hogy a fukusimai baleset jelentõs károkat okoz a mezõgazdaság és a halászat területén is. Pénzpiaci elemzõk szerint az IMF prognózisában foglaltaknál jóval jelentõsebb visszaesésre kell számítani. A Bloomberg 18 közgazdász megkérdezésével végzett elemzése szerint a szigetország GDP-je 3%-kal fog csökkeni a jelenlegi negyedév során, a növekedés pedig várhatóan csak 2011 második felében indul majd be. A JP Morgan tokiói vezetõ közgazdásza a BBC-nek adott nyilatkozatában 0,8%-os növekedést vár, míg a Societe Generale Reuters által idézett szakértõje 1%-os bõvüléssel számol az idei évre.

A japán gazdaság helyzete már a földrengést megelõzõen sem volt rózsás. Az 1980as–1990-es évek fordulójának buborék-robbanásait követõ két „elveszett évtized” folyamán a szigetország GDP-je igencsak gyenge ütemben növekedett, sõt a gazdasági világválság következtében jelentõs csökkenésen ment keresztül: a japán össztermék 2008-ban 1,2%-kal, 2009-ben pedig 5,2%-kal zsugorodott. Habár 2010-ben az export növekedésének köszönhetõen Japán valamelyest erõre kapott, a tavalyi, 3,9%-os GDP-bõvülés ellenére a gazdasági talpraállás elemzõk szerint már a természeti katasztrófát megelõzõ idõszakban is igen „törékeny” volt. Mindeközben – a sikertelen gazdaságélénkítõ-csomagok, illetve az emelkedõ szociális kiadások következtében – a japán államadósság exponenciálisan növekedett, manapság a GDP kétszeresére tehetõ. Habár egy, a PIGS-államokéhoz hasonló válság nem fenyegeti a szigetországot, köszönhetõen egyrészt az állampapírok alacsony kamatainak, másrészt annak, hogy ezek kb. 95%-a belföldi befektetõk kezében van, a jelenlegi fiskális pálya, ahogy arra korábban Joszano is rámutatott, irreális és tarthatatlan.

Költségvetési krízis
A legfõbb kérdés, hogy a japán kormány mibõl és hogyan lesz majd képes fedezni a hatalmas pusztítás okozta károk helyreállításának költségeit, különösképp az ország ezévi költségvetésének elfogadását övezõ belpolitikai csatározások, illetve hatalmas adósságállomány fényében. Habár a már a természeti katasztrófát megelõzõen is rekordméretû, 92,4 ezer milliárd jenes 2011-es költségvetést a parlament alsóháza március elsején elfogadta, így az 29-én életbe is lépett, a kormány a központi költekezés jelentõs, több mint 44 ezer milliárd jenes részét kötvénykibocsájtással kívánja fedezni, melyhez azonban az ellenzéki többségû felsõház hozzájárulása szükséges. A felsõház ugyanakkor korábban leszavazta büdzsét, a kormány és az ellenzéki pártok pedig mindeddig nem jutottak megállapodásra a kötvénykibocsájtással kapcsolatos rendelkezéseket illetõen, így ha a helyzet nem változik, az államkassza pár hónapon belül kiürülhet.

Ennek ellenére a kabinet még e hónap folyamán pótköltségvetést fog benyújtani az újjáépítési munkák fedezésére. A Reuters értesülései szerint a négyezer milliárd jenes büdzsé-kiegészítést a kormány az állami kiadások visszavágásával fogja finanszírozni, a tervezet szerint kétezer-ötszáz milliárd jent vonnak el a nyugdíjalapoktól, jelentõsen emelik az autópályadíjakat, illetve 20%-kal csökkentik a nemzetközi segélyprogramokra szánt pénzügyi keretet. A kiadási oldalon egy–másfél ezer milliárd jenbe fognak kerülni az infrastruktúra helyreállítására irányuló közmunkák, a középületek (pl. iskolák, óvodák) újjáépítésére négyszázmilliárd jent szánnak. A kitelepítettek elszállásolására ötszáz milliárd jent költenek, a hátramaradt hulladék elszállítása háromszáz milliárd jenbe fog kerülni, míg további másfél ezer milliárd jen az egyéb kiadások, többek között munkahelyteremtés finanszírozására lesz felhasználva. A kormány a június végéig tartó parlamenti ülésszak folyamán további költségvetés-kiegészítéseket tervez benyújtani, azonban ezek konkrétumairól még nem sokat tudni. Sajtóértesülések szerint a helyreállításra szánt idei költségvetési keret elérheti a tízezer milliárd jent.

A természeti katasztrófa és a költségvetési viták következtében a kormány több fontos intézkedése is veszélybe került. A szökõár valószínûleg a kabinet ezévi programjának mindhárom sarkalatos pontját elsodorja, így elmaradhat a családi pótlék összegének növelése, valamint az adóreform is, melynek keretein belül a kormány a jelenleg 5%-os áfa fokozatos emelését, illetve a 40%-os társasági adó 35%-ra való mérséklését tervezte. A kormány által felállított újjáépítési bizottság tájékoztatása szerint válságadók bevezetését fontolgatják, ezzel párhuzamosan pedig csökkentenék a pusztítás által érintett régiókra vonatkozó közterheket.

Az események könnyen alááshatják – az egyébként igencsak protekcionista – japán piac megnyitásának lehetõségét is, miután Kan Naoto miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány egyelõre elhalasztja a Csendes-óceáni Partnerséghez (Trans-Pacific Partnership – TPP) való csatlakozást illetõ döntését. A kiterjedt szabadkereskedelmi övezet létrehozására irányuló TPP-ben való részvétel kérdése már korábban is komoly vitákat váltott ki Japánban, elsõsorban a mezõgazdasági termelõk körében, ugyanakkor a belpiacok megnyitása és a verseny élénkítése a legtöbb elemzõ szerint a szigetország gazdasági hasznára válna.

Forrás: Link