Jurij Luzskov, Moszkva ex-fõpolgármestere volt az utolsó olyan erõskezû politikus, aki már a 90-es években is meghatározó politikai pozíciót töltött be. Közel két évtizedig állt a fõváros élén, leváltása elõtt a harmadik legbefolyásosabb politikusnak tartották Oroszországon belül. Az elmúlt években történt eltávolodása a Putyin-Medvegyev tandemtõl azonban megpecsételte a sorsát.

Jurij Mihajlovics Luzskov 1936. szeptember 21-én született Moszkvában. 1953-ban érettségizett le, majd ezt követõen a Gubkin állami egyetemre járt, ahol kõolaj- és földgázmérnöknek tanult. A diploma megszerzése után hat évet töltött el kutatóként az orosz vegyipari tudományos kutatóintézetben.

1968-ban a Kommunista Párt tagja lett, ennek ellenére továbbra is a vegyiparban dolgozott különbözõ területeken, több mint 20 évig. Politikai karrierjének kezdete akkorra tehetõ, amikor 1977-ben a moszkvai városi tanács tagjává választották. 1987-ben bekerült Moszkva város végrehajtó bizottságába, ahol a mezõgazdságért és iparért felelõs bizottság vezetõjeként tevékenykedett. 1991-ben, Borisz Jelcin javaslatára Moszkva fõpolgármester-helyettese, majd Gavril Popov lemondása után, 1992-ben fõpolgármestere lett.

Luzskov polgármestersége elsõ éveiben hatalmas népszerûségnek örvendett a moszkvaiak körében. Fõpolgármesteri címét háromszor is választásokon védte meg: 1996-ban 88,5 %-ot, 1999-ben 69,9%-ot, 2003-ban 74,8%-ot kapott. Kezdeti intézkedési között szerepelt a nyugdíjasok ingyenes utazásának biztosítása a tömegközlekedési eszközökön, valamint bátorította az üzleti vállalkozásokat. Jelcinre mentoraként tekintett, sokat köszönhetett neki pályafutása során. Azonban õ maga is dédelgetett terveket az elnökké válásról, de ezen ambicióit nem sikerült megvalósítania.

Sikeres karrierjét elsõsorban határozott, már-már autoriter stílusának köszönheti. Kapcsolatait mindig a megfelelõ emberekkel alakította ki, akik segíthették õt az elõrejutásban a politikai ranglétrán. Erre a legjobb példa, hogy a 90-es végén, amikor Jelcin népszerûsége esett, Luzskov megpróbált eltávolodni tõle, 1998-ban még saját pártot is alakított, amelynek segítségével akár esélye is lehetett volna az elnöki posztra. Putyin kinevezését követõen viszont Luzskov nagyon közeli, baráti kapcsolatot alakított ki az újonnan hatalomra került elnökkel. A jó viszony alapja volt többek között az Egységes Oroszország párt, amelynek mindeketten alapító tagjai voltak 2001-ben, ezzel Luzskov elnöki ambíciói végképp szertefoszlottak.

Az ország vezetõivel való együttmûködés 2007-2008 táján kezdett el megromlani. Luzskov egyre inkább kezdett önálló véleményt alkotni a politikai életrõl és többször összetûzésbe került Medvegyev elnökkel. Kritizálta a Moszkva és Szentpétervár közötti autópálya építésének felfüggesztését, pedig erre maga az elnök adott utasítást. Továbbá többször kijelentette, hogy Oroszországnak egy erõsebb vezetésre van szüksége a jelenleginél.
Balról jobbra: Luzskov, Grizlov, Putyin és Medvegyev.
Luzskov szerint erõsebb vezetésre van szükség? (forrás: livestory.com.ua)

Az ellentétek egyre jobban kiélezõdtek elsõsorban Medvegyevvel, ami végül ahhoz vezetett, hogy az orosz elnök megvonta a bizalmat a fõpolgármestertõl. Luzskov menesztésének közvetlen kiváltó oka a moszkvai erdõtüzek idején tanúsított viselkedés volt, amikor Luzskov az események súlyossága ellenére nem volt hajlandó megszakítani ausztriai nyaralását.

Karrierje során Luzskovot rengeteg kritika érte. Az egyik legtöbbet emlegetett kifogás ellene, az a korrupció. Második felesége, Jelena Baturina, aki az építõiparban dolgozik hatalmas vagyonra tett szert a különbözõ moszkvai építkezéseken, mára õ Oroszország leggazdagabb asszonya. Sokak szerint soha nem tett volna szert ekkora vagyonra a férje segísége nélkül.

Bírálói között több civil szervezetet, valamint emberi jogi aktivistát is találunk. Betiltott számos ellenzéki felvonulást, illetve civil megmozdulást. Nem engedélyezte Moszkvában a melegfelvonulások megrendezését, sõt keményen fellépett ellenük. Számos bírálat érte annak kapcsán is, hogy a hatalmas moszkvai építkezések következtében nem fordított kellõ figyelmet a kultúrális értékek megõrzésére és fenntartására.

Leváltását követõen legfõbb célja, hogy megvédje családját a korrupcióval kapcsolatos botrányoktól, valamint feleségével együtt megakadályozzák vállakozásainak a leépítését. Luzskov politikai karrierje valószínûleg véget ért, mivel annyira megromlott a vezetéssel ápolt kapcsolata. Ezt támasztja alá, hogy az Egyesült Oroszország pártból kilépett, jelezvén, nem kíván tovább részt venni a politikai életben.

Forrás: Link